Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-24 / 43. szám

Tizenkettedik évfolyam. 43. m Pest, Oktolber 24. 1869. PROTESTÁNS r LAP, v3 ^ SZERKESZTŐ- és KIADÖ­HIVATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. Tekintsünk szét a francia kath. egyházban. A francia kath. egyházban néhány hét óta a legérdekesebb mozgalom kezd feltünedezni. Az ősi gallikán szellem most sem tagadja meg magát; pedig már némi aggodalommal néztünk azon Franciaor­szágra, melyet a második császárság, ugy látszott, teljesen az ultramontanismus posványába terelt. A huszévi politikai és egyházi zsarnokság erősen meg­nyomorgatta Yoltaire nemzetét, talán már biztosnak is érezhette uralmát, s ime most a politikai és egy­házi téren egyszerre lendül meg a szabadság édes fuvalma. A tetszhalott ébredezni kezd hosszas álmá­ból, s mint a vulkánra épitett város, megrázkódik a közel kitörés jeleitől. Olvasóink ismerik a Rajnavidéki német katho­likusok nyilatkozatát, Montalembertnek, a katholicis­mus ékesnyelvü védelmezőjének ezen alkalomból irt levelét, valamint Hyacinthe atya nyilatkozatát. E kellemetlen sorozathoz járul a német kath. püspökök nyilatkozata Fuldában tartott gyülésökből, melyet az ultramontanismus sietett a maga előnyére magyarázni; de a mely, ha az összejövetel okát és célját ismerjük, elég anyagot tartalmaz a jezsuitismus jó kedvének le­hangolására. *) Hyacinthe atya levele volt eddig az utolsó, de leghatalmasabb meny dörgés. Minket ez kevésbé lepett *) A fuldai püspöki conferencia főként azért ült össze, hogy eloszlassa a népben az egyetemes zsinat iránt támadt azon aggodal­mat, liogy az a syllabus állam veszélyes elveit törvénybe fogja iktatni. Erre vonatkozólag egy nyilatkozatot tett közzé, melybeu mondatik: „Az egyetemes zsinat soba nem fog proclamálni oly dogrnát) mely ellenkezik az igazság elveivel, az állam és elöljárósága jogaival, a civilizációval és a tudomány valódi érdekeivel vagy az igazi sza­badsággal és a népek jóllétével". Ez iezsuita kétértelmű szólamnak is tetszhetnék ; de midőn a nép a kérdést igy adta fel: „Megalla­pitott tény, hogy a syllabus mindezen érdekekkel ellenkezik, s vaj, jon dogmává teszi-e a zsinat" ?: akkor legalább annyit jelent, hogy „a német püspökök szavazatjokkal hozzájárulni nem fognak." ELŐFIZETÉSI DIJ: j HIRDETÉSEK DIJA: "f Helyben házhozhordással és Vidékre postaiRül­­ü többszöri beikta­dessel felevre 4 frt., egesz evre 8 frt Előfizet- ; tásánál 5 ^ egyszeriért 7 kr. sorja, shetm minden kir postahivatalnal; helyben a Bélyegdij külön 30 kr. k j> K1 ad Ö 111 Ycl t £11D £U1. ( ^ meg, mint Montalembert nyilatkozata, akit egy kié­gettkeblü jezsuitának tartottunk, — oly embernek, ki megvetendő szerepet játszik, s aztán mikor nem látják, maga is nevet rajta. Lehet, hogy tévedésben voltunk felőle. Annyi bizonyos, hogy a francia sajtó alig vett róla tudomást. Azért-e, hogy természetes­nek találta, vagy azért, hogy erkölcsi súlyát csekély­nek tartotta?! Nem tudjuk elhatározni. Ellenben Hyacinthe levele még máig is foglalkoztatja a napi sajtót. Az ultramontánok dühöngnek, átkozódnak, vagy sértő módon szánakoznak fölötte. Némelyek kiszámították, hogy milyen nagy bűnössé lett a szer­zetéből engedély nélkül kilépett carmelita a kánon­jog szerint. Mintha az, a ki az emberek törvényei elől Krisztus itélő széke elé appellálta ügyét, sokat törődnék azzal, mit mond a kánonjog? A pókhálóról veszik azon ismeretes hasonlatot, hogy a kisebb szú­nyogok fenakadnak benne, mig a nagyobb legyek könnyen széttépik. A római kánonjog szakadozott pókhálója már a gyengébbek közül is csak az egy­ügyűeket fogja meg. Az „Indépendance belge", nem tudjuk honnan, ugy értesült, hogy Gr u i z o t urat, a francia ref. orthodoxusok fővezérét leginkább meg­szomoritotta a kérdéses levél. S ezen nem is csudál­kozhatunk, mert a prot. orthodoxia és az ultramonta­nismus ikertestvérek, ugyanazon egy gyökérről nőtt két szál mérges növény. Most, midőn a kenyértörés napja közeledik, midőn Németországon az igazhivők két modern irányú papot excommunikáltak, s ezzel elkövették a protestantismuson azt a gyalázatot, me­lyet ínég egy Hengstenberg sem mert megkísérteni : most sok becsületes protestánsnak kinyilt a szeme az orthodoxia iránt. Figyelemre méltó, hogy a keresztyén-ellenes la­pok megtapsolják ugyan Hyacinthe atya férfias bá­torságát ; de ép ugy csekélylik, mint az ultramonta­nok, s nem mulasztják el ez alkalomból is meghúzni 85

Next

/
Oldalképek
Tartalom