Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1870-01-09 / 2. szám
103 60 den felséges és tökéletes ajándék az égből szál alá. Kihirdetem, hogy a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, jelentkezzenek az ajándékért. Ó ezek száma nagy volt! mindenki azt mondá: „nekem is, nekem is elégett a bibliám, énekes-könyvem ; — én n e m i s mehetek — az ur házába, mert nincs miből énekelnem. — Az adományok kiosztattak; a megajándékozottak áldást mondtak a derék, lelkes ifjakra, a kiknek jelszavok: adni Udvösebb, mint venni." Én sem mulaszthatom el hiveim forró köszönetét tolmácsolni, s a seimeci tanuló ifjúság ezen szép tettét nyilvánosság elé hozni. Fizesse nekik vissza a jóságos ég azt, ami jót ők tettek másokkal. Adja isten, hogy a derék ifjúságot mentől számosabban kövessék az áldozatkészségben. Fogadják köszönetünket a lelkes iíjak, a kik máris hűségesen fáradoznak isten országa terjesztésén, fogadja köszönetünket a jeles igazgató ur, aki korán szoktatja a haza fiait „áldozni kevésből — sokat!" Melcer Gyula acsai ev. leik. Templom-szentelés S.-Kazán. A tiszai ág. h. e. egykázkerület hegyaljai megyé • jében kebelezett S.-Kaza folyó év s hó 19-kén, tehát Advent 4-dik vasárnapján, ülte meg templomszentelési, rég óhajtva várt öröminnepét. Alig hangzott el a harang kongása, midőn a hegyaljai ág. h. e. egyházmegye főesperese n. t. Bartholomaeidesz János, t. Zelenka Pál, miskolci, 1. Rajos Károly s.-kazai lelkész, a helybeli felügyelő urak a paplakból kiindulva, több mind két prot. hitfelekezetii leik ész, tanár, tanitó és számos vendég s hivektől kisérve, a felszentelendő templomhoz közeledtek. Ide megérkezve, a templom zárt ajtaja előtt a helybeli lelkész t. Rajos Károly ur rövid, szivet emelő ima után a XXIV. Solt. 7-dik versében foglalt igéket hangoztatva,felnyitá a templom zárt ajtait. Az egyszerű, de esinnal diszitett templom, csakhamar zsúfolásig megtelt. A helybeli ref. dalárda a hivekkel együtt alkalmi hálaéneket zengett, melynek végeztével t. Zelenka Pál ev. lelkész ur megragadó szónoklataiban : Csel. 7, 33. foglalt alapig e szerint, kitünőleg ecseteié, hogy a föld, melyen a hajlék épült, szent föld, az épület, szent épület : mert e földet, templomot nem világi kegyúr, a múltban összeharácsolt egyházi alap, hanem a leggazdagabb alap, az ev. buzgóság szervezte és épitette ; mert ezt nem babona-áldozat és cerimonia, hanem a hivők okos vallásbuzgalma,"józan istenfélelme, istent lélek- és az igazság egyszerűsége fenségében imádása teendi templommá, szentté. A szentbeszéd végeztével újra megzendült a dalárda jeles alkalmi énekben, s a felszentelő főesperes ur az oltár elé lépvén, az apostol eme szavait: „Örüljetek, i»mét mondom örüljetek:" alapigéül felvéve,kenetteljes beszédében kiemeli, hogy a hivek örüljenek 1. a múltnak, mint a templom épitési idejének; 2. a jelennek, mint a templom felszentelési napjának; 3. a jövőnek, mint a templom használati korszakának. -Mig a főesperes ur bennt szónokolt, t. Zelenka Pál lelkész ur a be nem fért s a ref. templom körül összesereglett népsokaságnak mondott alkalmi beszédet. A dalárda működése közben a szószékre lépett t. Rajos Károly helybeli lelkész ur s szokott meglepő modorral sorolá elé az egyház történetét, mely következőkben öszpontosul ^s.kazai ág. h. e. egyház Radvánszky Ferenc kir. tanácsos indítása s közbenjárása által 87 évvel ezelőtt leánygyülekezetből anya egyházzá alakult, temploma nem levén, a helybeli ref. testvérek szeretete nyitá meg előttük templomát, Mind a melleit a vágy, hogy saját templomot építsenek, csakhamar felébredt, ennek nyomait már 1804-dik évben lehet látni. Az eszme azonban eszmének maradt, mig végre felhajnallott az 1857-ik év, melyben a vajúdó gondolat testté kezdett válni. Ezen évben tétetett le a templom alapköve. 1861-ben az építés felhalmazódott adósság s az egyházra bekövetkezett viharos, válságos viszonyokmiatt, beszüntettetett. Évek hosszú sorába került, mig adósságaiból kitisztúlt, s a célt a teljes befejezést, ez év hozta meg. Keletkezése percétől a mai napig kisérte az egyházat a testvéri szeretet angyala, segítve és támogatva azt szükségeiben, balsorsaiban. Templomába ez fogadta a híveket, midőn még hajlék nélkül voltak; templomot ez épített számokra. Jóltevői közt az első helyen meg kell említeni az áldott Gusztáv-Adolf egyletet, mely 13,000 fttal, a magyar gyámintézetet, mely 200 frtaljárult az építéshez. Hálával említik még a kazaiak a nemes Radvánszky családot, mely az egyház egész élete, de főkép a templomépítés folyamában kittinő részvétet tanúsított. Latinák Márton nevét, ki, mint az egyház felügyelője, tanácscsal és tettel buzgón segített, Scheller és Reich, Szepessy János, Cserny Boldizsár és Bothó János neveit; az anyaegyház derék hiveit, kik csekély számuk dacára közel 300 ftnyi megtakarítást eszközöltek csak a nyár folytán, a templomalapnak ingyen munkáik által. A székek és szószéiba helybeli és vidéki hivek alamizsnáiból készültek; a templom felett emelkedő cseréptető és a falanyagok egy tetemes része a Radvánszkyak, a torony kereszt Kubinyi Manó, az ajtófélkövek Korizsánszky János, a sz. edények, az ulmi nőegylet, az oltárkereszt ifjú Polonyi János, a 4 chinaeztist gyertyatartó Munkácsy Mihály, Kassay András és Korén Márton adományaik. A templom eddig 17,500 frtba került s még hiányzanak az orgona és harangok. Miért tehát a lelkész ur a múltért kifejezett hálája mellett uj tettekre hivja fel istennek népét, Megjegyzendő, hogy az orgonára 151 ft. 20 kr. offertorium jött be, melyben nsg. özv. Radvánszky Albertné 50 frttal vett részt. Ezen offertoriumban emelt magának a prot. buzgalom és áldozat készség e napon legszebb emléket.