Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-02 / 18. szám

történt volna, azt mondaná a „M. Á.," hogy a cél szentesiti az eszközöket — azért el vele Rómába. -f- B i e 1 i t z (Ausztr. Szilézia) april 6-án nagy in­népet ült. Alig épité fel szemináriumát a mult évben — már az idén gondoskodott derék lelkipásztora, hogy a praeparandiai növendékek lakást is nyerjenek. E törek­vésében gyámolitá egy Bielitzből Parisba elköltözött vászon­kereskedő Lauerbach Pál, ki egy maga az alumneum számára 25 ezer forintot adományozott. — Az innepélyes menet az evang. templomtól indult meg harangszó mellett. — A helyszinén dr. Haase lelkész tartott egy alkalmi be­szédet. — Az innepély után közös ebéd volt, hol 400 frt. gyűlt össze az ausztr. protestáns praeparandia alumneuma részére. — Igy tették le alapját a bielitzi alumneumnak. — A csaszlaui cseh reform, praeparandia alapkövét, mint a Brünnben megjelenő „Halté was du hast" cimü röpiratban olvassuk, Huss János halála napján julius 6-án teszik le. — Négy ref. praeparandista neveltetéseért kár elszakadni a minden felekezetiességen felül álló Bielitz­től. — De hiába a cseheknek tüntetni kell! Az osztrák birodalmi tanács april 31-iki ülésében a cultusminiszter egy — a törvényesen el nem ismert vallásfelekezetek tagjainak házassági viszonyait szabályozó — törvényjavaslatot nyújtott be. Belgiumban egy idő óta heves vita tárgya, hogy vájjon a temetők a község- vagy az egyháznak tulajdonát képezik-e ? Ezen ügy szent Genoiskis flamand városban nagyon érdekes processusra adott alkalmat. — Itt ugyan is a község, hogy a clerus hatalmának véget vessen: uj községi temetőt létesitett; s mind a mellett, hogy a papság erősen protestált ellene és átokkal sújtott mindenkit, a ki az uj sirkertet temetőül tekinti, a temetkezések megkezdettek bele. — Azonban valahány­szor temetkezés történt ezen községi sirkertbe, követ kező éjszaka mindig tüz ütöt ki a szabadelvüségük­ről ismert polgárok házaiban. — Ezen tüzesetek minden rendszabály dacára — rövid időn oly terjedelmet öltöttek, hogy a brüggei püspök a méltán felkölt gyanút a clerusról elháritandó, pásztori levelet bocsátott megyéje papságához, melyben inti őket, hogy az ezen bünbeni részvét gyanúját magukról elháritsák és minden gyujtogatót elátkozzanak. — De mindamellett a gyújtogatás napi renden volt, mig végre a rendőrség egy egyént melegében — épen működés közben — meg nem csipett. — Ezen egyén, ki szent Ge­noisban sekrestyés volt, bevallotta, hogy minden gyujtoga­tást ő követett el és ugyan csak bevádolt egy nő^zemélyt is, ki a plebánusnál szolgálatban volt, és két tagját vala­mely szent társulatnak, a kik neki ezen szent foglalkozás­ban társai voltak. Utóbbiak ugyan igyekeztek minden szentekre való hivatkozással ártatlanságukat kimutatni, de befogatásuk óta a tüzesetok megszűntek. A fogság alatt kisült, hogy ezen nyomorultak csak a fanaticus clerus félre vezetett vak eszközei voltak, ha­nem oly ügyesen választva, hogy még máig sem lehet vallomás után a clerus ellen vádat emelni. * Dr. Vögeli, a zürichi egyetemen a történelem tanára, a nyári félévben Magyarország legújabb történe­tét fogja előadni. * Az insbrucki egyetemen teljes orvosi kart fognak felállitani, valószínűleg már • a jövő iskolai évben. KÜLÖNFÉLÉK. *Bon mot az akadémia gyűlésén. Egyik kitűnő protestáns tudósunkat baloldali voltáért szokott modorában csipkedte egy kritikus. Erre az egyéb ér­vek után igy szólott: „Aztán végre is traditiója már az a magyar protestantismusnalc, hogy ellenzék legyen." — „ „Pedig beh rosszul illik az a traditio egy prot. tudós szá­jába !" " — jegyzé meg egy tudós kanonok. * B u d a városa elhatározta, hogy iskoláit az uj töi'vény szellemében községiekké alakitja. * A rosz korteskedés jó bére. Az „Esti Lap," mely a kormány félhivatalos közlönye, közelebbről a felsőház reformjáról értekezik, s miután világi alkotó elemei közül egyiket sem találja életrevalónak, igy nyi­latkozik : „Furcsa, de igaz, hogy legtöbbet tépázzák kön­nyű vérű újdondászaink a felsőház egyházi elemét, pedig csak ezen egyetlen egy csoport az, mely oda szemé­lyes érdemei által omelkedhetik. Igaz ugyan, hogy ez érdemek néha nem hazai mértékkel mérettek — s igaz, hogy történetünk sok haszontalan főpapról emlékezik — do ha felsőházunk teljes kidomborodása óta tud egy-egy emlékezetes mozzanatot felmutatni, annak tényezői min­dig a főpapok közül kerültek ki. Óhajtandó tehát, sőt nélkülözhetlen feltételnek tar­tom, hogy jeles főpapjaink tagjai legyenek felsőhá­zunknak ; de hogy e jogot akármelyik felekezet clerusa kizárólagosan gyakorolhassa, határozottan elvetendőnek tartom." Tehát a kormány közlönye azon beteg testben, a felsőházban, csakis azon egy elemet tartja életrevalónak, mely ellen a nemzet közvéleménye leginkább fel van in­gerülve ! Reméljük, hogy ezen kérdésben a képviselőház jobbjai megfeledkeznek egy napra a cim, zászló, cimer stb. nagy fontosságú kérdésekről, s a nemzet közohajtását ig­tatják törvénybe, — lerázzák valahára a hierarchia nyű­gét a törvényhozás nyakáról. Aztán a jámbor még a mi szerény püspökeinket is oda ültetné a méltóságos főrendek közé ! Meg kell valla­nunk, hogy nagyon jól van kigondolva, miként lehetne a kath. püspökök kiváltságait egy kissé népszcrüsitni, a mi püspökeinket pedig egy kevéssé népszerütlenitni, hogy az arány helyreálljon. De már erre nézve bizunk az egészséges prot. szellemben, hogy a felsőház kelepcéjébe ép ugy nem fog bemenni, mint nem ment abba, mely a szentszékek kérdésében vettetett ki. — A tiszántúli egyházkerület legutóbbi, Debrecenben tartott közgyűlésének, mely april 14-én vette kezdetét s tartott bezárólag 19-eig, több érdekes és

Next

/
Oldalképek
Tartalom