Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

3. E cél elérésére igyekeznek e társulatok, pénzbeli évi járulék kötelezettsége mellett, minél több tagot szerezni. 4. A társulat tagjai pénzb°li járulékaik szerint báromfélék lehetnek. a) Alapi tó tagok, kik legalább a rendes tagok által fizetett évi járulékot, kész pénzben vagy értékpapírban húszszorozva egyszerre teszik le, vagy annak kamatját állandóan fizetik. b) Rendes tagok, kik a társulat közgyűlése által megszabott évi járulékot, határozott időn át fizetik. c) Pártolók, kik vagy egyszer mindenkorra, vagy idöröl időre, bármely csekély összeggel járulnak a társulat gyámolitásához. 5. A népoktatási körök kötelezik magukat, hogy a társulatot sem politikai, sem vallásfelekezeti célokra felhasználni nem fogják, s a felett, hogy abból minden ilynemű vitatkozások ki legyenek zárva, bizotságaik által őröködni fognak. 6. A népoktatási körök átalános teendői: a) A helyenkénti körülmények szerint választott könyvekből s a művelődést előmozdító egyébféle eszközökből, könyv- és gyüjteménytárt fognak alapítani. b) Vasárnapi vagy esti népszerű előadásokat rendeznek, melyekre a községnek rendes oktatásban vagy nem részesült, vagy a népiskolai tanfolyam bevégzése után a tanulói pályát abban hagyott minden lakóját felhivják és a tanulni vágyókat azokban ingyen részesitik. 7. A közniivelödés ilynemű előmozdítására szolgáló előadások vagy felolvasások tárgyai lesznek : a) Magyarország történelme, kapcsolatban a földrajzi ismeretek terjesztésével. b) A hazai alkotmány, polgári jogok és kötelességek ismertetése. c) A leggyakoribb természeti jelen ségekrek és a természettudomány legfőbb igazsagainak magyarázata. d) A helyi viszonyok szerint s földmivelésre vagy iparra vonatkozó alapos felvilágosítások ; s ezek mellett a nemzetgazdaság alapigazgaság alapigazságainak egyszerű fejtegetése. e) A hirtelen beállott veszélyekbeli segítés és az egészség fentartásának módjáról való értekezések. f) Oktatások a számvetésben, az irás és az olvasás gyakorlásában, a hol ezeket a helyi körülmények lehetővé teszik. 8) A népoktatási körök megalapításának eszközlésére a fővárosban az aláírási ivek folytán keletkező résztvevő közönség közgyűlése, egy 15 tagból alló központi bizottságot választ, mely ügyrendét és irodáját maga állapítja meg. 9. A központi bizottság főbb toendői: a) A fővárosban és az ország minden vidékén népoktatási körök alakulásának felhívások és buzdhások által való eszközlése. b) Előadások vagy felolvasások tartására alkalmas egyének felkeresése és megnyerése. c) A kitűzött oktatási tárgyakból népszerű értekezéseknek és könyvecskéknek szakférfiak által való készittetése, s ezeknek a vidéki társulatokhoz felolvasás vagy terjesztés végetti eljuttatása. d) Oly helyekre, hol az előadások vagy felolvasások terjesztésére alkalmas egyének nem találhatók, utazó előadók vagy felolvasók küldése. 10. Az országban létrejött minden egyes népoktatási kör választ egy elnököt 5—10 tagból álló bizottságot, mely a kebelebeli ügyeket, az alapszabályok szellemében intézi s a központi bizottsággal érintkezik. 11. Mihelyt az országban 50 népoktatási kör alakult, képviseleti alapon, azonnal közgyűlés hívandó össze, melynek feladata lesz, a népoktatási körök országos központi bizottságának megválasztása. Ez fog határozni a felett is: a) Hogy az országos központi bizottság mi módon ujittassék meg. b) Minő viszony legyen a népoktatási körök és az országos központi bizottság között. 12. Ha a népoktatási körök annyira elszaporodnak, hogy számuk valamely megyében 30-ra megy, vagy a megye területén fekvő községek kétharmadának felel meg; az esetben választhatnak maguknak megyei központi bizottságot, mely saját hatáskörét, a megyei egyes körök közbejöttével határozván meg, az egyes körök és központi országos bizottság közt közvetitő leend. 13. A népoktatási körök évenkint közgyűléseket tartanak. A közgyűlések a második és harmadik fokon a népoktatási körök küldötteiből fognak állani. 14. Mind a községi, mind a megyei, mind az országos bizottságok illető közgyűléseiknek eljárásaikról számot, a körök mibenlétéről kimutatást adni kötelesek. 12. Egyes népoktatási körök a megyei és országos bizottsági tagok és elnökök választására, sáját elnökük és egy bizottsági tagjok által aláirt levéllel is szavazhatnak. 16. Az egyes népoktatási körök vagyona, feloszlásuk esetében, az illető község vagy községek könyvtárának gyarapítására fog fordittatui. Kelt közértekezletj gyűlésünkből, Pesten november hó 22-én 1868. Som $ sic h Pál. ím ön ezt/ Pál, felkért ideiglenes elnök. ideiglenes jegyző. 1808 évi XX^Viai törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. (Szentesítést nyert 1868-ik évi decemberhú 5-kén. Kihirdettetett: a képviselőházban 1868-ik évi decemberhó 5-én, a főrendek-házában 1868-ik évi decemberhó 6-án.) Mi első Ferenc József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Kedvelt Magyarországunk és társországai hü fórén -dei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé :