Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-05-15 / 19. szám

483 559 nehézséggel, miután nem érettségi, hanem felvételi vizsgát keilend letennie, s azon alig egy pár studiumot, mit egészen elmellőzött — magán szorgalommal után pótolhatja. Ezek azonban bizonyosan ritkább esetek leendenek. 43. §. Minthogy az ország pénzereje, s a tanerők kevés száma nem fogja megengedni, hogy most azonnal kellő számmal állíttassanak az ország minden vidékén 3 évi lyceális tanfolyamok, szükségesnek látom, hogy a nyolc osztályú gymnasiumok két felső osztályai szerveztessenek lyceális tanfolyamokká oly formán, hogy a szakszerű előkészítés, mely a főtanodáknál alkalmazandó egy évi előkészítő tanfolyamon eszközöltessék. A szükség igényelte ezen intézkedésnek nézetem szerint még azon haszna is leend, hogy a 8 oszt. középtanodák mellett, a gyakorlat fogja kimutatni a 3 évi lyceális tanfolyam értékét. D. Ipar- ésj ke r e s k e d e 1 m i szaktanfolyamok. 44—59 §§. Hazánkban az ipar kifejlődésének egyik legnagyobb akadálya az, hogy aránylag kevés oly iparosunk van, ki kellő elméleti és gyakorlati szakképzettséget, s elég tanultságot szerezhetett volna. Nálunk eddigelé a műegyetemmé növekedett József ipartanodát kivéve egyetlen közintézet sem létesíttetett az iparos szakoktatás számára. , A reáliskolák magukban nem pótolhatják az ipariskolákat, mert azok lényegesen a műegyetemre s a későbbi szaktanulásra előkészítő intézetek lévén, bennük sem a szorosan iparos elméleti szakismeretek nem taníttatnak, sem az elméleti oktatással összekapcsolni szándé-7 • t kolt gyakorlati iparos tanítás nem eszközölhető. Csupán a legutóbbi időben kisérlették meg egyes társulatok, s különösen az országos iparegyesület, az iparos szakoktatásról a lehetőségig gondoskodni. Azonban bármily örvendetes és jótékony hatású legyen is-e téren a társadalmi tevékenység; de hogy az iparos szakoktatást egészen arra hagyni még sem lehet, bizonyítja legújabban Anglia példája, hol az egyesületi tevékenység sokkal nagyobb, mint minőt hazánkban egyelőre reményeihetünk; hol különböző társulatok, s községek eddig is a gyárak mellett sok helyen és nagy szerűen gondoskodtak a munkások oktatásáról: és mégis kénytelenek voltak az angol szakértők bevallani, hogy a legtöbb világkiállításon tett tapasztalásuk szerint az angol iparosok a tanultság és rendszeres szakképzettség hiánya miatt nem versenyezhetnek a többi rendszeres oktatásban részesülő franczia és német iparosokkal. Hasonlóul a magyar kereskedés terjedésének és haladásának is egyik nagy akadálya a kereskedelmi iskolák hiányában keresendő,mert e miatt kereskedőink v. kellő előkészület és szaktanúitság nélkül lépnek pályájukra, v. pedig idegen intézetekben tanulnak. Az országban létező egypár e nemű magánintézet egyáltalán nem felel meg a szükségnek. Az iparos és kereskedelmi szakoktatásnak a fenntebbiekben kiemelt szükségessége mellett figyelembe kell vennünk azon körülményt is, bogy ma már az államnak szintúgy érdekében áll az, hogy az ipar és kereskedés minél erősebben kifejlődése céljából elég képzett iparos kereskedő polgára legyen, mint az, hogy a jogviszonyok és közegészség fenntartásáért tanult jogászok és orvosok legyenek. És részemről elérkezettnek látom az időt, melyben az államnak, ha az ügyvédek, orvosok, mérnökök és gazdák kiképeztetéséről gondoskodik, az iparosok és kereskedők szakoktatására is ki kell terjesztenie figyelmét. Ezen okoknál fogva látom szükségesnek, hogy az iparos és kereskedői szakoktatás is törvényben legyen szabályozva; és hogy a mennyiben társulatok s községek s. a. t. kellően nem gondoskodnának róla, állami erővel állitassanak ily szaktanfolyamok. Azonban más felől nem látom lehetőnek, hogy az ország jelen pénzügyi viszonyai között külön önálló iparos és kereskedelmi szakiskolákat az ország minden vidékén kellő számmal állítsunk. De ez nézetem szerint nem is épen szükséges, mert lehetőnek, sőt célszerűnek látom, hogy az emiitett szakiskolákba törvényjavaslatomban előadott tervezet szerint kapcsoltassanak a gymnasiumokhoz, és reáliskolákhoz, hogy a szaktanfolyamra beirt növendékek a gymnásiumi v. reáliskolai tanulókkal együtt ugyanazon órákon tanulják a mindegyiküknek szükséges tantárgyakat (p. o. földrajz, történet, nyelvtan, mennyiségtan s a. t.) és csak a szaktárgyakat tanulják külön órákon és különtanároktól. — A jelenben létező kereskedelmi iparos iskoláknál sincsenek a most emiitett tantárgyakra külön rendes tanárok, hanem azokat rendesen helyben lévő más tanintézetek tanárai mellékes órákon tanítják, de ekként még az oktatás nem lehet oly öszhaugzatos és rendszeres, mint leend törv. javaslatom szerint, ha t. i. ugyan azon tanoda tanárai a rendes órákon tanítják a szaktanulókat is. Az emiitett szakiskoláknak a középtanodáknak általam tervezett összekapcsolása által. 1-ször Ugyanazon célt elérhetjük, a mit ezen szakiskoláknak külön felállításával lehetne elérni és 2-szor Meglenne gazdálkodva minden ily szakiskolánál legkevesebb 3 tanári állomás és a gyűjteményekre valamint az épületekre szükséges költségnek nagy része. 45 é s 46 §. §. 45 §. Miután átalában az alsóbb körű iparos iskolákban, az elemi tanfolyamot végzett fiúk már felvétetnek és a tanfolyam 3-4 év; legcélszerűbbnek látom az iparos szaktanfolyamot a gymnasium v. reáliskola 4 alsó osztályához kapcsolni, a negyedik évben taníttatván túlnyomóan a gyakorlati tantárgyak. A tantárgyak megállapításánál különösen tekintettel