Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-12-19 / 51. szám

által nagy eredményeket szül, még mindig nem tudott magának kívánt rést törni. Az egyház hatalmas és gazdag tagjai közül számosan, még mindig nem lelkesedtek irányunkban jóakaratú rokonérzelmük s hő pártfogásuknak nyilvánítására; a népnek a jóra, különösen szegény, elhagyatott árvák szomorú sorsának enyhítésére mindig fogékony szivei még nem nyittattak fel kellő és lehető mérvben számunkra azok által, kikre isten s az egyház azok kulcsát bízta." Áttérve aztán a vagyonkezelés eredményére, örömmel jelentik, hogy az ugy bruttó jövedelem, mint felesleg tekintetében, minden eddigi eredményt meszsze túlszárnyal, miután az első 7779 frt 50 kr, az utóbbi pedig 1973 frt 76 krra rúgott, az összes pénztári állás pedig 10,125 frt 27 krt tett, . E szép eredmény előidézéséhez tetemesb összegekkel járultak Meynier Károly ur Fiúméból 200 frttal, a pesti és budai takarékpénztárak 100—100 írttal, a debreceni takarékpénztár 50 frttal, Dobsina város községe 100 frttal és végre a nemzeti és német színház igazgatóságai, kiknek segítségével a Virág -vasárnapján rendezett hangverseny 942 frt 82 krt jövedelmezett. Ezen örvendetes jelenségek elősorolása után a jelentésttevő bizottság előterjeszti most először tervét az iránt, hogy saját árvaház megszerzéséről kivánt gondoskodni, mirenézve előadja Pest városa tanácsának 1864-ik évi jun. 23-án 15,824. sz. a. keletkezett, és a nmlt. m, k. helytartótanács ugyanazon évi szept. hó 10-én 68,232-ik sz. a. kelt intézményével jóváhagyást lelt nagylelkű határozatát, melyszerint az evang. árvaintézetnek két, a Terézváros meghosszabbítottfüzfa-utcájában26. és 39. sz. a.fekvő 864 négyszög ölre terjedő üres háztelkek egészen ingyenesen, oly módon engedtette át, hogy azon esetre, ha az ezen helyen építendő árvaház valaha későbben rendeltetésétől elvonatnék — az egylet a telkekért a jelenlegi mérv szerint eső becsárt (egy négyszög ölet 2 írtjával számítva) tartozzék a városi pénztárba befizetni. Ez alapon a jelentésttevő bizottság egy, legalább 50 árvát befogadható, később tágítható épületre készíttetett magának tervrajzot és költségvetési-, és ámbár a tartalékalap még csak 8543 frt 43 krt tett, épen harmadrészét annak, amit a költségvetés kimutatott, mégis határozottan amellett nyilatkozott, hogy az építkezést azonnal eszközlésbe kell venni. „Midőn önök köréből—igy szól a jelentés, —mindenfelől a szükséges fedezési költségek kimutatására intő komoly szózat hangzik felénk: mi, ha szintéu beismerjük is, hogy számtani pontossággal kielégitőleg válaszolni nem tudunk, ez mégsem rendit meg elhatározásunkban. E pillanatban tagadhatlanul csak a tartalékalap áll e részben rendelkezésünkre ; azonban ily művek nem mérlegeltethetnek a magánvállalatok szerint, melyek tulajdonosai minden esetre erélyesen csak saját erejökben találhatnak biztos támpontot. Avagy nem csupán a lelkesedés hatalma hozta-e a művészet és tudomány, a humanitás, népnevelés s erkölcsnemesitésnek már számos fénylakait létre ? Vájjon nem az művelt-e ezen gyülekezetben is csudálatra méltó nagy dolgokat? .... Dr. Plósz Lajos ur nagylelkűsége már néhány évvel ezelőtt megvetette az építési tőke alapját 100 frtos alapitványnyal; Aul József ur 500 frtnyi jelentékeny adományt biztosított számunkra e célra; — a testvér- városok és az országbani részvétébresztést illetőleg nem akartunk a tisztelt közgyűlés határozatának elébe vágni; azonbannem mulasztottuk el azon felhívással, melyet itt ezennel átnyujtunk — a nemes és áldásdúsan működő Gusztáv-Adolf-féle egyletet és külföldi hitsorsosaink összes felekezetét szent törekvésünk megértésére s meleg támogatására, a felvilágitás éá lelkesités hathatós hangján felszólítani." Az évi jelentés e lelkes javaslatára a közgyűlés annak foganatba vételét a választmányra bízta oly formán, hogy vagy a várostól nyert telken uj házat építtessen,vagy ha alkalmas kész házat talál, azt vásárolja meg. Az 1866 ik évi jelentésben, a második eyclus végével lelépő választmány örömmel vet visszapillantást három évi pályafutására, s oly mozzanatokat mutat fel, melyek az intézetnek fokozatosan haladó, s állandóságot igérő egészséges életéről tesznek tanúbizonyságot ; n ásfelől újból feleleveníti abeli figyelmeztetését,hogy a keresztyén szeretetnek művei csak ugy, és akkor tarthatnak virágzó fenállásra számot, ha a nép vezetői el nem mulasztják felkölteni és ébren tartani az egyházban a szentek közösségének tudatát. „Ha közönséges álláspontra, az önérdek álláspontjára lépünk is -- mondja a jelentés — nem foghatjuk meg, miért maradnának lelkészeink s tanítóink közömbösök egyletünk iránt, holott ez már több ízben kinyilatkoztatta, hogy a lelkészek és tanitók árváira különös figyelemmel kíván lenni, és a legközelebb lefolyt évben is, ismételve szomorú bizonyi-