Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-02 / 39. szám

1235 1167 1235 Tiszta szivemből megáldom önt tábornok ur, s az egész hagsereget." Szept. 26. Róma. A nép feldúlta az „Osservatore Romano" nyomdát. Cadorna a polit. hatalomnak is ügyvivője és mind királyi komissarius kormányoz. A létező törvények változatlanul megmaradnak. — Az igazságszolgáltatás II. Viktor Emanuel „Isten kegyelmé­ből s a nép akaratából Olaszország királya" nevében történik. Bixio gyors elutazásának oka Cadornavali diferentiában keresendő. Miután Antonelli, mint állam­titkár beadta lemondását, Capalti bibornok lépett helyébe. Szept. 28. Lamarmora mint rendkivüli küldött Ró­mában a pápával a modus vivendit állapítaná meg. A parlament egybehivatásának napja nincs meghatározva. Szept.28 Ttrauttmansdorf a pápának engedékenysé­get ajánl. Antonelli a pápa és Cadorna közt létreho­zandó egyességen fáradozik. Megengedtetett, hogy a pápai hivatalnokok az olasz hatóságoknál szolgálatot tehessenek. A pápa meglátogatta a mindkét résziőli sebesülteket; a polit. foglyok sz ámára aláirások folynak. Szept. 28. — A nyugalom mindenütt helyreállít­tatott. — A pápa megtevé rendes sétáit, meglátogatja a foglyokat; Antonelli s Ttrauttmansdorf a kibékülésen fá­radoznak. •Flórenc, szept. 21. A parlament f. hó 26-ra hivatatott össze. A pápának meghagyták a vatikáni ne­gyedet. .....,..., * Flórenc, szept. 24. A pl ebiscit Rómában octó­ber másodikára van határozva; a király Turinból vissza­tért és ovatiót nyert a Palazzó Pittin. A kormánylapok egy communique-je közli, hogy Róma egyelőre sem tény­legesen, sem morálisán nem tekintethetik fővárosnak, és hogy ez csak a jövőben várható. * Kóma, szept. 24. Biztosan állítják, hogy a pápa az angyalvárba olasz megszálló csapatokat kiván. A pápa nem hagyja el Rómát, s nyolc millió civillistát kap és megtartja a Leoféle városrészt. * Róma, szept. 24. Tegnap jelentékeny zavargások voltak a városban ; papok és zuávok bántalmaztattak; több rendőr megöletett, A pápai jelvények mind leté­pettek. A pápa gyengélkedik, tegnap äreggel sétát tett a vatikán kertjében. * Róma,27 szept. Antonelli beadta lemondását. He­lyére Capalto neveztetett ki. A nép széddulta az „Obser­vatore Romano" nyomdáját. * Flórenc, szept. 27. A pápa az olasz király ira­tára adott válaszában óvást tesz Róma megszállása ellen. *A párizsi prot. egyházak lelkészeinek szózata Németország protestánsaihoz. Párizs, szept. 14. Testvé­rek ! Az országaink közt kitört háború e borzasztó órá­jában, most, midőn a vérontás — melyet a küzdelem egész jellemét megváltoztatni készülő események néhány napra feltartóztattak ijesztőbben készül kitörni, mint va­laha, ha a szenvedély nem enged az igazságnak, — mi, Párizs evangelikus lelkészei, mi a legmélyebb meggyő­ződésből kötelezetteknek érezzük magunkat, hozzátok Krisztus nevében egy komoly szót intézni Mi tudjuk, hogy mi protestáns testvéreink érzelmeit képviseljük Franciaországban s hogy ők nem egyesithetik szavukat a miénkkel, annak oka az, hogy az érintkezés köztünk megszakittatott, s leginkább megszakadt közlekedésünk a nemes és vitéz Elsaszszal, mely ma a világ bámulatát vonja magára. Nem arról van szó, hogy mi valakinek kegyelmét könyörögjük. Nekünk csak ugy szivünkön fekszik, mint bárkinek, megment ni méltóságát hazánknak, mely épen a - legsúlyosabb szerencsétlenségből meriti leghősiesebb elhatározását. Hazánk többi fiaival oda sereglünk mi is a véres és összerongyolt zászló alá, s a mi kebleinkben is ver a sziv, melynek hazafias borzongása # végig lüktet most egész hazánkon, a mióta ily roppant veszély előtt s ily nagy szükségben érzi magát. Bizonyára német testvérek! közületek, nem fog arra gondolni senki, hogy megrójjon minket azért, hogy a keresztyén érzel­meivel szorosan egyesitjük a polgárét, akkor főleg, midőn a politikai kérdés reánk nézve a haza méltóságá­nak kérdésével van helyettesítve. Ép ez indokból hisszük, hogy a jelen körülmények közt jogunk és kötelesságünk felhívni az evangelikus Németországot, hogy egy tisz­tességes és tartós béke óráját siettese oly véleménymoz­galom által, mely sokkal inkább nyom most a kormá­nyokra, mint a diplomatiai alkodozó levelek. Ép ugy a ti, mint saját ügyünk mellett emelünk szót előttetek német testvérek, mert szerintünk az evangelikus hit becsületéről is szó van. Csakugyan jegyezzétek meg, hogy az általatok foly­tatott háború most egészen más jellemet ölt, milyen kez­detben volt. Midőn azok, kik a francia szabadelvű párt­tal kárhoztatták annak eszméjét, megtettek minden tő­lük kitelhetőt vitatkozás által, hogy annak kitörését meg­akadályozzák, nem marad egyéb nekik hátra, mint ha­zájuk iránti köteles ségtik teljesítése és várni a küzdelem kifejlését. Ekkor nem lehete a két nép keresztyéni lel­kiismeretéhez folyamodni; a csa táknak kellett, hogy el­döntsék köztük a vitás kérdést. (Vége köv.) * A spanyol kormány a franciscanus missiona­riusok házait feloszlatta, a szerzeteseket a püspökök joghatósága alá helyezte, és számokra semmiféle fizetést vagy nyugdijat nem rendelt. * Münchenben, szept. 19. Itt a esaihatatlanság dogma ellen egy magas körökből származó nyilatkoza

Next

/
Oldalképek
Tartalom