Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-12 / 37. szám

szerénység volt, mely semmit nem igér. A valódi magas jellem nem igér, hanem tesz, ajka csendes, de beszélnek helyette tettei. Igaza van R oc h e f o u c a u 1 d n a k, ki azt mondja: ,,k e v e s e t beszél azember, ha a hiúság nem beszélteti." Legyen melegen üdvözölve tisztelt felügyelő ur e helyen is általunk, azon óhajtásunk kiséretében vigye előttünk avatott kezeivel a vezérzászlót hosszú éveken át szerencse közt, boldogan; pályafutása legyen hosszabb, mint a két megelőző felügyelőé vala, kiknek kezéből a családi fájdalom, a másikéból a sorscsapás tétette le a vezérzászlót. Az új felügyelő és ujonválasztott egyházi aljegyző nt. Ritter István székeiket elfoglalván, a gyűlés gyász-isteni-tiszteletté alakult át. Nagyt. Pálfy J óz s e f, soproni képezdei s hittanár felett tartatott nt. Tót János esperes és főjegyző által emlékbeszéd Az emlékbeszéd remek vonásokkal ecseteié a megboldogult jellemének fényvonásait, élethűn mutatva rá a nyomokra, miket a közügyek mezején Pálfy maradandón itthagyott, feltüntetve a tetteket, mik pályáját jelelik. S midőn az ihletett szónok rámutatott az űrre, mi Pálfy hunytával támadt tanintézetünknél, kerületi s hazai népnevelésünkben, midőn feltünteté a megboldogult családjának szomorú helyzetét, melynek örökségül csak nevét hagyhatá, — e nagy mérvű veszteség felett megjelent a szemekben a könyny, s sziveink a valódi fájdalom meleg áldását adták a sírbatért barát — a közügyek legbuzgóbb apostolának sírjára. A közgyűlés jegyzőkönyvébe fogja felvenni e méltó emlékbeszédet, hogy igy egy szellemi emléket emeljen e kerület s tiszteletét fejezze ki az elhunyt hallhatatlan érdemei felett. A gyász-isteni-tiszteletet kettős mérvben emelé a pápai énekkar gyász-éneke, mely a legmélyebb meghatottság színvonalára emelte fel lelkeinket. A gyászinnepélylyel összefüggőleg, felemlité főt. superintendens ur, miszerint a Pálfy József temetésekor mondott gyászbeszédek kinyomattak, hogy az igy bejövő eredményből a megboldogultnak egy szerény emlék állíttathassák fel. E beszédek árából bejövő összegen emlék felállítása határoztatott el; de ezenkívül egy másik emléket is állított fel a kerület közrészvéte Pálfy iránti tiszteletének, hálájának kifejezésére ... nyugclijt rendelt a gyámoltalanul maradt család számára évenkénti 200 forintot, azon másik kétszáz forint mellé, mit a gyámoldából huzand az árva család. Az írásként a jelesek a földnek s avai, akkor igaz, mit P 1 i n i u s mond : „ásót termőföld egyebet nem terem, a tudományos lélek is egyéb dolgokban szegény." Vagy nem látjuk-e az életben érvényre jutni Seneca azon elvét: „tudományra és gazdagságra e g yg y ü t t nem juthatni el, mert a t u d om á n y nem megy azon lélekbe b é, m elyet világi gondokba merülvel á t." Ezután a tanácskozás folyama a szokott rendtartás medrébe vezetve, felvétettek a magas cultuszminiszteri leiratok. E leiratok közül főkép kettő vette igénybe a közfigyelmet, az első, mely a felekezeti népiskolákat öszhangzásba hozni akarja az országgyűlési érdemleges törvény kívánalmaival, a másik, mely az évi államsegély felvételére szólitván az egyetemet, annak kiosztásánál feltételeket szab. Az elsőre nézve jelentéseiket beadták az egyházmegyék népiskoláik állását jelezve, mely jelentések a kerületi népiskolai bizottmánynak adattak ki, hogy azok nyomán készítessék egy tervezet, mely a le hető öszhangzást eszközölje felekezeti iskoláink s az állam iskolatörvénye között. Mi magas lelki örömmel üdvözöljük, hogy az állam törvényhozás utján vette kezébe a népnevelés elejtett fonalát; de a mily melegkeblű honfiak vagyunk, oly határozott, vigyázó állást kell elfoglalnunk iskoláink önkormányzati jogai mellett, mert iskoláink, tanügyünk, egyházunk életkérdése. Az országgyűlési iskolai törvény, s a magyarhoni prot. önkormányzati jog, két erős kőszál, mely egymás mellé téve, képezik azon Scyllát és Charibdiseket, melyek közt szorosan kell átvezetnünk meg ütődés nélkül az egyház hajóját. Reménylem, átfogjuk vezetni azt. Az államsegélyre vonatkozólag utasitá kerületünk egyetemes gyűlésre menő követeit, miszerint az egyetem az országgyűléshez beadandó folyamodványa által kérelmezzen e csekély összegnél a magyarhoni prot. egyházat méltán megillető jelentékenyebb segélyt, a magas cultuszminiszterium adja ez átalányt az egyház szabad rendelkezése alá, hogy legjobb bélátása szerint egyházi célokra fordíthassa. Ez összegnek kerületünkben kiosztásával a gyámintézeti bizottmányt bizta meg a gyűlés, a kerületek közti kiosztási kulcsul az egyenlő részre osztás elvét állapítván meg ideiglenesen. Főt. superintendens ur egyházkerületünk egy évi eseményeinek élénk képét állita élénk beterjesztett hivatalos jelentésében. E jelentés kiemelkedőbb mozzanatai. Mult év folytán superintendensi vizsgálat tartatott tolna- és fehér-komáromi egyházmegyékben, hol a rend és prot. közszellem kívánt fejlettségi mérven áll. Több lelkészeket vett ki sorainkból ez év folytán is az enyészet angyala, többen lemondtak a lelkészi pályáról. Különösen visszataszító érzést ébresztett bennünk a p a 1 o t a i ev. gyülekezet azon törvényellenes eljárása, melyszerént lelkészét, mivel képviselőválasztáskor gyülekezetével ellentétes követre szavazott, lemondásra kényszerité. Egy szomorú jel ez arra, mi élesen kilettek fejtve a pártmozgalmak köztünk, s mi türelmetlenek voltak a pártok az ellennézetek iránt. Házassági felmentési dijakból a superintendensi jelentés szerint bejött 700 forint, mely összeg a soproni tanitó-képezde adósságai törlesztésére fordíttatott. A G u s z t á v-A d o 1 fegylet küldött kerületünkhöz kegyes segélyül 6228 ft. 70 krt. A magyorhoni gyámintézet 640 forinttal segélyezte e kerület szegény egyházait. Nagyfontosságú volt mindig, kétszeresen az volt most az iskolai nagybizottmány jegyzőkönyve. Nt. Pálfy Jósef ur elhalván, egy hittanári és képezde igazgatói állás jött üresedésbe. Soproni tanitóképezdénk a bizony-