Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-10-17 / 42. szám

PROTESTÁNS SZERKESZTŐ- és KIADÓHIYATAL: A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELOEIZETESI DIJ: HIRDETÉSEK DIJA: Helyben bazhozhordással és Vidékre postai kül- » , , ,, ... , | déssel félévre 4 frt., egész évre 8 frt Előfizet- 4 kisabos petit sor többszöri beiktabetni minden kir. postahivatalnál; helyben a tasanal 5 kr egyS

zerierfc 7 kr. sorja. ; ; kiadóhivatalban. 3 Belyegdíj kulon 30 kr. j negyedévre fizettek elő, előfizetésük megujitására kéretnek föl. Szerk. Az ágost. hitvallásuak conventjének óvása a római zsinat ellen. Háboritlan békében élvén ugyanazon egy koronás fejedelem, ugyanazon orsz. törvény oltalma alatt a hazánkban lakó többi hitfelekezetekkel, — az egyetemes gyűlés kellemetlenül értesült a római pápa, mint a kath. egyház főnökének mult 1868. évi szept. 13-án az összes protestánsokhoz intézett ama nyilt leveléről, melyben u. n. egyetemes zsinat kihirdetése alkalmából azokat a világ szine előtt, mint tévelygőket, kik nem követik Krisztus igaz hitét, a római kath. egyházba való visszatérésre, s őket is a nevezett zsinatban való részvétre kivja fel. A nyilvánosság utján közhirré tett e felhívásra, melynek alaptalan és sértő tartalma ellen Európa több országaiban levő hitrokon evang. egyházak emeltek visszautasitó óvást, a magyarhoni ág. hitv. evangélikusok egyetemét képviselő törvényes gyűlés, nehogy hallgatása által félreértésekre szolgáltasson ürügyet külföldön, vagy honi saját hivei között, jegyzőkönyvileg kinyilatkoztatja: 1-ör. Miután a felhivás azon önhittségében magát egyedül üdvezitőnek tartó s a protestánsoktól a vallásos igazság birtokát is megtagadó nézeten alapszik, mely az úgynevezett eretnekek elátkozása s üldözése korából ismeretes, és mely csak feltétlen hódolatot követel egy magát csalhatatlannak tartó hatalom irányában: azért e felhivást sem megbízhatónak, sem komolynak tekinteni nem lehet. 2-or. Miután a róm. kath. egyház folytonosan ragaszkodik a tridenti zsinat által felállított merev állásponthoz, mely minden haladó fejlődést lehetetlenit; mig az absolut hatalommal rendelkező pápa legújabb időben is az encyklika és syllabusban elitéli, kárhoztatja a vallás és lelkiismeret szabadságát, a jogegyenlőséget és az államok ama rendszerét, melyre a társadalom korunk legbiztosabb fejlődését alapítja; mig a római kath. egyházban a világiak kirekesztésével egyedül egy felülről függésben levő papság egyoldalulag intézkedik a vallás, hit és egyház legfontosabb ügyeiben: a protestánsok és a római kath. egyház közötti ellentét kiegyenlítésére lehetőséget nem láthatunk. 3-or. Miután a róm. kath. egyház kebelélen mai napig sincsenek eltörölve isten igéjével s kijelentett akaratával ellenkező ama tévelygések, melyek miatt kegyes elődeink a XVI. században a nagy reformátorok példáján indulva minden emberi önkénytől ment, szabad egyházat alapítottak, a szabad meggyőződés és a liivek egyetemének részvétére, a megismert és vallott igazság kősziklájára fektetvén Krisztus országát ; bátran hivatkozva a 3 század óta tett tanulságos tapasztalatokkal megerősített protestáns elvekre, melyeknek igazat adott a történelem is: visszautasítjuk a római pápának ellenünk használt rágalmazó és sértő kitételeit, kifejezvén abeli szilárd reményünket, hogy a róm. kath. polgártársainkban, mint eddig, ugy jövőre is szövetségeseket találunk a sötét középkor bilincseiből megszabadulandó keresztyén szellem azon tovább fejlesztésére, mely nem ugyan egység, de szellemi kincsek elsajátítása, a szeretet általános országa, és a lelkek kölcsönös közlekedéséből bizton fejlődő fensőbb egységhez vezet. A prédikálásról. (Vége.) Most vonjuk össze a reflexiókat. Szerintem minden szónoknál és igy az egyházinál is, a legelső és legfőbb kellék, hogy legyen neki meggyőződése, és csak azt hirdesse, a mi meggyőződése. Nem ráhagyható véle-83