Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-03-07 / 10. szám

formatio tanaihoz csatlakozván, templomjokat az egy igaz istennek — bár egyszerűbb szertartások szerinti — tiszteletére használták. — A rimaszonbati helv. hitvallású protestánsok ellen inditott perben is — amint látni fogjuk — azon érv hozatott fel, hogy a templom, paplak, iskola akkor készült, mikor még a város összes lakói a r.kath. hitfelekezethez tartoztak. És annyi bizonyos, hogy ha a papok nem megbízott tisztviselői hanem korlátban urai az egyháznak, ezen meg nem engedett állításból önkényt következik, hogy minden jog a papság kezében öszpontosulván, az egyházat képező népnek nincsenek jogai, hanem csak kötelességei. Ily nézet szerint a templom nem azoknak tulajdona, a kik azt saját költségükön saját használatukra építették, hanem az emberek és azoknak lelkiismerete felett uralkodó papságé, melynek jogigénye még akkor sem végződik, midőn az egyház egyetemesen más vallásra tér. Mellékesen legyen érintve, hogy e korszakba esik azon r.kath. uj püspökségek felállítása, melyek Mária Terézia idejében oly helyeken alapíttattak, hol a prot. hívek nagyobb tömegekben laktak. Hazánk bel- és külviszonyai mellett leginkább a magyar nép mérsékletének és józan gondolkozásának tulajdonitható, hogy a vallásfelekezeti gyűlölség s különösen a protestánsok kiirtására célzott törekvések nálunk soha nem hágtak oly tulságokra, mint azt például a spanyol, olasz vagy francia nép történetében sajnálattal olvassuk. Ámbár nem tagadhatni, hogy voltak hazánkban is — nem csekély számmal — oly r.kath. egyházi férfiak, a kik az anyagi jólét és hatalom birtokában, nem annyira saját híveiknek a keresztyén vallás szellemében oktatására s nem is az árváknak és ügyefogyottaknak vigasztalására, mint inkább és egyedül arra fordították figyelmöket, mikép téríthetnék meg a r.katk. egyház kebelébe azokat, kik más egyházak tanai szerint vélték feltalálhatni leikök nyugalmát. Idétlen buzgalmokat azzal indokolták, hogy az ő egyházuk uralkodó; tehát hogy a többi vallásfelekezetek tanai merő tévtanok s azoknak egyházai csupán szolgai és minden tekintetben alárendelt helyzetre kárhoztatvák. De a világszellem feltartoztathatlan és szükségszerű fejlődése ellenállhatlanul halad kitűzött pályáján, az emberi tévedéseket céljaira felhasználva, a hatalmasoknak gyarló erőlködését megsemisitve. E világszellem felkarói, ha szolgálatába állsz, összezúz vagy félrelök, ha ellenkezel vele. A természet és erkölcsiség törvényei öröklétüek, melyekkel szemben a gyarló halandók minden erőködése nem egyéb, mint vizbuborék. Minél mélyebben gyökerezik az emberi szív belsejében a vallásos buzgóság, annál mélyebb nyomokat hagy maga után az összeütközés, mely különböző vallásnézetekből keletkezett. Á vallásháborúk minden időben a legkegyetlenebbek közé tartoztak: isten dicsőségére emelt fegyvert az egyik, istene, vallása, lelki üdve s boldogsága védelmére kelt a másik. Es helyesen állítja a bölcs, hogy az ész furfangossága csatába küldi az indulatokat, számára a forró parázsból a gesztenyét kikaparni-" Karaba György ráhói hittérítő. A mult század hetedik tizedében Rozgonyi Ferenc volt Osgyánban a r.kath. egyház lelkésze s a kishonti kerület alesperese — vicearchidiaconus, - ki gyakrabban terjesztett emlékiratokat a helytartó tanács és a fejedelmi udvar elébe, panaszosan említvén Kishontban a protestáns hitvallás virágzását és sürgetve kérvén, hogy miután sem Pázmány Péternek sem Oláh Miklósnak nem sikerült Kishontban a protestáns szellemet megtörni, alkalmas lépések tétessenek arra nézve, hogy a reformatio párthíveinek virágzása és terjedése ezen megyében sikeresen megakadályoztassék. Karaba igy nyilatkozik róla a rimaszombati zavarokról irt emléklapjaiban: „Rozgonyi sajnálkozva sőt könyes szemekkel nézte, mikép rohan annyi sok lélek elkárhozása felé, holott Luther és Kálvin zsákmányául esvén, mindinkább kárhozatuk felé sietnek. Ez ügyet a felséges udvarnak ismételten és erélyesen felterjesztette; minek következtében Mária Terézia anyai szivének indulatából rendeletet küldött, hogy tapasztalt buzgalmu és tudományu két egyén akár a szerzetes rendből akár az egyháziak közül haladék nélkül jelöltessék ki ezen hivatásra." A leirat ex cons. regio locumtenentiali Posonii die 16-ta jun, 1768. van keltezve, c. Nicolaus Pálffy és Franc. Hatos aláírással. A két hittéritőnek abban egyenkint 300 frt rendeltetett; „Rozgonyi districtus huius vice archidiaconus singularis et prorsus eximii zeli vir" buzgalma jutalmául 200 frtnyi pótlékot kapjon évenkint. A r.kath. földes urak Kishontban ezen rendelet értelmében felszólitandók voltak, hogy templomok és paplakok épitésére alkalmas telkeket adjanak. A hittéritők mellé, hogy „a nem kath. egyéneknél a buzgóságnak annál nagyobb érzése gerjesztessék" még két kántor adatott egyenkint 80 frtnyi fizetéssel. Helyiségül az 1768. okt. 18-án — comes Paul. Balassa és Jos. Aszalay aláírásai — kelt leirat a katonai laktanyákat jelöli ki. A kocka tehát el volt vetve. Mint mikor nyár idején rekkenő hőségben egy fekete pont mutatkozik az égen, folytonosan nagyobbodva ; de még nem tudhatni, fog e méhéből a földre szórni villámokat, és mely táj felett állapodnak meg a vészterhes felhők, hogy a bennök rejlő zápor elseperje a szántóföldek buja vetéseit s a méhökből kibontakozó villám tűzbe lángba borítsa a halandók lakjait. A vészt rejtő borulat a távolból közeledvén s mindinkább nagyobbodván, Rimaszombat láthatárán megállapodott. Kik hazánk tudományos fejlődésének múltját ismerik, tudni fogják, hogy a Nagyváradon prot. családból született, de 13 éves korában a r.kath. hitre tért, a lángelméjü s korában rendkívüli ékesszólásu Pázmány Péter, a protestánsok nagy téritője, Nagyszombatban a r.kath. hitelvek megszilárdításának és terjesztésének érdekében tudományos egyetemet — bölcsészeti hittani és jogi tanszakokkal — alapított s annak vezetését és kormányzását a jezsuita rend tagjaira ruházta. Azon időben, melyről szó-