Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

. 757 758 egyházi szolgák egyházi felsőbbségttktől oly rendeletet vennének, mely ellenkeznék az ország törvényeivel: mitevők legyenek? A közgyűlés véleménye odament ki, hogy ily esetekben az egyházmegye magáévá tevén az egyes egyén ügyét: vissza fogná, mint testület, a felsőbb közeg törvénytelen rendeletét utasítani, saját tekintélyével és határozatával fedezvén az egyes alárendelt állását. A harmadik tágyat a tanácskozások utolsó napján egyik világi képviselőnek, az elnöklő t. széki jegyző t. Vályi Pál úrhoz intézett interpellációja szolgáltatta. Ugyanis, Porzsolt Á tanitó hírlapi téren fel szólalt, a községi iskolaügy mellett. A. hir ugy beszélte, hogy Porzsolt Á. ur e cikk miatt egyháztauácsilag megidéztetett és kereset alá vettetett. Ama világi képviselő tehát ez ügy mibenlétének földerítését kérte az emiitett tiszteletes ' jegyző úrtól, ki az esperes ur távolmaradtával az elnöki széket elfoglalá. Elnök ur az idevonatkozó egyh. megyei tanácsi jegyzőkönyvekre hivatkozván : azok fölolvastattak s a következő tényállást derítették ki. Az egyh. megyei tanács, a főt. püspök, Nagy Péő méltósága leirata következtében, megidézte ama cikk szerzőjét, s fölszólította, hogy „emez egyházi felsőbbségét gúnyoló és kisebbítő" cikkét, az illető lapban vonja vissza. Szerző azonban érezvén jogát, hogy saját egyéni meggyőződését, — mint magán egyén — a sajtó terén bármikor előadhatja ; tudván egyszersmind ártatlanságát, hogy egyházi felsőbbségét ama cikkben sem nem gúnyolta, sem nem kisebbítette: protestáns férfiúhoz méltólag megtagadta az egyh. megyei tanács eme — Romába illő anathemás követelését. Az egyh. megyei tanács — valószínűleg érezvén helyzetének visszás és reactionarius voltát — kétszeri tanácskozás után is „bővebb megfontolásra" tartá fönn ez ügyet. Reméljük magunk részérő^ is, hogy a m. tisztelt tanács még idejére meggondolja magát s visszatér ez útról, mely egyenesen az „index librorum prohibitorum" felé vezet s a helyett, hogy elvenné tanítóink kedvét ilyes zaklatásokkal a szabad gondolkodástól: jutalmak kitűzésével fogja őket buzdítani az önmunkásságra. A közgyűlés is e véleményben levén, oly értelemben mondá ki határozatát, hogy „az egyh. megyei tanács (visszavonásra vonatkozó) határozata^ minden indokolás nélkül szűkölködvén s a cikk sértő voltát idézetekkel nem bizonyítván: hiányos; a közgyűlés tehát elvárja az egyh. megyei tanács indokolt határozatát a protestáns szabadgondolkodás szellemében." Az pedig, ki följelentésével főlhivá a főt. püspök ur figyelmét a kérdéses cikkre, tanulja meg s maga a protestáns főpásztor is okulhat ez eseten, hogy ma már lehetetlen gondolatot erőszakkal elnyomni. Azt hihettük volna különben, hogy ezt ez eset előtt is tudták már. Csalódtunk. . . (Székely Hirlap.) A vasi közép ág. ev. esperesség ez évi közgyűléséről. Vasi közép. ág. ev. egyházmegyénk közgyűléseirő e lapok hasábjain igen ritkán jelenik meg tudósítás Ennek egyik oka kétségkívül az, hogy közgyűléseink rendesen helyi érdekű tárgyakkal vannak tulnyomólag elfoglalva, melyek a nagy közönség figyelmére igényt kevésbbé tarthatnak. Az idei, f. h. 15-én tartatott közgyűlésről azonban véleményem szerint, hallgatni nem szabad, mert abban oly tárgyak kerültek szőnyegre, melyek a helyi érdek színvonalán felül állva, illő, hogyk öztudomásra jussanak. Ugyanis £nt. Ráhner Máté, koltai lelkész ur, ezen egyházmegyének 17 éven keresztül, tehát a legválságosabb időkben, buzgó esperese részint elöregedését, részint családi viszonyait adván okul, még a mult évi gyűlésen határozottan lemondott elnöki székéről; és az esperesség azon szomorú kényszerűségben látta magát, az ismételt lemondást elfogadni. A gyülekezetek bizalma nt. Poszvék Sándor meszleni lelkész s kerületi számvevő urat kereste fel, ki elnöki székét e gyűlésen foglalta el. Székfoglaló beszédje — tán nem sértem meg az esperes ur ismert s székfoglalójának is minden sorából felénk sugárzó szerénységét — valódi mestermü és oly programra, mely történeti alapon állva, egyházunk jelen kori feladatait teljes szabadelvüséggel fogja fel és tisztán látja. A beszéd e gyűlés osztatlan tetszésével találkozott; miért annak közzétételét az egyh. megyei gyülekezetek kebelében, elhatározá; az egyházmegye felügyelője t. Takács Lajos ur magára vállalván a kinyomatási költségeket oly, formán, hogy a beszéd igen jutányos áron elárusittassék s a befolyandó összeg egyh megyénkben népiskolai célokra fordittassék. — Miután esperes urban a bölcseség s értelem, az alig megkezdett férfikor erélyével s tevékenységével párosul, őt elnöki székén a legédesebb reményekkel s azon forró kívánsággal üdvözöljük, mikép Isten tartra meg őt számunkra igen sokáig s koronázza buzgó fáradozásait örvendetes sikerrel! Szintúgy lelépő esperes urnák iránt is. tartozó hálánkat, melyet 17 évi fáradsága s önzéstelen szolgálata által kiérdemelt, jegyzőkönyvileg megörökítettük. A gyűlés folyamatában Répce-Lakcsány egyesült gyülekezet jelenti, mikép uj templomuk építése szépen halad előre és mikép e templomra tek. Radó Ignác ur, a kerület előbbi felügyelője és neje tek. Radó Ajkay Cecilia asszonyság 1000 frtot oly formán biztosítottak, hogy ez összegen egy 5 mázsás harang szereztessék, mely az adományozók óhaja szerint sokáig serkentse a gyülekezetet buzgóságra; a fennmaradó összeg pedig az oltár körüli díszítésekre fordittassék. — Az egyházmegyei közönség osztatlan örömmel vette ezen tudósítást és az adományozók prot. buzgóságának ezen legújabb nyilvánulását, melyben ők, a mostoha sors által érzékenyen sújtottak, a csapások között vigaszt, enyhülést kenekes és találna k. Egyúttal elhatározá a közönség, hogy e gyűlésből az adományozókhoz külön hálairat intéztessék. K. S. &