Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

561 voltam azon tárgyakra, melyeket az országos iparegyesület is mint legszükségesebbeket felvett az ipariskolákra készített tervrzetében. 46 §. A iparos szakoktatásnak óhajtott gyakorlati eredménye csak úgy reménylhetÖ, ha a tanítványok magában az iparos munkákban, s a műszerek kezeié sében is gyakoroltatnak, s gyakorlatilag képeztetnek; ennélfogva multhatlanul szükségesnek látom, hogy ezen szaktanfolyamokhoz iparos műhelyek kapcsoltassanak legalább oly helyeken, hol az ipari viszonyok kiválóan szükségessé teszik a nagyobb mérvű iparos-tanitást. 45 §. 5-ik pontja. Mivel pedig az iparos-műhelyek felállítása annyira költséges, miként e miatt alig egynehány ipariskolánál eszközölhető ; célszerűnek látom, hogy minden iparostanfolyamnál legalább a műszerekből állíttassák egy oly gyűjtemény, melynek segélyével műhely hiányában is adható némi gyakorlati oktatás. 47. §. Az iparos-növendékek nagy része már mint mesterinas szolgálatban szokott lenni, és lehető, hogy e mesterinasok közöl gazdájuk általi elfoglaltatásuk miatt sokan nem lesznek képesek nappal a gymnasium vagy reáliskolai órákra eljárni a közös tantárgyak tanulására Az ily növendékek oktatásáról csak az által lehet gondoskodni, ha eszközöljük,hogy azok a hét bizonyos napjain (p. o. ünnepeken) és esti orákaban tanitatassanak. 48 §. A jelenleg hazánkban létező kereskedelmi tanintézetekben hasonlóul négy évig tart a tanfolyam; és a reáliskola 3 alsó osztályát végzett fiuk vétetnek fel, valóban ennyi előképzettség mellett is nehezen lehetne négy évnél rövidebb idő alatt megszerezni a növendékeknek azon képzettséget és elméleti szakismereteket, melyekre minden'^művelt kereskedőnek szüksége van. A mennyiben jelen törvényjavaslat szerint a gymnasiumi teljes tanfolyam hat évig tart, és a három utolsó évben tanuló 3 felső osztályhoz kapcsoltatnék a kereskedelmi tanfolyam, melynek pedig 4 évig kell tartania; a két tanfolyam látszólag nem kapcsolható össze. Az akadály azonban csak is látszólagos, mert az összeegyeztetés könnyen eszközölhető, a tantervnek oly megállapításával, hogy a kereskedelmi tanfolyam 4-ik évében a kereskedői tanulók szaktanáraik által egészen a szakismeretekre oktattatnak és legfölebb hetenként egy pár külön órán tanittatnak egyébb tárgyakra a gymn. tanárok által. A tantárgyak megállapításánál különös tekintettel voltam a létező kereskedelmi tanintézetekben rendesen tanított tárgyakra. Oly helyeken,hol állami gymnasium vagy reáliskola nem lévén, ahhoz kapcsoltan nem állitható iparos v. kereskedői szaktanfolyam, de a hol más felől a viszonyoknál fogva országos szempontból is kiválóau fontos és szükséges az iparos — v. kereskedelmi szakképzettség fejlesztése s terjesztése: ily helyeken szükségesnek ^62 látom, hogy a kormány v. az ott netán létező polgái iskolához kapcsolva v. egészen önállóul is állithasson ily szakiskolákat. A hat évi tanfolyamot magába foglaló polgári iskola felső négy osztályához inkább az ipariskolai tanfolyam kapcsolható. Azonban a kereskedelmi tanfolyam is comg binálható a polgári skolával oly formán, hogy a kereskedelmi tanfolyamnak két alsó osztálya a polgári iskola két fefső osztályához kapcsoltatik; két felső osztálya önállóul szerveztetik. III-ik Fejezet. Nem állami középtanodák. 50—66 §. Mivel a tanítási teljes szabadság elve szerint, nem csupán a vallásfelekezeteknek, hanem minden községnek, megyének, egyénnek, és e célra is alakult társulatnak ugyanazon joggal kell birnia törvényszerű tanintézetek állítására ; nem látom célszerűnek sőt indokoltnak sem , — hogy a törvénynek külön határozatai szabályozzák a vallásfelekezetek iskoláit és ismét külön határozatok Szóljanak más testületek v. egyesek által fenntartott tanintézetekről annyival inkább, mert ugyan oly mérvű önkormányzat illetheti meg a községeket s más testületeket és magánosokat saját erejükből feni: irtott tanintézeteik irányában, mint a vallás felekezeti testületeket. — A teljes tanszabadság elve szerint mig egyfelől el kell ismerni a vallásfelekezeti társulatok képességét és jogát a tanításra; másfelől e jogot ép oly mérvben kell kiterjeszteni minden más oly testületre és egyénre is, ki képesített nyilvános tanintézetek állítására, fenntartására. — Ennélfogva javaslatomban ugyanazon cím alatt, és ugyanazon szakokban véltem szabályozandónak minden nem állami nyilvános középtanodák viszonyait. A társulatokat illetőleg azért láttam szükségesnek a középtanodákra nézve hasonlóúl felvenni a XXXVIII t. cz. 16 §-ban a népiskolai tanintézetekre nézve is kimondott azon határozatot, hogy csak az alapszabályaikban kifejezetten e célra is alakúit társulatok állithatnak iskolákat, hogy egyfelől az állami felügyelet irányukban biztosabban legyen gyakorolható, s másfelől a tanítás ne használtathassák eszközeül oly üzleteknek, v. egyéb törekvéseknek, melyeknél a voltaképeni cél más, mint az oktatás. Mivel a nem állami nyilványos középtanodák, tanintézetek is az azok viszonyait közelebbről nem ismerhető nagy közönség használatára nyitva állanak; s főleg mivel ezen intézetekben nyert bizonyítványok az illető egyéneknek állami szolgálatokra való alkalmazásánál is érvé -nyesekül elfogadtatnak; ennélfogva, mig egyfelől a tanszabadság elve szerint mindenkinek szabadságot kell adni tanodák állítására; másfelől az államnak joga s kötelessége : felügyeletét kiterjeszteni minden nem állami tanintézetre s jattól megkívánni, hogy az általa zélul kitűzött oktatás alap-kellékeinek megfeleljen. — Az 37