Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-19 / 38. szám

megvitatta, egyhangúlag azon jelen végzésben határozatilag kimondott megállapodásra jött: hogy amenyiben a gyülekezet tagjainak gondolkozását és érzületét az egyháztanács ismeri, egyszersmind a gyülekezet tagjainak nevében is, valamint eddigelé az oktatás- és nevelésügyre szives örömmel meghozta az egyháztól kitelhetett anyagi és erkölcsi áldozatot: ugy jövőre nézve is kész, ha hitfelekezeti-iskola minőségében intézete továbbra is megtartható lenne, az egyháznak arra forditott erejét továbbra is e célra fordítani. Azonban az egyháznak teljességgel nincs oly anyagi ereje, hogy iskoláját a fentebb hivatott országos törvény értelmében kellékesen szervezhesse, alioz pedig ez idő szerint reménysége s kilátása sincs, hogy a mostani, ugy is annyi teherrel a gyülekezeti tagokra súlyosodé napjainkban, az egyház a tagoknak megadóztatásával elegendő jövedelmi forrásokat teremthessen elő : ennél fogva, ha sem a község sem az állam anyagi segélylyel járulni nem kivan elegendő mennyiségben hitfelekezeti-iskolánknak törvény értelmébeni szervezhetésére, az iskolaszervezésnek a mily terhes, épen oly fontos munkáját kénytelen a községnek, illetőleg az államnak erősebb vállaira átbocsátni, kijelentvén, hogy a községi-iskola felállítása esetében, mit egyébiránt maga az egyháztanács is a maga részéről annak idejében örömmel fog üdvözölni, minthogy a mostani tanítósággal egybekötött kántorság és orgonistaság, valamint a vallástanítás teendőinek ellátásáról önerejéből kellend gondoskodnia; és minthogy mind a jelenlegi iskolaépület, mind a kántor-tanitő használatában levő földbirtok, s általában az annak díjazására forditott egyházi jövedelmi források az egyháznak saját tulajdonát képezik, — ezeket mint ilyeneket, önként értetik, hogy az egyház további birtokában és használatában megtartani kötelességének ismeri. — Kelt Gombán, mint fent. — Fördős Lajos főesperes, — Filó Lajos egyházkerületi küldött, — Márton István lelkész, — Fehér Lajos, — Szemők József, — Hajdú István, — Marsay János, - Ordasi Mihály, — Teleki István, — Győri István, — Teleki Mihály, — Topor János algondnok; — jegyzette; Thorma Sándor egyházi jegyző. Közelebbi számunkban emiitettük a losonciak és a közoktatási miniszter közt létrejött egyezményt, csak hallomás után. Azóta a hivatalos lapban e tárgyra vonatkozólag az itt következő közlemény jelent meg: Az állampraeparandiák közül egy Losoncon fog felállíttatni. Itt két gymnasium is volt: egy négy osztályú és egy hat-osztályu (az egyik a helv., a másik az evang. községé), ele ezek sem egyesülni nem tudtak, sem a magasabb igényeknek nem feleltek meg. Molnár Aladárnak mint a cultusminiszter megbízottjának, (ki a csurgói és pataki iskolák átvételét oly tapintatosan oldotta meg), itt is sikerült az ügyet megoldani s a két egyház-községgel és a városi hatósággal oly szerződést kötni, melyből a tanügyre lényeges hasznok hárulnak. A szerződés lényege; A ref. egyházközség átadja gymnasiumi épületét (a benne levő mintegy 1000 darab könyvvel,) telkét, s 20,000 frt tőkéjének évenkénti kamatját; átengedi a várostól kapott évi segélyt, továbbá a képezde elemi iskolájára adja mostani tanítójának évi 400 frt fizetését, és az állami középtanodában, s elemi minta-iskolában a ref. növendékek vallásos oktatásáról saját költségén ő gondoskodik. Az ágost, egyházközség átadja gymnasiumi épületét, (mintegy 3000 kötetnyi könyvtárral, s ásványgyiijteménynyel,) telkét, 665 frt ösztöndíj-alapítványát, s átengedi a várostól nyert 1000 forint évisegélyt, s az állami középtanodában és elemi iskolában az ág. növendékek vallás-oktatásáról az ágost. egyházközség saját költségén gondoskodik. A város ad 5 holdnyi kerttelket, testgyakorló tért, a testgyakorlás tanítójának lakást, vagy 200 frt lakbért, az egyházaknak adott egész 2000 frtot évenként, s építkezések esetére némi nyers anyagot. Ezekért viszont az állam Losonczon állit fel tanitóképezdét, összekötve egy gyakorló elemi iskolával, (melybe minden ref. és ágost. vallású tankötelesek felvétetnek;) és egy 4 osztályú gymnasiumot, s ezzel összekapcsolva ipariskola tanfolyamot. A helybeli szegény gyermekek tandíjmentesek. A losonczi felek kikötötték, hogy mindez intézetekben a tannyelv kizárólag magyar legyen. Az egyházközségek által átadott pénzből fizetendő tanárokat az illető egyházközségek választják, okleveles egyének közül. A kormány a középtanodát 1870. őszén, a képezdét pedig, ha lehet, még ez évben megnyitja. Szepes-Béla 1869. szept. 10-én. Szerkesztő Úr ! Szepes-Béla ág. hitv. egyháza a város községéhez ez évi aug. 21-én oly értelmű folyamodványt nyújtott be, mely szerint az uj szentesitett iskolai törvény értelmében felekezet nélküli, községi iskolákat alakítson. A város tekintve e felekezet nélküli iskolák időszerűségét egyhangúlag elhatározta ezen iskolák rendezését, egyszersmind bizottmányt küldvén ki ezen ügy gyors megkezdése és végleges elintézése végett. És nem sokára nálunk a felekezet nélküli iskolák célszerűségét és áldását tapasztalni fogjuk. Midőn a n. t. szerk. urat erről értesítem, egyszersmind nem hallgathatom cl csudálkozásomat a felett, hogy épen prot. egyházközségek és nagyobb gyűlések is ellenszenvvel viseltetnek az uj iskolai törvény és ennek nyomán rendezendő községi iskolák ellen. Ezen ellenszenv azon téves felfogáson alapszik, mintha csupán az egyháznak kizárólagos joga lenne az iskola körül, mintha az iskola csak kiegészítő része volna az egyháznak. Az ilyen felfogással épen az ultramontanismus sötét táborába értünk el és a „Magyar Állam" nem igen irigylendő dicséretét és magasztalását csakugyan tökéletesen megérdemeltük. Mennél inkább ellenezzük a községi iskolákat, annál több vizet hajtunk az ő malmára. Valóban az eni-