Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-08-14 / 32. szám
965 415 Ilyen pillanatokban a legutolsó keresztyén kötelessége saját és mindnyájok hitének védelmére szót emelni. Mi engem illet, belsőleg kényszerítve érzem magam ezen kötelességet teljesitni és — mint a próféta mondja — lelkemet megszabadítani. Én tehát tiltakozom a pápa csalhatatlanságának állítólagos dogmája ellen, ugy, a mint a római zsinat okmányában foglaltatik. Mert katholikus vagyok és az is akarok maradni, tiltakozom egy oly tau ellen, mely a hívőkre erőszakoltatik, mely az egész egyházi ókor előtt ismeretlen volt, mely számos és kitűnő theologus által elvettetik, és mely nem szabályos kifejlést, hanem az egyház alkotmányában és a hitnek változhatlan szabályaiban radikális változtatást foglal magában. Mivelhogy keresztyén vagyok és az is akarok maradni, egész lelkemből kikelek azon csaknem isteni tisztelet ellen, melyben egy embert részesitnek, kit hitünkben, akarom mondani: kultusunkban ugy állitnakfeh mintha saját személyében egyesitné a hatalmat, mely az evangelium szellemével ellenkezik, melynek ő szolgája? és a csalhatatlanságot, mely ellenkezik az anyaggab melyből ő mint mi keletkezett. IX. Pius egyik leghíresebb előde, nagy Gergely vonakodott „az összes keresztyénség püspöke" neki felajánlott cimét elfogadni, melyben ő azt Antikrisztusnak egy jelét látta, vájjon mit mondhatott volna ő a csalhatatlan pápa cimre ? Mult év szeptember 20-án írtam a zsinatra vonatkozólag a következő sorokat: Ha azon aggályok, melyeket én nem akarok osztani, valósulnak, ha a magas gyűlésnek nem lenne több szabadsága, mint mennyit készülődéseiben tanúsított, ha egy szóval meg fog fosztatni az oekum. zsinat lényeges jellemétől, ugy istent és embereket fogok felhívni, hogy más gyűlést kívánjanak, mely valóban a szenti élekben és nem pártszellemben lesz egyesítve, és mely valóban az egész egyházat, és nem az egyiknek hallgatását és a másiknak elnyomatását fogja képviselni. Én ma ezt kiáltom, én egy valóban szabad és egyetemes zsinatra apellálok. És most is mint mindig,istent hivom fel. Az emberek igen tehetetlenek,hogy az igazságot és jogosságot győzelemre juttassák, keljen isten és vegye kezébe az ügyet és Ítéljen. A zsinat, melynek a világosság és béke müvének kellett volna lennie, a sötétséget még sötétebbé tette és a keresztyén világban az egyenetlenséget kejté fel. Mint egy irtóztató viszhang felel neki a háború a társadalmi világban. A háború isten ostora, de midőn megfenyitéstil szolgál, nem készitheti-e elő a gyógyszert is? De midőn a régi épület összeomlik, nem készitheti-e elő a helyet, melyben az egyház isteni jegyese az uj Jeruzsálemet fogja felemelni. Páris, jul. 30. Hyacinthe testvér. * Párizsból írják a „Reform "-nak, hogy ott „örömmel fogadták azon Bécsből érkező sürgönyt, hogy az osztrák kormány a pápa csalhatatlanságának kimondása után a concordatum eltörlését inditványozá, sőt annak keresztülvitelére a legerélyesebb lépéseket meg is tette." Ugy látszik, hogy a csalhatatlanság kimondása Európában kellemetlen hatást gyakorolt a kath. népekre, s az emberek azon kezdenek gondolkozni, hogy vájjon csakugyan hiszik-e ők, a mit Rómában proclamáltak ? A mélyebb gondolkozó ebben az egyéni hit ébredezését, mely a reformatio alapelve, szemléli a tekintély-hittel szemben. * Az osztrák concordatum eltörlésére vonatkozó hivatalos adatokat közzé tette már a hivatalos lap, mely után mi is közöljük : Öcs és. Apostoli kir. Felsége következő legfelsőbb kéziratot méltóztatott kibocsátani: Kedves miniszter Stremayr! Miután az 1855. nov. 5-ről kelt nyiltparancsom által kihirdetett s IX. Pius pápa ő szentségével 1855.[aug. 18-án Bécsben megkötött egyezmény (concordatum) a szentszéknek, a kath. egyház fejének teljhatalmusága iránti legújabb nyilatkozata által elenyészett, s ennek következtében külügy ministerem a megkívántató lépéseket előkészité oly célból, hogy ezen egyezmény formaszerü megszüntetéséről a pápai széket értesítse, — felszólítom önt, hogy a megfelelő intézkedéseket tegye meg s különösen a birodalmi tanács számára ama törvényi előterjesztményeket előkészítse, melyek szükségeseknek tűntek fel arra nézve, hogy az 1855-iki nov.5-ről kelt nyiltparancsomnak még érvényben levő szabályai a kath. egyház ügyeinek szabályozása iránt birodalmamban az állami alaptörvények irányadása szerint s tekintettel a történelmileg létező viszonyokra, megváltoztassanak. Bécs, 1870, jul. 30-án. FERENC JÓZSEF, s. k. S t r e m a y e r, s. k. A cultus- és oktatásügy i minister irata gr. Beust bír. kancellár ő exciájáh o z. K e 11 f. é v i j u 1. 27-én. Csatlakozással a legutóbbi napokban szóval folytatott tárgyalásokhoz, van szerencsém exciáddal közölni a mellékelt kivonatot a csalhatatlanság kihirdetett dogmája alkalmából Ö Felségéhez intézett legalázatosabb előterjesztésemből, s ezzel azon kérelmet kötni össze, hogy az abban általam kifejtett nézetet, a concordatum tüsténti megszüntetésének szüksége iránt az óhajtott figyelemben részesítse. Véleményem szerint ezzel csupán oly uton haladunk előbbre, melynek célját s irányát, a pápai curia fenyegető határozataival szemben exciád már a gr. Trautmannsdorff követhez intézett f. évi febr. 10-ki sürgönyben megérintette. Stremayr, s. k. 62*