Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

483 568 IV. FEJEZET. Nem állami nyilvános középtanodáknak az állam általi segélyeztetése. 67. §. A népoktatás rendezésénél nem állami p. o. vallásfelekezeti nyilvános népiskoláknak állami segélyzése sem gyakorlatilag kivihető, sem célszerű nem volna, mert a segélyt igénylendő sok ezer felekezeti népiskoláknak nem volna képes az állam oly mérvű segélyt adni, hogy az által az illető iskolák jó karba helyeztessenek, mert a mennyi segélylyel nem lehet kellő állapotba emelni egy községben lévő három, négy felekezeti iskolát; akkora összeggel ott egy jó községi iskola fenntartható; s végre, mert a legtöbb népiskolában egy-egy tanitó lévén, nem lehet a segélyezés folytán gyakorlandó állami befolyást akként rendezni, hogy tér ne nyiljék gyakori súrlódásokra az államj közegek és felekezeti hatóságok között. Ámde egészen más viszonyok vannak a középtanodákat illetőleg, s azért itt az állami segélyezés bizonyos esetekben lehető és szükséges is, célszerű is, a következő okokból: 1-ször csak az oly kiválóan fontos tanintézetek segélyeztetvén, melyek, ha nem léteznének, helyökre az államnak kellene egészen állami erőből tanodát állitani; ennélfogva e segélyezést az állam pénzereje nem csak lehetővé teszi, de sőt általa az állam részére meggazdálkodás eszközöltetik; 2-szor oly esetekben, midőn az illető tanodáknak jelentékeny alapitványai vannak,; de a melyek nem elegendők az intézet törvényszerű fenntartására: az állami segélyezés által mind a tanintézet jó karba emeltetik, mind annak létező tőkei megmentetnek a cultura számára, mig a tanintézet megszűntével azok is más célokra fordíttathattak volna; 3-szor minden középtanodánál több tanári állomás és több elktilönözhető célokra való kiadások levén, lehető, hogy a tanintézetnek az államtól és egyébünnen nyert jövedelmei elkülönözve kezeltessenek, mindegyik különkülön célokra fordittassék, és az államnak az adott anyagi támogatásért őt megillető befolyása akként biztosittassék, hogy az intézet többi fenntartói se legyenek sértve őket méltán illethető jogaikban és közöttök s a segélyező államkormány között összeütközésekre ne legyen alkalom. Csak az ezen kellékeknek megfelelő módozat teszi voltaképen lehetővé és célszerűvé a segélyezést; s ily módozatot igyekeztem javaslatom 67. §.-ban megállapitani. Ezen szakasz szerkesztésénél a fenntebbiekben előadott indokon kivül még a következő két szempont vezetett: 1-ször hogy minden, az állam által segélyezett tanintézetben az állami tanterv fogattassék el. Ez által el van hárítva azon elvi nehézség, mely felmerülne az által, ha az állam oly intézeteknek adna anyagi segélyt, melyekben idegen és az állam befolyása nélkül változtatható tantervek szerint tanítanak: 2-or hogy a segélyezés arányában legyen kisebb v. nagyobb az állam által az intézetre gyakorolt befolyás mértéke is; de ugy, hogy e mellett mindig biztosittassék az intézet többi fenntartóinak mind a tulajdoni jog, mind pedig az általuk viselt teher arányában őket megillető befolyás; 3-szor a törvényben megállapított módozat szerint is csak ott adható segély, hol azt az illető intézet tulajdonosai önkényt akarják. Ezen elvek indokolják a §. részletes intézkedéseit is; s csupán az (.e pontra kell megjegyeznem, hogy oly gyámolitás alkalmával azért látom szükségesnek minden egyes esetben szerződést kötni, mert a törvény több módozatot enged meg s világosan és részletesen kell azt megállapítani, hogy melyik módozat szerint, s annak a helyi körülmények szerint minő alkalmazásával történik a segélyezés. V. FEJEZET. Magán tanintézetek. 68.-72 §. Mig egyfelől a tanítás szabadságánál fogva teljes szabadságot kell adni a középtanodai oktatást eszközlő magán tanintézetek állithatására is; másfelől őrködnie kell az államnak, hogy főleg a nyilvánosság elől inkább elzárt magánintézetekben, az oktatás cége alatt oly nyerészkedési üzlet v. egyéb üzelmek ne gyakoroltassanak, melyeknél maga a tanítás csak alárendelt, v. épen mellékes. Ezen okból láttam szükségesnek javaslatomban oly intézkedést állapítani meg, mely szerint magántanintézetek : 1-ször csak képesített tanárok vezetése alatt tarthatók ; 2-szor az oktatást illetőleg megfelelni tartoznak az általuk pótolni akart nyilvános tanintézeteknek; 3-szor a 69. 70. és 72. §.§. értelmében erősebb állami felügyelet alatt állanak, mint a nyilvános tanintézetek; 4-szer növendékeik csak nyilvános iskolában letett vizsgákról nyerhetnek érvényes bizonyítványokat. Ezen szigorúbb intézkedések mellett másfelől a törvény nem kívánja a magán intézetektől, hogy (mint a nem állami nyilvános iskolákban) (kivévén az igazgatót v. vezetőt) minden tanítójuk kizárólag az intézetben hivataloskodó tanár legyen; s e szerint lehető, hogy magántanintézetben másutt hivataloskodó tanárok tanítsanak. A 71 és 72 §.-ban 1868: XXXVIII. t. cz. 21. és 22 §.-ainak intézkedéseit vettem fel ugyanazon okokból. VI. FEJEZET. Tan fel ü gy elők. 73.-76. §.§. A kormány az állami középtanodák felett rendelkezési és felügyeleti, a nem állami nyilvános- és magán-