Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-09 / 2. szám

103 49 vezményt, épen az „igazolási jegyre is életbeléptetni, midőn ez is az ujoncozási cselekmény kifolyása ? — S bátor vagyok e kérésemet az egyházi, hatóságok egyszersmind a törvényhozás figyelmébe tisztelettel ajánlani. Sz. m. i. R, L. KÖNYVISMERTETÉS. Keresztyén halotti énekes könyv. Győr, 1860. Czéh Sándor nyomdájából, harmadik kiadás. 55 éve már , hogy néh. Beliczai Jónás, hőgyészi lelkész és kemenesi esperesnek fönebbi czimü könyve, a dunántúli evang. egyházkerületben a kerületi és győri énekes könyvek mellett is, több gyülekezetnél használtatik és még maiglan is közkedvességben van. — Ennek jelensége, hogy annak harmadik kiadása is szükségessé vált, mely Karsay Sándor dunántuli evang. superintendens felügyelete alatt a szerző leányának, Beliczay Rozina asszonynak , Nagy József nyug. felpéczi ev. lelkész nejének költségén jött ki, Győrben, a mult év végén. — Ezen jeles könyv foglalatját képezik : 1) Közönséges halotti esetekre 61-ének : 2) Különös esetekre 22. 3) Különféle rangban, sorsban, korban és módon elhaltakra 37. 4) Halottkiséretre 4. 5) Temetőben 7. 6) Halottak felett közönséges vigasztalásokra 8. 7) Különös esetekben 24. 8) Toldalék 3: Öszszesen 166-ének. — Tartalmuknál fogva, valamint ez előtt 55 évvel, ugy maiglan is szükséget pótlók, miután a régiebb halotti énekes könyvek végkép elfogytak, a kerületi énekes könyvben pedig, a halotti énekekre, főleg az alkalmiakra kellő tekintet nem fordittatott. — Ezen hiányt akarta a jeles szerző annak idején pótolni, amint az első kiadásnál érinti is az élőbeszédében, melyben a temetések tanulságos történetét adván az a harmadik kiadásba is felvéteti tt. Beliczai Jónás egyike volt azon még mindig ritka ihletett keblüeknek, kik az egyházi költészet parlag terét kedvvel, hivatással és sikerrel mivelték. — Buzditó hatással volt e tekintetben reá néh. Kis János superintendens szorosabb barátsága, ki az egyházi költészet terén eddigelé legtöbbet munkálkodott, a győri énekes könyv is nagyrészben az ő müve. Ez a hazánk Gellértje volt Beliczaynak kalauza, példányképe és ösztönzője a kies Balaton parton, amint ezt hivatkozott élőbeszédében be is vallja. — E harmadik kiadásra leginkább a somogyi egyházmegye szolgáltatott alkalmat, hol az általánosan használatban van. De ajánljuk azt a többi gyülekezeteknek nem csak a dunántúli, hanem a többi testvér egyházkerületekben is. A könyv kapható Győrben Holczhammer István evang. tanárnál, Pesten Petrick Gézánál, kötetlen 50,félbőrben kötve 80-kr.-ért Kiállítása csinos és Céh Sándor nyomdájának dicséretére válik. X. ISKOLAÜGY. Közös népiskolák és a katholikus ünnepek Az egyes nemzetek jólétét, az országok erejét a műveltség kisebb vagy nagyobb foka határozza meg. A műveltséget azonban csak is a célszerű nevelés által érhetni el. Tény s elismert történeti igazság, hogy azon országok a legerősebbek, azon nemzetek örvendenek a legnagyobb jólétnek, melyeknek a szellemi kiképeztetése szilárd alapokra fektetve s neveltetésökről eléggé gondoskodva vagyon. Nem egyes osztályok műveltsége mérvadó itten, hanem az összes nemzeté; mert az egyes osztályok műveltsége mellett, ha a nép természek állapotában meghagyatik, vagy butaságban neveltetik, mint ezt a középkorban láttuk, midőn csakis a szerzetesek foglalkoztak a tudománnyal, egy nemzet fölvirágoztatásáról szó sem lehet. Korunk felfogta nemes és magasztos hivatását midőn a művelődést az összes népre kiterjeszteni törekszik. Korunk elve: „a népnevelés minden előtt." S nem hiszem, hogy lenne embertársait, nemzetét és hazáját igazán szerető ember, ki a népet még ezentúl is a sötétség birodalmának polgáraivá akarná nevelni, hacsak azok nem, kik a tespedés, a vakhit és a középkori sötétség zászlóvivőivé avatták föl magokat. Hazánk szomorú politikai körülményei következtében e téren 18 hoszu évig vesztegelni volt kénytelen. Olyan volt nemzetünk, mint a szárnyaszegett sas. A földről volt kénytelen nézni a felette gyorsan röpülő nemzetek gyors haladását és emelkedését. A sasnak szárnyai nőni kezdenek, hazánkról a korlátozó bilincsek lehullottak. Mindenütt szabadabb mozgás, szabadabb törekvés észlelhető. Az ország atyái megértették a kor szavát, fölfogták hivatásukat, midőn mindenek előtt elhanyagolt s hátramaradt nevelésügyünkről, gondoskodni törekedtek és gondoskodtak. Beható megvitatás tárgyává tették a népnevelést s eredménye az 1868-ik évi 38. tv.cikkben előttünk fekszik. Minden fölvilágosult elme, minden, hazáját és népét szerető hazafi csak lelkesedéssel fogadhatta és fogadta ezen intézkedést. Lelkesedéssel és egyszersmind hálával is kettős okból Először, mert az erkölcsi kényszer helyébe, mely a legtöbb esetben elégtelennek bizonyult be, a kényszerű kötelezettség elvét törvényesítette, — és másodszor, mert a népnevelést oly rendszeres alapra fektette, mely alapon népnevelésünk fölvirágzását — ha a törvény következetesen keresztülvitetik — biztosan várhatjuk és remélhetjük. Örömmel üdvözölhettük különösen mi protestánsok e törvényt, mert benne és általa a protestáns elvet érvényesítve és törvényesítve látjuk. Tapasztalati tény, hogy eddig csak azon szülő iskoláztatta gyermekét, a kinek épen tetszett; a tetememesebb rész úgyszólván egészen nevelés nélkül nőtt fel. — Csak erkölcsi kényszer állván hatalmunkban, noha