Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-10-02 / 39. szám

i 237 1238 fog megjelenni, mely már sok aláirássai van el­átva. K.ÜL0NFÉLÉH. * Sárospatakon f. szept. hó 9 5-én leplezték le a Pálóci Horváth Mária emlékszbbrát. Az innepélyt a va­sárnap reggeli isteni-tisztelet előzte meg, onnan a népes társaság a collegium kertjébe vonult, hol Bihari Péter tanár ur beszéde után, az ifjúsági ének-kar zengedezése mellett lehullott a lepel a szoborról. A szobor egy múzsát ábrázol, kezében könyvvel melyen e szavak állanak: „A tudomány hatalom". A talapzat két oldalán van Horváth Simon és Mária domborművű képe. * A pesti jogászgyiilésen a polgári házasság kér­dése is szőnyegre került, Löw Tóbiás fényes beszéddel indo­kolta a kötelező polgári házasságra vonatkozó indítványát, elmondta röviden a házasság történetét, hogy a régi pogány világban a rómaiaknál a házasság polgári jog­ügylet volt mig a középkorban az egyház dominált, de ez is az államnak engedte át öntudatlanul a házassági jogot. Az államhatalmak meg is szerzék e jogot, s tul­tettek a tridenti zsinat illető határozatain, csak Magyar­ország s az Egyházi Államok tárták azt tisztelet­ben. A protestantismussal uj korszak nyilt meg erre nézve is. Az egyház üldözéssel segitett magán, segitve az államhatalom által, mely a prot. házasságokat a katho­likus egyház Ítélete alá bocsátá s viszont protestáns or­szágokban a katholikus házasságot a protestáns papoké alá. Az egyház eleintén tiltakozott a beavatkozás ellen, de az államhatalom lassanként egészen saját törvényho­zasara bizta a házassági jog rendezését. A házasság pol­gári ügylet, azért az állam törvényei alá esik, csak er­kölcsi világára igyekezzék az egyház hatni. Azért óhaj­tandó — mondá indítványozó — a kötelező polgári há­zasság, mert ennek előnye a következetes rendezés, alapos ellenőrzés, a házasság nyilvánossága, fentartása a szülők befolyásának s a szükségtelen akadályoknak eltörlése. — Többen szóltak ez indítvány mellett, ellene csak egy : György Elek, ki szép hossz, u beszéddel a vallásszabad­ság és lelkiismereti nyugalom érdekében a nem kötelező polgári házasságot ajánlotta. Véleményével azonban ma­gára maradt a szavazásnál is: ez egy szavazat ellenében a szakosztály valamenyi tagja a kötelező polgári házas­ság mellett állt fel, az indítvány elfogadtatott s az ösz­szülésre előadójávó magát az indítványozót: Lőw Tóbiást választották meg. * A kath. autonomikus eongressus megnyitását — mint a „M. irja — a primás jövő okt. kó 29-ra tűzte ki. * A budai izraeliták egy része külön felekezeti egyletté akart alakulni és szertartásait egy magán házban végezni. A hatóság azonban ezt a szervezet 11. §. alapján megakadályozta. * Kerkápolyi Károly magy. kir. pénzügyminiszter ur Erdélyben tett utazása alkalmával Kolozs városában egy városi kisdedóvódára 500 frtos alapítványt tett azon ígérettel, hogy ez intézetről jövőben is gondoskodni fog s rajta lesz, hogy számára egy helyiség vásároltassák. * Mégjelent s az egyetemi nyomdában 1 írtért, Ráth Mórnál 1 frt 3 krért kapható: Népiskolai épület­tervek. a vallás- és közoktatási miniszter megbízásából készítette G-önczy Pál, miniszteri osztálytanácsos. Kiadja a vallás- és közoktatási minisztérium Budán. Nevezett mű utmutatást ad a községeknek, miké­pen kell egyszerű módon, azonban célszerűen, a helyi viszonyokhoz képest, a 1868-i XXXVIII. t. c. értelmé­ben, iskolai épületeket építeni, vagy a meglevőket át­alakítani. Miképen kell továbbá a tantermeket célsze­rűen s az iskolaház környékét hasznosan berendezni. Az épület és rendezési elvek 15 táblán adatnak elő, melyekhez általános és részletes magyarázó szöveg van csatolva. A mű kiállítása igen diszes. * Tanitók takarékmagtára E nyár folytán a tatai egyházmegyében a református tanitók takarékmagtárt állit­tottak az elaggott s szolgálatra képtelenné lett tanitók, mint azok özvegyei s árvái részére, melynek alaptő­kéje gyarapítására minden tanitó tartozik évenkint jövedelme arányában befizetni, hogy szükség esetén mindegyik az osztalékban egyenlően részesittessék. A megalapításhoz több jóltevő is járult, kiknek a tanitók megérdemlett köszönetet mondanak általunk. Gyászhirek. A magyar protestáns egyház egyik első baj­noka főtisztelendő MÁDAI KÁROLY, a tiszai egyházkerület superintendense f. évi szept. 28-án meghalt. Reméllem, hogy a dicső elhunyt sok tisztelői kö­zött lesz, ki nekrologját a polgári és vallásszabadság ügyének szentelt életéhez méltóan megfogja irni és nekünk beküldeni. S z e r k. A protestáns lelkészek egyik Nestora, Burray Miklós körmöcbányai német ág. hitv. lelkész, ki 1822-ben lépett hivatalába szept. 30-án jobb létre szenderült Béke legyen porai fetett!

Next

/
Oldalképek
Tartalom