Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-01-09 / 2. szám
103 62 E beszédet a dalárda: „Erős várunk" zengedezésével zárá be. Szánthó János h. i. ev. tanár. Budamér és környéke. Budamér sárosmegyei helység, közel a nevezetes kassai hegyhez, mely Turesának is neveztetik és mely az utolsó időkben e becses lapok hasábjain ismeretessé lett egyházi szempontból. És miután a két cikkíró eleget szólt róla, én rövideden szólani fogok, előadván, miként ottan négy ev. egyháznak tiliái, mintegy félkörben érintkeznek. Van ott Lapinpatak a zsegnyei egyháznak utolsó filiája, van Tizsite az Ofalusinak, van Bények a Kassainak és Vajkóc, Haraszti, Királynép, Prozgony a felső-kemencei egyháznak messze filiái. Ezekről szól az első budaméri lelkész Chotvács Herényi Endre ur, aki maga magát a világnak bemutatja és belső missióról, tulajdonképen törekvéséről szól, melyet szeretne gyakorolni a más egyházak filiáiu is, hogy mint a jó pásztor beterelje idegen juhait üres aklába és termékenyítse azon kopár földet, mely nekie mivelésére adatott. Szép dolog, midőn valaki munkás méhek közt restel here lenni, — de az idegen méhrajjal köpüjét szaporitani tilos. Elégedjék meg kényelmes egyházával és biztos jó fizetésével, és ne háborgassa mások csendes birtokait, mert az nem férhet egy jeles pap jelleméhez. Maszlovszky. KÜLFÖLDI miYHÁZ és ISKOLA. * Ziirieli.(Schweizer Sándor és aradikai-demokraták.) November hóban történtek meg a választások az egyházi főtanácsba a zürichi kantonban. Schweizer, a nagyhírű theologus, Schleiermacher leghívebb tanítványa már több éven át mint a kánton-tanács képviselője foglalt helyet az egyházi főtanácsban, de az idénre nem választották meg, hanem helyébe Vollma r professor kapott többséget. E választás a radikál-demokrata párt győzelmét jelzi, melyet a zsinat az által kívánt volna mérsékelni, hogy Schweizert a maga részéről választotta meg egyh. főtanácsi képviselőnek, nagy szótöbbséggel. S. azonban határozottan kijelentette, hogy a választást nem fogadhatja el, kénytelen el nein fogadni. Hiában kérte a zsinat a hálásan tisztelt nagy tudóst,— nem tudta meginditni. Schweizer a zsinaton hosszabb beszédben sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy meg nem választatásából oly nagy dolgot csináltak. Ezt bizonyára nem lehet az egyh. tanácsban folytatott működése hibáztatásának tekinteni, mert ő mentnek tudja magát minden szűkkeblű bürokratikus törekvéstől, s ha működése által bizalmatlansági votumot érdemelt volna, alig vártak volna azzal addig, midőn történetesen három tanítványa áll az állam élén. A dolog egyszerűen ugy áll, hogy kedves kollegái közül az egyik nkább megnyerte a kánton-tanács tetszését. Azután érthetővé kivánta tenni, hogy az ő egyénisége nem kedves a mostani hangadók körében. Ő szabadságot szokott venni magának, hogy magán körben vagy nyilvános helyen tartózkodás nélkül beszéljen. Igy emlékszik, hogy egyszer egy demokrata urnák négyszemközt megmondotta, hogy a népgyűlések a teljes jogegyenlőség megnyerése előtt érthetők voltak ugyan ; de most nem sokat különböznek a demokratia ellen elkövetett felségárulástól. Mert a demosnak, a népnek, mint államilag szervezett egésznek kell önmagát kormányozni; de ha a népgyűlések, a nép egyes tömegei uralkodnak az államban, az többénem demokratia, hanem ochlokratia, tömeguralom sat. Schweizer szabadelvüségét sem a dogmatikai, sem az egyházkormányzási téren senki kétségbe nem vonhatja. S im mégis a magát még szabadabb elvűnek tartó tömeg buktatta meg. A dolog előttünk is igen érthető. Vannak emberek, sőt már most mindig nagyobbodó tömegek, melyek a szabadságot a renddel nem tartják összeférhetőnek, s inig a szabadságra törekesznek, a rendet felforgatva zsarnokságba fognak esni. Schweizer nem ezen szabadelvűek közül való, sőt inkább előre megjósolja nekik, hogy hová fognak jutni. Ezért bukott meg. * A római zsinatról. E lovatunkat a héten egyéb rég beküldött közlendők mellett bátran mellőzhetjük, mert a héten semmi figyelemre méltó nem történt. Az ellenzéki püspökök működéséről a legellentétesebb hirek szárnyalnak, hogy a francia püspökök erélyesen kitartanak, a németországiak közel állanak hozzájok és a magyarok miatt korai volt örömünk. Schwarzenberg hg. és bibornok kezdetben az ellenzékkel haladt, s igen sokat beszéltek erélyes nyilatkozatairól a pápával szemben ; de a héten azt írják, hogy midőn hozzá vitték a csalhatatlanság ellen szerkesztett tiltakozást aláírás végett, ő hosszas habozás után az aláírást megtagadta. Különben e hét is előkészületekkel tölt el, s 6-án tartották az első innepélyes ülést; de a melyről a tudósítás már nem érkezhetik meg lapunk bezárása előtt. * Wiesl)adenl)en a tartományi gyűlés nagy többsége 4 szavazat ellen a következü határozatot fogadta el: „A tartományi gyűlés felkéri a kir. kormányt, hogy a jelen ülésszak alatt tanácskozás alá kerülő oktatási törvényekben a következő elveket vigye keresztül : 1) Az iskola választassák el az egyháztól, s ügyeit a polgári község kezelje. 2) Az iskola tantervét, kormányzását és felügyeletét illetőleg önálló organismust alkot, amint azt a kor szükségei és a tudomány fejlettsége kívánják. 3) A tanitóképezdékben a tanítás legyen korszerű, s elméletileg és gyakorlatilag nyugodjék tudományos alapelveken ugy, hogy a tanítók képességet szerezzenek a mathematikát és a természettudományokat a népiskolákban és továbbképző iskolákban is eredménynyel tanitni."