Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-16 / 3. szám

89 90 8., Kik a világi hatalomhoz fordulnak, hogy az apostoli szék, vagy legatusai vagy delegatusai által szándékolt kibocsátványt vagy cselekvényt megakadályozzanak, s azok kihirdetését vagy végrehajtását közvetlenül vagy közvetve akadályozzák. 9., Mindazokat, kik meghamisítják az apostoli kiadványokat, akár breve, akár kérelem alakjában, kegyelmi vagy igazságszolgáltatási tárgyban a római pápa, vagy a r. sz. e. alkancellárjai vagy ezek helyettesei által, vagy a római pápa parancsából Írattak alá, nem különben zokat, kik az apostoli kiadványokat meghamisítva terjesztik vagy hamisan aláírják a r. pápa vagy alkancellarja vagy ezek helyettesei neve alatt a breveket. 10-, 11., Akik bitorolják vagy lefoglalják az egyházi személyekhez, azok gyülekezetéhez vagy javadalmához tartozó jogokat, javakat és jövedelmeket, 12., Akik megszállják, lerombolják, elfoglalják, magok vagy mások által a római egyházhoz tartozó városokat, földeket, helységeket vagy jogokat, vagy azokban a legfőbb igazságszolgáltatást bitorolják, zavarják, elfoglalják, nemkülönben kik az emiitettek bármelyikéhez segítséggel, tanácscsal, pártfogással járulnak " Mindezen esetekben az excommunicatio alól egyedül a római pápa menthet fel. Erről a bulláról az mondatik bevezetésében, hogy az apostoli sz. szék mérsékletének a jele, mely az excommunicatio eseteit kevesbíti, s az igaz is, hogy keves. biti. Az ezelőtt érvényben volt okmány e tárgyra vonat, kozólag a híres „In coena Domini" bulla. Tegyünk a kettő közt rövid összehasonlítást: A kézalatt lévő „Apostolicae sedis" kezdetű bulla első három pontja majdnem szószerint benne van a Coena Domini bulla 1-ső pontjában, azon különbséggel, hogy ez utóbbi névszerint előszámlálja a kálvinistákat, lutheránusokat, stb. eretnekeket, mig az Ap. sedis csak általában emliti őket. Az uj bulla 4-ik pontja megegyezik a régi 2-ik pontjával; az 5-ik a 11-ikkel; a 6-ik a 9-ikkel és 16-ikkal, s e pont tartalma a régiben több helyen is előjő, pl. a 12. 13. 14. §-okban; a 7-ik megegyezik a 15. és 19-el; a 8-ik szószerint a régiben nem találtatik, de lényege több helyen; a 9-ik megegyezik a 6-ikkal; a 11 -ik a 8. és 17-el; a 12-ik a 20-ikkal ; végül a réginek 22-ik pontja a feloldozás jogát fentartja a pápának, épen ugy, mint az újnak száradéka ; és a régi nek 23—30 pontjai a bulla kihirdetéséről, terjesztéséről és megtartásáról intézkednek. Ha még hozzá teszem, hogy az emiitett pontok nemcsak tartalmokra, hanem kifejezésökre nézve is igen csekély és mellékes kivételekkel megegyeznek, önként az a kérdés merül fel, hogy mi maradt hát el a régi szigorból, mit tartalmazhat a régi bulla 3. 4. 5. 7. 10. 18. pontja, mint a mostani időkben tulságos szigort, mert csakis ezen hat §. tartalma nem ujittatik íel az uj bullában? Azt is megmondom, mert igen érdemes felette elmélkedni. A 3, §. excommunicálja a tengeri rablókat, főként azokat, kik a pápai vizeken Űznék rablásaikat; a 4-dik azokat, kik a hajótörést szenvedettek vagyonát elrabolják ; az 5-ik azokat, kik a népre az apostoli sz. szék különös engedelme nélkül uj adót vetnek, vagy az adót nevelik; a 7-ik azokat, kik a törököknek, saracenoknak, eretnekeknek lovat, fegyvert, vasat, drótot, cint, acélt, vagy bárminő ércet, fát, kendert, stb. adnak el, hogy azok azt a katholikusok ellen fordítsák; a 10-ik azokat, kik a romába utazókat megölik, akadályozzák ; a 18-ik azokat, kik a papok jószágaira adót vetnek. íme a római szék mérséklete és bölcs ovatossága ! Jövőre kivétetnek az excommunicatio alól a rablók, gyilkosok a népet sanyargató kormányzók, mert a római szék szelíd akar lenni; de alávettetnek a máskép gondolkozók, az állam jogait védelmezők. A ki a világit megöli, azt feloldozhatja akármelyik nyomorult barát ; de a ki egy praelatust nyakon üt, azt már csak a pápa. IIa már mindezeknek cselekvői az egyházból kivannak zárva, vájjon kik tartoznak még a római egyházhoz? Nem is említve, hogy mi, szegény eretnekek, szakadárok, mindnyájan átkozottak, és a mennyországból kizárottak vagyunk, és igy a keresztyének nagyobbik fele nem számithat isten irgalmára: csak azt vizsgáljuk meg, hány katholikust nem ér a pápa átka és az egyházból való kitaszitás ? Átkozott: aki valamely eretneknek valaha pártját fogta, vagy azt há-ába befogadta , aki a „Hont", Renan könyvét, sat. olvasta, magánál tartotta ; minden kath. nemzet, mely a házassági pereket a világi törvényszékhez utasította, pedig ez alól még csak a magyar képez kivételt; minden kath. nemzet, mely elrendelte, hogy a papok polgári bűnei felett világi törvényszék ítéljen, peclig a magyaron kivül már mindenik elrendelte ; minden ország, melyben még fenáll a jus placeti, mely azonban nálunk már megszűnt; az olasz, francia, német és spanyol nemzetek, mivel a papok jószágait secularizálták, a „Religio" tisztelt szerkesztője, mivel ezen bullát a 10-ik pont kihagyásával, tehát meghamisítva terjesztette ; a régi bulla 7.§-a szerint az a becsületes pápista kereskedő, kitől én érctollaimat szoktam vásárolni, melyeket tehetségem szerint minél jobban igyekszem a római curia ellen forgatni; s végül én is, ha történetesen ezt a bullát hibásan találtam leforditni. Mindezek átkozottak és ki vannak zárva a pápa egyházából, ugy, hogy még edclig csak a római állam hétszázezer alattvalója és a magyar nemzet nincs megátkozva a pápa által. Boldog magyar nemzet!!! Egy hibája volt csak, hogy a papok vagyonára adót vetett, s igy a mult év végéig ő sem tartozott az egyházhoz; de íme a pápa kegyeskedett ezt is a bűnök lajstromából kitörölni. Méltó lehet hát az öröm Kárpátoktól Adriáig, mert ime a ki elveszett vala megtaláltaték! Mi tehát a római egyház ? Nem egyéb, mint az egyházból kiátkozottak társasága! Bizonyosan erre gondolhattak clericalis lapjaink is, hogy nem merték a pápai bullát közölni. \Iagok is megijjedtek tartalmától. 6*