Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-06-26 / 25. szám

Tizenharmadik évfolyam. 25. Pest, junius 26.1870. PROTESTÁNS ES SZERKESZTŐ- éjs KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELOFIZETESI DIJ: Helyben házhozhordással és Vidékre postai Küldéssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizets hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. HIRDETÉSEK DIJA: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásánál 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. Bélyegdij külön 30 kr. A papválasztás kérdése egy pontjához. A társadalmi együttélésben a legnehezebb feladat, melynek megfejtése körül fáradoznak az utóbbi évtizedekben a legnemesebb elmék, a rend és szabadság minél nagyobb fokának egyesitése A végvonaglásban levő régi társadalom, melynek a francia forradalom adta meg a halálos döfést, csak a társadalmi rendre figyelt, s ennek feláldozta az egyéni szabadságot; ez ellen a francia forradalom minden rend feldulásában s az egyén féktelenkedésében kereste a gyógyszert. Igazán ugy járt vele a társadalom, mint a megmérgezett beteg az ügyetlen orz issaJ, ki a méreg lekötése után is adván az ellenmérget, gyógyszerével uj mérgezés-eszközöl; s a francia nemzet is a léha zür-zavar után, mely gyógyszer helyett megmérgezte életét, örömmel fogadta a rend nevében a lángeszű zsarnokot. Azután a rend helyreállott szabadság nélkül; de a társadalmi nagy probléma, a rend és szabadság egyesitése ott maradt felirva a tudósok fekete tábláján. Sok ezer jó fő dolgozott a folyó században megfejtésén, s igen nagy előhaladás történt a tényleges állapotokban is, de még nagyobb abban, hogy a megoldás szükségét az egész európai emberiség mélyen érzi, egész erővel dolgozik rajta. Mindazáltal a teljes megoldástól még távol vagyunk. Sokan, kik a legnehezebb csomókat olyan táblabirói nagy könnyűséggel tudják feloldani, azt hiszik, hogy az egész csak Pálnak,vagy Péternek, vagy a kormánynak, vagy nem is tudom micsodának a nemakarásán, vagy rosz akaratán múlik; de akik a kérdést kellőleg tanulmányozták, az akadályt inkább a dolog természetében ismerik fel, s épen azért a legcsekélyebb előhaladást sem kicsinylik, hanem örömmel üdvözlik. Nem csak a polgári, hanem az egyházi életben is megfejtésre vár a nagy probléma. A hivatalos római egyház a puszta rend szigorú theoriájával, s a mivelt kath. világ a szabadság előtérbe állításával e feladványon dolgozik; a németországi evangelikus coDsistoriumok fejedelmi pápaságában és a Protestantenverein gyülekezeti rendszerében a rend és szabadság szélsőségei mérkőznek meg. A magyar protestáns egyházban a szabadság ki van fejtve majd em a legszélső határokig, s nem is csuda, ha hosszas elnyomatás után minden erőnket ide fordítottuk ; de hogy nagy szabadságunk épen olyan nagy renddel is volna párosulva, azt talán senki sem fogja állítni. Mi az elnyomatást a államhatalomtól szenvedtük, s midőn annak nehéz keze lehullott rólunk, saját magunk rendjében is az elnyomás eszközét akartuk látni, s folyvást igen szorgalmatosak vagyunk annak lerázásában. A papválasztás joga mind az ős egyház példája, mind a reformátorok nézete, mind a mai gondolkozás szerint a gyülekezetet illeti, s bizonyára senkinek sem jut eszébe, hogy megfoszsza ettől a községeket most, midőn nem csak német hitrokouaink viszszakövetelik szabadválasztási jogukat, hanem még a római egyház körében is tekintélyes hangok emelkednek mellette, s mindig- növekedik azok száma, kik egyedül a gyülekezet szabad papválasztásában látják a szabadság biztositékát a hierarchiai túlkapások ellenében. De a megfejtetlen probléma, a rend és szabadság kibékítése, e tárgyban is íróasztalunkra és tanácstermeinkbe helyezkedik, s mivel a megfejtés talizmánját még nem bírjuk, inkább csak tapogatódzunk, migt biztosan cselekszünk. .^i --Látjuk, hogy a papválasztások elég nagy része egészen felzavarja gyülekezeteink életét; a korteske-48