Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-07-10 / 27. szám

793 823 lenti, hogy az unió létrejövése esetében ők nem fognak uniálni. Megnyilt tehát az izgalom éve! Megemlitem még, hogy az államegyház is szabadulni kiván a patronatus alól s nagy többséggel fogadott el egy indítványt, mely a patronatus eltörlését célozza. Minden irányban forrongnak az elemek, hogy mi lesz belőle, még nem is sejthetem. Annyit látok, hogy a papság, bár minő törekvésű és árnyalatú legyen, bámulatos buzgóságot és jó akaratot fejt ki hivatala teljesítésében, s a papsággal való meghasonlás sehol, még a legtitkosabb rugók közt sem szerepel. * Bajorország-hali az ultramontán képviselők jezsuita missiók megengedését kívánják. * Belgiumban a liberális kormány beadta lemondását s az ultramontán kormány kineveztetését meghozta a hivatalos lap. — Amerika-Délamerika fehér lakói még most sem szűntek meg emberségtelenűl bánni fekete társaikkal.Nem csupán magok között gúnyolják,bántalm azzák a szegény feketéket, de még a sajtóban is különös hangon irnak róluk, és csudálkozni lehet rajta, hogy épen egy amerikai folyóirat helyet ád ily féle közleménynek, melynek célja nem volna más, mint szép szerével rávenni a szegény feketéket, hogy hagynák el Amerikát s mennének vissza ősi hazájokba. A „Putnam Magazin" február i füzetében ezeket olvassuk: „Amivolt a zsidóknak Egyptom ugyanaz Afrika szülöttinek Amerika, ez tehát idegen föld nekik ; a zsidóknak mint megvetett népnek dolgozni kell lett, de a dolog által megtanulták hatalmas tanítóiktól a civilisatio azon mesterségét, mely által egy szegény jelentéktelen törzsből nagy népet lehet nevelni. Igy van ez most már a felszabadult négerekkel is. Amerika szabad földén csak szabad embereket ismerhet el, de a politikai harc nem sztinteté meg a fajkülömbséget. A négerek közöttünk vannak mint egy nagy, de idegen nép, számok körtilbelöl 4 millióra megy Amerikában, ezenkívül az Antillákon is mintegy 2 millió van. Hazájok tehát nem Amerika. Miért ne térne az elveszett fiu hazájába vissza, hogy születési jogát ott érvényesítse ? Menjenek vissza azért, s terjeszék ősi hazájukban azon civilisatiót, melyet megtanulhattak századokon át gyarmatosaiktól." Különös beszédek ezek, épen mintha Európában azon tanácsot adnák a (különféle népek között szétszórt zsidóknak, hogy menjenek vissza ősi hazájokba, vegyék hatalmokba zsidó országot s alapítsanak egy nagy világra szóló birodalmat. Ezt kívánni a négerektől nem lehet, ő nekik szintoly hazájuk déli Amerika, mint a fehéreknek, s idővel assimilálódni fognak a fehérekkel ép ugy, mint assimilálódtak a zsidók a többi népekkel. Állítják sokan, hogy a fehér és néger házasságából már a 4-dik nemzedéknél különös szép generatio állt elő. Elenyészik nem sok idő múlva a testi különbség, de bár a szellemi előhaladás terén is láthatnék az előhaladást.. Jobb érzésű keresztyén lelkületű emberek, különösen az angol hittéritők, mindent elkövetnek, hogy e népet felvilágosítsák, földmiveléshez, iparhoz szoktassák. Hogy a négereket lehet képezni s hogy alkalmasak mindenre, ép ugy mint a fehérek, mutatja a washingtoni kormánytól kiküldött Colyer jelentése, ki 1869-ben felkereste a néger törzseket mindenütt s azt mondja általánosan róluk, hogy tiszták lakóhelyeik, gunyhóik, gazdasági épületeik rendesek és jól épültek s nem állanak hátrább az ott lakó fehérekénél. Előhalaclások mind a keresztyénségnek s azon önfeláldozó buzgóságnak eredménye, melyet az angol-skót hittéritők kifejtenek. Tschirokesek a legműveltebbek az indiánok között. Ezen törzsből származott emberek, kik vezetői népöknek, többnyire félvériiek s képzettek, ugy hogy öröm velők társalogni. E törzsnek nagy jövője van Amerikában. Utána jön aSimínolek törzse, ezek is munkás emberek. Fejők Langen John értelmes, okos, s nagyon feltűnt Colyernek hogy fekhelye felett megpillantá Lincoln Ábrahám arcképét s valahányszor e képre feltekintett, édes öröm volt leolvasható az indiánok e vezére arcáról. A többi törzsek a műveltség igen alacsony fokán állanak, de Colyer hiszi, hogy az emberbarátok s különösen a keresztyénség és az angol hittéritők buzgósága ujjá alakítja ez elhagyott törzseket is. Adja isten ! —Morva tartomány. Az olmiici érsek minden cseh követet, ki a birodalmi tanácsban részt nem vesz, s igy engedelmeskedni az állami törvényeknek nem akar, excommunicátióval sujt. KÜLÖNFÉLÉK. — Nyitra megye Farkasdm. városában különös, de máskép szivet rázkódtató esemény adta elő magát e hó 26-án. Tudniillik, helybeli plébánus, egy — a vallásra nézve — hívétől, ki betegeskedés után, természeti halállal mult ki, azon okból, hogy nála soha sem gyónt és neki soha sem fizetett, megtagadta nem csak a vallásához illő szertartást, temetést, de még a rom. kath. temetőbe való eltemetést is. Az elhunyt szegény csehországi születésű, rom. kath. kiszolgált katona volt, — a mint ez a katonaságtól el-1 ocsáto leveléből olvasható: — s mint ilyen a kőmives mesterséget folytató napszámos dolgozott itt e városban; s mint ilyentől a ki nem örökös valamely helyen, hogy várhat, sőt hogy kívánhat az ur igéjét hirdető hivatalnok fizetést? és hogy teheti azt, miszerént nem csak eltemetni nem akarja, sőt még az illető temetőbe eltemettetni sem engedi. Mert midőn ez a dolog a helybeli bírónak tudtára esett, mint szegény napszámosnak a város pénztárából rendelt költséggel a rom. kath. temetőbe sirt ásatott, azt a plébános betakartatta. Minek következtében jelentetvén a dolog ref. lelkésznél, módja szerénti szetartással, az volt nagylelkű eltemetni a ref. temetőbe.' Vájjon hogy idvezül már az ilyen, vallásával ellenkező szertartásos temetés után ? és hogy nyugszik