Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-03 / 1. szám

I. Fejezet. A t a n i t á s kötelezettsége és szabadsága. 1. §. Minden szülő vagy gyám, ideértve azokat is, kiknek házában gyermekek mint mestertanitványok vagy háziszolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket vagy gyámoltjaikat (ha nevelésükről a háznál vagy magántan­intézetben nem gondoskodtak) nyilvános iskolába járatni, életidejök 6-ik évének betöltésétől egész a 12 ik, illetőleg 15-ik év betöltéseig. 2. §. Azonban a testileg vagy szellemileg gyenge gyermekeket, a tiszti orvos bizonyítására, az iskolai szék (117. §.) rövidebb vagy hosszabb időre fölmentheti az is­kolába járás kötelessége alól. 3. §. Ragályos bajban, vagy elmebetegségben szen­vedők, avagy tanithatlan tompa elméjűek kizárandók a nyilvános intézetekből. •1. §. Ha a szülő (gyám vagy gazda) a tankötelezett növendéket az iskolától visszatartja, ebbeli kötelességének teljesítésére komolyan figyelmeztetendő. Es ha az e célra szolgálható erkölcsi eszközök felhasználása sikertelennek bizonyulna be s a tankötelezett növendék az iskolától továbbra is viszszatartatnék: a kötelességét ekként telje­sitni nem akaró szülő (gyám vagy gazda) első izben 50 krra, második izben 1 frtra, harmadik izben 2 frtra, negyedik izben 4 frtra büntettessék az iskolai pénztár javára. Sőt ha még ezen négyszeri büntetés sem térítené a szülőt (gazdát vagy gyámot) kötelességének teljesíté­sére : akkor az illető iskolai szék erről a felsőbb iskolai hatóságnál jelentést tesz, mely aztán az iskolától viszsza­tartott tanköteles gyermek számára a községi hatóságnál külön gyám rendelését is szorgalmazhatja. 5. §. A mulasztást igazoló esetek a közoktatási mi­niszter által kiadandó rendeletben állapittatnak meg. 6. §. A szülőknek és gyámoknak szabadságukban áll gyermekeiket háznál vagy bármely vallású magán- és nyilvános intézetekben, agyszintén más helységben lévő tanintézetbon neveltetni. Erről azonban a szülök vagy gyámok a helybeli is­kolai széknek bélyegmentes bizonyítványt tartoznak elő­mutatni; valamint az illető iskolai hatóságok is kötelesek ügyelni, hogy az ily gyermekek legalább is oly oktatásban részesüljenek, minőt a törvény szerént berendezett nyil­vános elemi népiskolában nyerhetnének, és a kötelezett évek tartamáig taníttassanak. 7. §. *A háznál tanult növendékek kötelesek éven­ként vizsgát tenni le valamely megfelelő nyilvános tan­intézet illető tanítói előtt. SI. Fejeztí. A népoktatási tanintézetek k ö r e é s á 11 i t­hatás a. 8. §. Népoktatási tanitézeíek: az elemi és felsőbb népiskolák, polgári iskolák és tanitóképezdék. 9. §. A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magániskolák. 10. §. Népoktatási nyilvános tanintézeteket a tör­vény által megszabott módon állithatnak és fenntarthat­nak a hazában létező hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek és az állam. KB. Fejezet. A hitfelekezetek által felállított népok­tatási tanintézetek. 11. §. A hitfelekezetek mindazon községekben, hol liiveik laknak, saját erejükből tarthatnak fenn és állíthat­nak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket; az ily tan­intézetek felállítására és fenntartására hiveik anyagi hoz­zájárulását a saját képviselőtök által meghatározandó módon és arányban, a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik ; azon intézetekben a tanítókat és ta­nárokat maguk választhatják, azoknak fizetését maguk határozhatják meg s a tanítási rendszer és módszer iránt is, tekintetbe véve a 45. §. rendelkezését, intézkedhetnek, a következő feltételek alatt: 1.. hogy iskolai épületeik épitéséro és átalakítására nézve a jelen törvény 27. és 28. szakaszai rendeleteinek eleget tegyenek; 2., hogy e törvény 29. és 34., továbbá a 133. és 141. szakaszait, melyek a fi- és leánytanulók elkülönzéséről, az egy tanító által tanítandó gyermekek számáról, a tanító képességéről és másnemű foglalkozásá­ról szólnak, szintén szem előtt tartsák; 3., hogy népisko­láikban a tantárgyak legalább is a következők legyenek: a) hit- és erkölcstan; b) olvasás és írás; c) fejbeli és je­gyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete; d) nyelvían ; e) természettan és természetrajz elemei, figye­lőmmel az életmódra és vidékre, melyhez a gyermekek nagyobb részének szülői tartoznak; f) hazai földleírás és történet; g) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és különösen a kertészet köréből; h) a polgári jogok és kö­telességek rövid ismertetése; i) ének; k) testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatra; 4., hogy az iskola táb­lákkal, a mennyire lehet, földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb tan­eszközökkel fel legyen szerelve; 5., hogy az iskolákban a szorgalomidő faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen. 12. §. A hitfelekezetek által fentartott vagy állí­tandó felsőbb népiskolai és polgári iskolákban a jelen tör­vény azon szakaszain kívül, a melyek a fiu- és leányta­nulók el'vülönzéséről (29. és 63. §.) s az egy tanító által tanítható növendékek (34. §.) szólanak, a felső népiskola és polgári iskola tanfolyamai évszámát (61, 68. §.) és tan­tárgyát (64,74. §.) szabályozó rendeletek is megtartandók. 13. §, Minden hitfelekezet állithat fel és tarthat fenn canítóképezdéket is azon feltétel alatt, hogy o képezdék a növendékek gyakorlati kiképzése végett gyakorló iskolá­val legyenek összekötve, hogy azokban legalább azon tu­dományok, és legalább azon terjedelemben tanittassanak, a melyeknek és a minő terjedelemben tanítása az állami képezdélcre ezen törvényben el van rendelve (88. §.), hogy bennök évenkint nyilvános vizsgák tartassanak, azok

Next

/
Oldalképek
Tartalom