Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-10-17 / 42. szám
hitt. Előbb egyik barátjával, azután testvérével közölte tapasztalatait; igy azután egyik a másikának odább adta a tudományt, mig csak egy kis gyülekezet létesült. Megható volt annak elbeszélése, hogy legelőbb csak közel rokonainak akart a jó hirröl szólani és mily hamar telt meg az ö szobája hallgatókkal, hogy azután a folyosón állottak és utoljára Granada piacára kelle mennie prédikálni. A nép csudálkozva mondá: hogyan érti ez a kalapos az irást, ha nem tanulta! Mikor azután az üldözés kezdődött Matamoras ellen, ezzel ő és Frigó együtt börtönöztettek be Granadában és magam is láttam az üreget, melyben nyomorgott volt. Mikor a deputatio Németországból megérkezett, megtörtént már a szabadon bocsátás mert Izabella királyné a 9 évi gályarabságot 2 és fél évi börtön után ugyanannyi számkivetésre változtatta és mondá: „Én ezen embereket nem küldöm a gályákra, mert még a gályarabokat is megtérítik és akkor a pestis sohasem vesz ki az országból." — Ezek saját szavai. Matamoras Granadában bebizonyitotta ezt, mert már egy gályarabot megtérített, ki mondá: „M1 nekem 35 évi gályarabság, ha most Jézus Krisztus örök szabadságát birom!" Alhama,]a kalapos, szinte száműzetett; Gibraltárba ment és keze munkája után élt, megtérítette a népbelieket és erősitette a hiveket. Nevezetes, és a jövő tekintetéből jó jelnek vehető, hogy a mostani vallási mozgalom biztosnak érzi magát Spanyolországban. Prím általános befolyása ismeretes 5 ő nemzeti párti, a párt minden erényei- és hibáival. Mikor Prim Hernandezt és Alhamát látta, kérdé őket, vajjón ők-e azok, kik száműzve lettek, mivel hogy nem tanitották a helyes tant és azt ők igenelvén, mondá : Most szabad az ország, bátran mehettek haza a bibliával hónotok alatt és prédikálhattok a mennyit akartok és taníthatjátok az isten igéjét. Alhama visszatért Granadába, hol őt meglátogattam, épen mikor dolgozott. Megmutatta nekem a kis kunyhót, melyet kibérelt, hogy abban iskolát tartson és prédikáljon; Pál apostolra emlékeztetett. Nappal mesterségét folytatja, estve prédikál a kis kunyhóban vagy kápolnában Jézus Krisztus üdvös tanáról. Az is fontos körülmény, hogy a spanyol bibliafordítás a német után a legszebb s hogy Cypriano de Yalera és Spanyolország reformátusainak egész sorozata oly gazdag evang. irodalmat hagytak hátra, amilyennel talán egy ország sem birt, mikor az evangelium előtte megnyílt. Barcelonából van levelem, melyet tegnapelőtt vettem, ez azt tartalmazza, hogy ott isten igéje megint előre haladt. Magam is ott voltam a templomban. Az ottani pap az anglikán egyházban tért az evangéliumhoz és ezzel lesz az istenitisztelet, mely azelőtt sem volt liturgia nélkül, még liturgikusabb. Vallespinosa oly élénk és hatályos benyomást tett az ő nem hosszú prédikációival és az istenitisztelettel, hogy a nép feszült figyelemmel hallgatta őt és a változás alig tűnt fel előtte. Azt irta nekem, hogy már ezeren felül jegyeztették magokat az evang. egyház lajstromába ; hogy Barcelonában a gyülekezetnek kis iskolája Yan és a városban egy más iskolában százan felül vannak a gyermekek. Ez ugyan mind csak kezdet, de nagy kezdet mindenfel éi mert nincs nagyobb város Spanyolországban, hol 2 bibliaraktár ne volna és nincs kisebb város, hol egy ne volna és a bibliákat nagyon keresik. Mikor Madridban voltam, már Spanyolország 60 különböző helyein volt bibliaraktár és azon idő óta a britt bibliatársaság ügynöke? C u r i e lelkész, fáradhatlanul munkálkodik, ő neki is megengedte isten, hogy 3 évig munkálkodjék Spanyolországban ugy, hogy a spanyol nyelvet teljesen érti, fel van készülve azon állomás elfoglalására, mely rendkívül fontos és nagy befolyással van a spanyolokra, kik formaliter elkapják a bibliákat. De mi németek adósai is vagyunk a spanyoloknak és pedig talán nagyobb mértékben, mint a németek tudják. Kérdés, vájjon a mi ágostai hitvallásunk az 1530-i országgyűlésen felolvastatott volna-e ha Y. Károly titkára, Jüan de Valdes az ő iker testvérével, kik a legrégibb és legkitűnőbb spanyol evangélikusok közé tartoztak, azt ki nem eszközölték volna, V. Károly az evangelium ellensége volt, s tehát a hid, melyen át az evangelium Spanyolországba jutott és már mély gyökeret vert volt; mert C a z e 11 a, Y. Károly káplánya a máglyára vezettetve mondhatá : Ha még néhány hóig vártok, ép en oly erősek lettünk volna Spanyolországban, mint ti! Hamis felfogás az, ha valaki gondolja, hogy a délországiak, a spanyol és római népek nem fogékonyak az evang. vallásra. Jézus Krisztus még egynehány fokkal inkább délnek született és mégsem alapította a római, hanem az evangeliumi egyházat. Tévedés, ha valaki azt véli, hogy ezen mű Spanyolországban egyhamar vissza fog menni és elenyészni. E részben Carrascónak teljes igaza van, mikor mondja: dolgoznunk kell, mig időnk vagyon és élnünk kell az alkalmas idővel, hogy az ige magvát elvethessük. Én ezt helyeslem, de annak is szabad kifejezést adnom, mi az országban tett tapasztalataim után meggyőződésemmé vált: következzék be bár Spanyolországban kormány változás, annyi bizonyos, hogy t. i. a bourbonok nem jönnek többé az országba és a mennyire emberek Ítélhetnek, a vallásszabadság 100 esztendeig sem fog felforgattatni. Csak a nép, sőt még a bigott emberek közé kell lépnünk, hogy csudálkozva vegyük észre, mily érzés és érzék uralkodik köztök a vallásszabadság iránt, holott oly sok idő kívántatott ahoz, mig kapuik megnyíltak az evangelium előtt. Végre pedig a nyugoti és déli Németországban tartozunk bosszuállással a spanyoloknak; mert a spanyolok voltak azok, kik a rajnavidéket újra katholikussá tették és itt ez országban (Bajor) is a császári csapatokkal együtt iszonyú pusztításokat vittek véghez. Rajta hát, álljunk boszut, még pedig keresztyén módon ? A Spanyolország iránti érdek növekszik napról napra és hiszem s remélem, hogy ugy, mint most egész Németországon keresztül, továbbra is növekedendik az érdekeltség isten ezen nj munkatere iránt. A mozgalom már annyira ment, hogy hihetetlennek látszott Yolna, ha valaki azt nekem 4