Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-17 / 28. szám

793 346 Itt lehet már mondani, hogy ember, tanár kell a gátra! Tanár, ki ne csak kiváló tehetséggel, hanem tudomány, és munkakedvvel, emelkedett szellemmel birjon. Az ilyennek működését sem a német, sem a skót, sem a francia egyetemeken nem kötik minél többre rugó, hanem minél mérsékeltebb óraszámhoz. Csak igy szálhat a tanár a tudomány végetlen terére s ennek nagy köreit bejárva, részleteit pontosan felkutatva a hallgatók szellemét inditó, mozgató erővel igy hathatja meg. Az ilynemű működés volna már olyan, mely nem csak a felekezetnek tenne szolgálatot, hanem a hazai tudományt s mivelődési szellemet is fejlesztené, ezzel a nemzet fenntartó erejét, alkotó hatalmát fokozná, életét biztositaná. Mert a népek békés küzdelmü örök versenyében csak azokké a diadal, azoké a biztos fennmaradás,melyek fejlettebb erő, nagyobb szellemi képesség előnyével birnak, A többiek előbb utóbb lassanként elenyésznek, a föld színéről eltűnnek, mint ezt többek közt a miveletlen amerikai vörös faj példája napjainkban oly szembetűnőleg igazolja. Hogy főiskoláink a hazai magasabb mivelődés érdekében jelenleg keveset tesznek, mert keveset tehetnek, ezt bővebben nem mutogatom, elég legyen csupán egyszerűen jeleznem. Okát részint az anyagi nagy szegénységben, ennek szellemileg is nyomasztó voltában; részint abban találom, hogy a magyar prot. egyház főiskolákra vonatkozó autonomicus kormányzása ma is jóformán azon módon és alakban van gyakorolva, mint századokkal ezelőtt, nem fejlesztetik, nem slakittatik. Prot, főiskoláink ily helyzetében is, nagyon tévedne, ki azt vélné, hogy ezek pusztán csak a felekezeti érdek gyönge szolgái, a nemzeti közérdekben tehetetlenek s igy mint ilyenek országos szempontból fölöslegesek. Tekintsünk szét csak a magyar hazában, hány országos hatású nagy tanintézetet, hány egyetemet látunk! Épen csak egyet a fővárosban. Tizenegy millió lakosra, Horváth, Tóth országot s a határőrvidéket nem számítva esik egy egyetem. Az 1866 előtti Poroszországban 18 milliónyi népességre esik hat teljes és két nem teljes egyetem. Bajor országban öt millió lakosságra esik három teljes és kilencz nem teljes egyetem. Wűrtenbergben alig két millió lakosra egy teljes egyetem. Már most kérdem, Magyarországon, az egyetemek ily rendkivüli szűkében az egyetlen országos egyetem mellett a prot. főiskolák ugy is a mint vannak, fölöslegesek-e ? Teljességgel nem. He hogy még kevésbbé legyenek, vagy is hogy a felekezeti érdeken kivül a hazai közérdeknek is minél nagyobb mérvben szolgáljanak, segélyre van szükségök. Honnan jöjjön ez ? Az egyházkerületektől, a felekezettől nem várható, azért mert nem telik ; tehát országos, állami forrásból, ugy javallják ezt épen állami gazdálkodási tekintetek is. Igen, mert az erdélyi egyetem felállítása után is Magyarországon a pestin kivül még legalább is egy második egyetem felállítása szükségeltetnék. Ugy de ezt meg az állam nem bírja, A szegény állam és szegény prot. felekezet tehát egymáson ugy segíthetnek, hogy a megvetett alapú főiskolát felmutatja az államnak s ez azokat évenként kellő mértékben segélyezi. Ezt nem a felekezet, hanem a hazai közmivelődés, tudomány annál bizonyosabban reményli és várja, mert a magas kormány gymnasium s lyceumi törvényjavaslatában világosan ott áll, hogy az állam ami gymnasiumainkat, melyek kiváló szükségü helyeken vannak s a hazai művelődésnek valóságos szolgálatot tesznek,ha az illető felek ugy kívánják, segélyezi. A prot. főiskolák már többnyire ilyenek s igy ezek az állami gyámolitásra még nagyobb mértékben s teljesebb joggal számithatnak. A külföldi mivelt államok egyetemi oktatásra való kiadásai tetemesek. Olaszország a közelebbi időkben évenként e czélra öt millió öt száz ezer francot ; Erancziaország három millió öt százezer francot, — minek ugyan jó részét az igen magas és pontosan szedett iskolai tanpénz fedezi; — Poroszország, a Sadova előtti, évenként két millió ötszáz ezer francot ád ki. A gazdag, fény és pompával környezett angol egyetemeket nem is említem. E nagy példák nálunk sem maradhatnak figyelem nélkül; ezeket, hautól érni 'nem, de bizonyos távolból követni lehet. Ez pedig az egyetemek helyét pótló prot. felsőbb tanintézetek állami segélyezésével történik. Csak igy lesznek képesek prot. főiskoláink magukat fenntartani; csak igy lesznek képesek tudomány, közmivelődés tekintetében ajövő kor fokozottabb igényeinekmegfelelni s feszített erővel, törekvéssel odamunkálni, hogy e nemzet a négy folyam partjánEurópa népei közt rendeltetésének megfeleljen, a küzdelmek