Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 nagy szőllősi, sikátori, hányi, vathi, vanyolai, tapolcafői, és csóti iskolák és ezeknek tanitói. 10. Zokon esett egyházmegyénknek néptanítóinknak azon elmellőzése, hogy amaz országgyülésileg megszava­zott 159 ezer ftbói a szegény és szorgalmas tanítók dí­jazására megyénkben egy tanítónk sem kapott, holott meg van győződve hogy iskoláink és^tanitóink képesek verse­nyezni oly iskolákkal és tanítókkal is, a kik a legelső osztályú ösztön díjban részesültek. 11. Felvétetett az egyházmegyei gyámintézeti bi­zottmány jegyzőkönyve, melyből csak annyit jegyzünk ide, hogy csak 37 ft. gyűjtetett e sz. célra. 12. A mult évi egyházk. gyűlés jegyzőkenyvének azon pontjai olvastattak, melyek egyházmegyénket érde­kelték s tőlünk határozatot vagy nyilatkozatot vártak. 14. Az egyházmegyei pénztárról a számvevő beadta jelentését, ki élő szóval előre is annyit jelentett örven­detes tudomásul, hogy az évben a hátramaradások tör­lesztettek, a tartozások fiz sttettek. 14. Több rendbeli folyamodványok olvastattak, a melyek vagy kiküldőttségekre bízattak, vagy törvényszék elé adatnak. 15. A gyűlésen meg nem jelent lelkészek és a ma­gokat nem képviseltető gyülekezetek meghatározott pénz­bírság lefizetésében elmarasztaltattak, s nem fizetés eseté­ben a jövő Sz. Mihály nap után a megyei ügyész kezébe adatnak át: hasonló büntetésben részesülnek azok is, kik övőben csak a gyűlés első napján lesznek jelen. 16. olvastatott Kiss János, ajkai lelkész levele, melyben örömmel jelenti, hogy néh. t. Hertelendy Károly, rom. kath. vallású az ajkai ág. ev. iskolának végrende­le tileg 500 frtkat hagyományozott, mely összeg már a gyülekezetnek, t. Cseh László végrendeleti végrehajtó által ki és fizettetett. 17. Többrendbeli indítványok kerültek szőnyegre, melynek némelyeke elejtetett, némelyike helyben ha­gyatott. 18. Olvastatott főtiszt, püspök urunk levele, mely­ben tudtára adja egyházmegyénknek, hogy ez évben kebelében egyházlátogatást teljesít, amelyet julius 4-én Bakony-Tamásiban mégis kezd. 19) Az egyházk. gyűlésre menendő képviselőkül az elnökségen kivül egyházi részről : Sass Lajos, Szarvasy Sámuel, Szalay Sándor, világi részről : Pál István, Barsa Bálint, Noszlopy Elek, Szentbe Pongrác választattak. 20) A jövő egyházmegyei gyűlés Veszprémben fog megtartatni. Nagy Szőllős jun. 20-án 1880. közli Sz. S. A marosi ev. ref. egyházmegye közgyűlése május 17,, 18, és 19-kén. A folyó ügyek elszámlálását szűkebb körű érdekü­kön kivül azért is mellőzzük, hogy több helyet szentel-758 hessünk a többi közül kimagasuló, 3 elvi kérdésnek, melyek általában napirenden vannak, vagy olyanokkal állanak Összefüggésben. 1-ször. Az első nap tanácskozási tárgyainak utol­sója, melynek vitája a második napra is általnyult, a püspök urnák és a m. főconsistoriumnak amaz ismert két leiratát tárgyazá, melyben kimondatik, hogy az erd. ref. anyaszentegyház az egyes egyházak birtokában levő vagyont és iskolát nem az egyes gyülekezet, hanem a köz tulajdonául tekinti s ebből folyólag az iskolák köz­ségivé változtatása nem a gyülekezetek, hanem a m. főconsistorium joga, (minek praktikus corollariuma ter­mészetesen az, hogy egy iskolánkat sem változtathatják községivé.) — A közgyűlésnek, kivált világi tagjai ugyan elégnél alaposabban kimutatták, hogy egyházi vagyonúnk­ból képtelenség minden iskolánkat a törvény követel­ménye szerint berendeznünk; hogy vannak olyan népta­nítóink, kiknek évi fizetésök 35 — harminczöt o. é. fo­rint; hogy a m. főconsistoriumnak, mint legfőbb egy­házkormányzati fórumnak méltóságán aluli és protestáns voltával épen nem megegyeztethető e merev, s pusztán negativ elzárkózottság, a helyett, hogy positiv intéz­kedésekkel mozditná előbb népnevelésünk ügyét, hol pedig semmit nem tehet: a tért szabadon átengedé a vagyonosabb államnak, — és hogy a testületi antonómia elve ma már teljesen leküzdött álláspont az egyéni, ille­tőleg községi autonómiával szemben: mind hasztalan ! A „sajnos tudomásvétel" helyett a közgyűlés tulnyomóbb és „tiszteletes" része, a leiratokat „tudomásul vette, ahhoz alkalmazkodás végett." 2-ik érdekes elvi vitát keltette az ernyei lelkész köziskolára vonatkozó kérdése. Ernyén ugyanis — külö­nösen b. Bálintitt József nagylelkű fölajánlása folytán — közös iskola levén alakulóban: a helyi ref. lelkész t. Lőrinci János, mint maga kifejezé magát „figyelmeztetve a m. főconsistorium ily tárgyú korábbi leiratai által," kérdést tőn az egyházmegyei tanácsnál, ha vajon be­lépjen-e a községi iskola-szék tagjai közé, ha netán be­választatnék ? Az egyh. megyei tanács válasza az volt, hogy „e fontos ügy eldöntés végett fölterjesztetik a m. főconsistoriumlioz, az ügy tovább fej léséig is azonban a kérdésttevő tiszteletes maradjon felekezete körében." Az egyh. megyei közgyűlés azonban nem lehetett e tanács­határozottal egy értelemben, minután a XXXVIII-dik t. cikk 117 §-sa midőn az iskola-szék tagjai közé, a vá­lasztott tagokon felül, a helybeli felekezeti lelkészeket is sorolja : ez által nem kötelezettséget ró' a felekezeti lelkészekre, hanem jogot ad nekik, mely jogról lemon­daniok, mint a felekezet szolgáinak, sem szabad, — de ha kötelezettség is lenne a tagság a lelkészek részé­ről : akkor is oly kötelezettség, melyet az ország szen­tesitett törvénye ró rájuk s mely alól senkinek magát kivonnia nem szabad. A közgyűlés tehát utasította lelké­szeit, hogy ezutánra, minden utasítás kikérése nélkül, tartsák magukat a szentesitett törvények határozatai­hoz. — Fölvettetvén azon lehető eset is, midőn az 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom