Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-17 / 42. szám

lelkem hazát, nyugtot" stb" Imételve kérték legjobb fő dallamaink gyűjteményét. Óhajtanám, vajha csak egyszer szemlélhetnék önök valamely bibliaraktár előtti látványt. Isten már rég gondoskodott igéjének terjesztéséről. Már 40 évvel ezelőtt egy nemes úrhölgy Cadixban élete veszélyével terjesztette a bibliákat és angol hajóskapitányok matrózaik által a tengerpart mentén és a kikötőkben titkon osztottak szét bibliákat; az utolsó 10—12 évben Gibraltárban már fenállt egy ev. gyülekezet, hol Ruet legelőször prédikálta az ur igéjét és honnan kiindult kis gyülekezeteknek Sevillában, Granadában, Barcelonában stb. szervezé" sére. Egyes eolporteurök az ország belsejébe küldték a bibliákat, részint kettős fenekű boroshordókban is, melyek közé rejtettek. De nemcsak Madrid gyülekezete veszi igénybe részvétünket, mely isten különös kegyelmének veheti, hogy két oly egyén munkálkodik ott együtt, mint Ruet és Carrasco; mert Ruet lelki atyja az itt jelenlévő Carrasco lelkésznek s egyike Spanyolország legidősebb lelkészeinek. Ő egyszersmind lelki atyja Matamorasnak, ki utolja lett gibraltári kis gyülekezetében, honnan a kis gyülekezeteket, nevezetesen Barcelonát és Granadát ellátja. Sevillában a gyülekezet alkalmasint nagyobb és régibb, mint Madridban. Sevillában húsvétkor 180 urvacsoráló volt; mert ott már előbb folyton fenállott egy 100 lélekből álló gyülekezet, de az egyes embereknek csak egyenként volt szabad összejárniok az Isten igéje feletti társalgásra. Ha nagyobb 'gyülhelyre akartak menni? akkor teritett asztalhoz kelle ülniök, hogy a rendőrségnek netaláni látogatása alkalmával ugy tűnjék fel együtt" létök, mintha közebédre gyűltek volna. Igy gyülekeztek Spanyolországban már egy évtizeddel a forradalom előtt; csuda-e tehát, ha itt a gyülekezetek felvirágzanak ugy, hógy alig tudni, honnak sarjadznak. C a b r e r a, Sevilla prédikátora szintén nevezetes módon jutott hitéhez. Életét röviden angolul irta le és pályája s küzdelme Lutheréhez hasonló. Tagja volt ő az egyetlen barátklastromnak, melyet Spanyolországban megtűrnek. Jele a spanyolok értelmi erejének, hogy 1835 óta semmiféle barát- és apácaklastromot nem tűrtek meg, kivéve az iskolatartó barátokat, kik tanitással foglalkoznak. Ezek körében élt Jüan Baptista Cabrera. Mikor egykor a klastromban bibliát talált, melyen római jegyzetek valának, oly benyomást tett reá isten igéje, hogy csakhamar észrevette, hogy ellenkezésbe jön a római egyházzal. Épen akkor meghagyják neki, hogy költeményt készitsen Már;

a szeplőtelen fogantatása dicsőítésére ; ő ehez a bibliát és a pápa brévéjét használja, de épen ez uton jut azon meggyőződésre, hogy Mária nem szeplő nélkül fogantatott és mégis kénytelen a költeményt megcsinálni, mivelhogy klastromi elöljáróinak engedelmet esküdött. Hogy azonban a protestánsok tanára térjen arra még nem gondolt; mert őket mindig ördögimádóknak rajzolták volt előtte és még most is részben papok által taníttatik Spanyolországban, hogy az evangyélmiak az ördögöt imádják templomaikban. Van nálam egy káté, melyben elbeszélik, hogy a protestánsok a hűséges katholikusokat kegyetlenül üldözték és kínozták volna. Az áll benne: Türelmesek voltak-e a protestánsok a kath. iránt, kik apáik hitéhez hivek akartak maradni? Sőt inkább kerék, tűz, vas- és tüskékkel, válogatott büntetésekkel és kínzásokkal dühöngtek azon emberek ellen, kik vallásokhoz hivek akartak maradni; országaikban rettentő inquisitiókat állítottak fel és oly embertelenül gazdálkodtak, hogy a Nérókat és Diocletiánokat kegyetlenségben felülmúlták, cálvint, mint a legerkölcstelenebb férfiút rajzolják, Luthert szintazonképen stb. Sevillában húsvétkor elhíresztelték: Nem csuda, hogy annyian mennek a protestáns úrvacsorához, mert ott Jiqueurt és biscuitet kapnak. Azonban mennyire mozdítják elő ily hazugságok által az ur igéjét és hogy tisztaságában kétszerte megkapóbb lesz, az világosan mutatkozik Cabreránál. Mikor C. legkevésbé tudta, hol találjon az ő kételkedő szive nyugalmat és hova forduljon, ugy akará isten, hogy egy tractát-irat jusson kezébe, melyet nem a németek küldtek Spanyolországba, hanem az amerikaiak' Ez egy New-Yorkban nyomtatott gyermekkáté volt. Mert mikor C. egy nap egyik tanítványánál tankönyvet lát, mely nem volt szokott alakú, megmutattatta azt magának és látja, hogy az a bibliával egyez, útra készül és szökik, jóllehet jó állomása volt. Elhagyja hazáját, szüléit és jó nevét, mivel hogy szökevény papról jót nem mond a világ. Most Gibraltárba ment, hol keservesen tengődött és gyakran éhen ment aludni; és mikor Ruet Algierban gyülekezetet gyűjtött az ott lakó spanyolok közt, ő lett lelkész Gibraltárban és a forradalom kezdetével Sevillába küldötte. De ideje, hogy tovább menjünk Malagába. Működik ott egy Juliano de Vargas nevü fiatal ember. Ő hosszasabb fogságából csak a forradalom kitörésével szabadult ki; őt csupán azért vetették börtönbe, mivel hogy asztalán egy könyvet találtak, még pedig egy uj testamentumot. Ő vele munkálkodik Pablo Sancher, isten országának öreg veteránja, ki azelőtt romai kath. pap volt, már Franciaországban is működött és könyvében : Historie de quatre prétres, az ő történetét leírta. Legnagyobb nyereségem ez utazásból az, hogy ezen egyéneket egytől-egyig láthattam, hogy személyes benyomást tettek reám is, bizodalmat nyertem hozzájok, s meggyőződtem, hogy még azok is, kiket kevésbé tehetségeseknek tartottam, jó alapon állnak és még ma is készek szenvedni, ha kell. A 1 h a m a Granadában mutatja, mikép a vallási mozgalom az egész nemzeten át a legalsóbb rétegek közé is elhat és mily tisztán működik. Ő is kapott egy kis könyvet, olyat, amilyet Angliából Spanyolországba szokás volt küldeni és ezáltal indíttatva érzé magát, hogy uj testamentumot vegyen. A mint nekem beszélte, azelőtt nem volt semmi vallási érdeke; ő a hitetlenség átka alatt állott, amint az mindenütt a kath. egyház által létrejön. Az uj testamentum olvasása oly hatással volt reá, hogy