Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1870 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1870-01-09 / 2. szám

103 48 kilépésig tart, s ez időn belül csak miniszteri engedély mellet nősülhetnek. E pontnál be kell vallani,hogy ha a törvénynek csak szavaira figyelünk, lehetetlen — ha pedig célját szellemét tekintjük igen is lehető egy más, nevezetesen azon vélemény, hogy az ilyenek, ha a harmadik korosztálybannem soroztattak be, a vizsgálat utan azonnal engedély nélkül megnősülhetnek. S én ez értelmezést kívánnám adni s elfogadtatni. — A törvény célja ugyanis a nősülés korlátainak fölállításában az, hogy a besorozottak „árva-családot" otthon magok után ne hagyjanak. Ugy de mivel rendes körülmények között mindég csak „három korosztály hivatik fel a sorozásra", s ki „valami hiányosság miatt" mind a három korosztályban fölmentetett többé sorozás alá nem kerül: a törvény czélja akkor is elérve, s szellemének elégtéve leend, ha az ilyenek nősülési korlátoltsága (mire ugy látszik elfogadható ok nincsen is) a harmadik korosztályból való kilépésig ki nem terjesztetik. 3. A védtörvény 17 §.-sa értelmében „ideiglenes mentességet" élvező hadkötelezettek az 1. és 2. korosztályban engedély nélkül nem nősülhetnek, de ha a mentességet a 3-dik korosztályban is megnyerték, az ezt igazoló bizonyítvány fölmutatása után engedély nélkül s akadálytalanul házasságra bocsáthatók. A törvény szavai igen tisztán kifejezik azt, hogy a 3-dik korosztályban megnyert ideiglenes fölmentés a nősülés minden további korlátoltságát megszünteti — És ha e 44 §-t a szerkesztésénél használt tagadó alakból állítólagos alakba tennők át, ekképen fogna hangzani: „aki az ujoncozási bizottság által hadi szolgálatra mindenkorra alkalmatlannak találtatott, vagy a harmadik „korosztályban a sorhadi szolgálattól ideiglen fölmentetett, a harmadik korosztályból lett kilépés előtt megnősülhet." Akatonák nŐsülési korlátoltságát pedig az 53 §. szabályozza e szavakban: „a tettleges szolgálat idején kivül, a huzamosabb „időtartamra szabadságolt sorhadtartalék és honvédségbeli legénység azon része, mely a harmadik korosztályt meghaladta, nősülés tekintetében (is) a köztörvények és szabályok alá esik" stb. Tehát: „a szabadságolt honvédek és katonák, ez utóbbiak akár a sorhadállományban, akár a tartalékban szolgáljanak, ha a harmadik korosztályt meghaladták, az illető hadparancsnokság engedélye nélkül — mintha csak polgári egyének volnának — akadály-, talanul házasságra léphetnek. Engedélyre csak akkor, volna szükség, ha a megjelölt idő előtt akarnának családot alkotni. Ha most még megfigyeljük a védtörvény 3 §.-sút mely szerint: „a hadseregbe, hadi tengerészetbe és a honvédségbe lépés kötelezettsége kezdődik azon naptári év január hava 1-től, melyben a hadköteles élte 20-dik évét betölti:" meggyőződünk, mikép a harmadik korosztályból való kilépés a 22 év betöltését követő január 1-sö napján következik be. S most,miután a kérdést eléggé megvilágositottnak tartjuk,biztossággal kimondhatónak véljük mikép :„a nősülés korlátoltsága a katonák,és valami hiányosság miatt be nem sorozottakra nézve (de ezekre nézve csak a törvény szavainak legszigorúbb értelmében) a 22. év betöltését követő január 1-ső napján, — az „ideiglenesen fölmentettekre nézve pedig a 3-ik korosztályban megejtett fölszólamlás (a törvény szellemét tekintve, a 3-dik korosztályban „hiányosság miatt be nem sorozottakra nézve hasonlóul az ezen korosztályban megtörtént ujoncállitás) bevégzése után, és igy (mivel a 31 §. szerint a rendes állítás mindég január 15. és március 15 közti időszakban történik meg) azon évben szűnik meg, melyben a 22 évet már betölték vagy betöltendik." Nem leend fölösleges itt még felemlíteni, mikép az 53 §. idézett része csak a közlegények és altisztekre vonatkozik. A főtisztekről ugyanezen §. utóbbi pontja rendelkezik, s ezek akár a honvédségnél, akár a tartaléknál szolgáljanak, úgyszintén a nyugdíjazott tisztek és katonai hivatalnokok, valamint a rokkant dijasok is — ha rokkantak intézetébe nincsenek fölvéve — szolgálati éveik számára való tekintet nélkül, a köztörvények és szabályok alá esnek,az az : engedély nélkül bármikor megeskethetők. „Errare humánum est" Ezért, ha a törvény szavainak magyarázásában legjobb akaratom ellenére is tévedtem, vagy annak szellemétől eltértem volna : bizodalommal várom lelkésztársairatói s tisztelettel kérem az egyházi fensőbb hatóságoktól utbaigazittatásomat s kimerítőbb magyarázatot. Ez mind a lelkészek — mind a hadkötelezettekre nézve kívánatos. Sőt hálára kötelezne bennünket Nagyt. szerkesztő ur, ha ez ügyet a honvédelmi ministeriumhoz intézett „nyílt kérdés" tárgyává tenné. Én egy tiszteletteljes kérést,azon a magyar korona tartományainak milliói által osztott kérést vagyok bátor a n. m. m. kir. honvédelmi ministeriumhoz intézni: méltóztassék oly intézkedést tenni, mikép „az ideiglenesen felmentettek" a fölszólamlási — a „valami hiányosság miatt" be nem sorozattak pedig az ujoncozási bizottságtól fölmentési cimöket bizonyító díjmentesen kiállított bélyegtele n „i ga z ol á si j e

g y"-g y e 1 láttassanak el azonnal. Mily nagybecsű és értékű lenne ez intézkedés a hadkötelezettekre és lelkészekre. Mily hálásan érezné ennek jótékonyságát azon szegény hadkötelezett, ki a fölmentési bizonyítvány kiadási és bélyegdijainak fedezésére anyagilag képesítve nincsen! Mily áldásosnak tekintené minden védkötelezett ezen intézkedést, mely fölmentené őt azon nem jelentéktelen kiadástól, melybe az ily bizonyítvány megszerzése a bélyegen kivül kerülni szokott! Nálunk ezen 5—6 sorból álló bizonyítvány dija bélyeggel együtt 2 ft. 50 kr. Az ujoncozásnál minden folyamodványok és ezeknek mellékletei ugy is bélyegmentesek — miért ne lehetne a ked-