Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-05 / 36. szám

gekben, hol nem lesz közös iskola, hanem római katholikus, vagy más felekezeti leend csak. Ily esetben még óhajtandó a közös iskola. A kegyesség, hitbuzgóság épségben tartására az eddigi két közegen az iskolán és templomon kivül, sok más eszköz is van, s ezekre terjeszszük ki figyelmünket. Tehetségünk és erőnk legnemesb részét arra kell ezután áldoznunk, hogy a keresztyén tudat, érzés és ismeret, a hit és egyház lángoló szeretete magasztosabban éreszteltessék, s lángra gyujtassék hitfelekezetünk minden tagjában a bölcsőtől a koporsóig Ez eddig hiányosan történt. III. Egy két szót még az ez utáni teendőinkről. Jelen körülmények között tartsunk meg annyi felekezeti iskolát, a mennyire képesek vagyunk, de azok aztán üssék meg a kor mértékét, versenyezhessenek az állami iskolákkal, sőt a külföldi legjelesb hasonintézetekkel. A hol pedig ily iskolákat éltetni tehetségünk nincs , osszuk meg a terhet és gondot polgártársainkkal, felebarátainkkal s községi erővel teremtsünk virágzó tanintézeteket. Vállalkozni kell több magyar prot. ifjúnak anéptanitói pályára, hogy tevékeny részesei legyünk az uj nemzedék nevelésének, mert a közös iskolákban ezután a tanitókban nem a vallás, de a képesség lesz az ajánló levél, s magunknak tulajdonítsuk, ha viszszahuzódás miatt leszoríttatunk a közös versenytérről. Oly helyeken való iskolaalapításra pedig, hol részint másfelekezetüek közé való ékcltségünk, vagy szétszórtságunk miatt csakugyan veszély fenyegetne idegen felekezeti iskola részéről, egyleti úton dolgozzunk ; alakítsunk nevezetesen elemi oktatás ügyi társulatot, milyen Franciaországban 40 év óta működik, célja levén az elemi oktatás haladását előmozdítani az által, hogy vagy a már létező, de gyengélkedő elemi iskolát segéli, vagy uj iskolákat nyit s tanítókat képeztet. — Ez egylet fenállása óta200 uj iskolánál többet alkotott,másik 200-atsegélt anyagilag,s 600 tanítótképeztetett(Lásd: Rapport delaSociétépouiTencouragement de l'instruction primaire parmi les protestants de Francé. Paris. 1863. 39-ik lap). Ily egylet nagy szolgálatot tehet az egyháznak. De még e nem elég,vissza kell részben húz o dnunkami igaz erődünkbe,; az evangelium szentélyébe s azt tenni mit az apostolok, s a mi eredeti rendeltetésünk, az isten országát terjeszteni, s nem pusztán, vagy jobbára világiakhoz tartozó ügyekkel foglalkozni. Az egyházi működés feladata az a e d i f ic a t i o (léleképités); erre azaeducatio (nevelés) csak eszköz, melyet már a polgárság részlete vagy egyeteme is felkarol; egyiknél verseny sőt segítő társra találunk, másiknál magunkra hagyatunk. Ide öszpontositsuk főleg erőink javát. E végre komoly tanulmány tárgyává kell tennünk az amerikai és angol földön roppant sikerrel működő sajátságos és lélekemelő vasárnapi iskolarend szert. A nagy philantrop E a i k e s R óbert (meghalt 1811.) gloucesteri nyomdász fia jött legelőször azon gondolatra, hogy űrnapokon összegyűjtse a szegény gyermekeket vallási oktatással táplálandó őket. Vele kezdődik a vasárnapi iskolák szervezése, s azóta millió szivekben gyujtá fel e jótékony intézmény a hit szövétnekét, a szeretet melegét. Ha felütjük a Londonban székelő, 1803-ban alakult vasárnapi iskola társulatnak 1864-re szóló évijelentését, megláthatjuk, hogy maga a központi egylet 142 vidéki egylettel kapcsolatban 78,570 tanítóval rendelkezett s 640,000 gyermeknek adott hitoktatást, ezenkívül könyvtári és irodalmi úton kiszámithatlan áldással működik épen az ifjú nemzedék lelki javára. (Lásd: annual report of the Sunday school unión. London. 1864.) Nincs tanuságosabb, mint az ily egyletszervezet, mert alig létezik hathatósb közeg az egyháziasság ébresztésére. ,,Hadd jöjjenek a kis gyermekek énhozzám", az lehet irányszava. — Rendez gyermekek számára külön istentiszteleteket — hisz a felnőttek templomozása s a rendes prédikációk nemépitők a gyermekekre nézve, más nyelven s tartalommal kelletvén azokhoz szólni és igy gyermek-gyülekezeteket, innepélyeket. Szemtanúja valék 1864 apr. 7. egy ily gyermek-innepélynek. Párisban a „Napoleon kördében" mintegy 5000 vasárnapi iskolás prot. gyermek volt együtt, lelkészek tanitók üdvözölték rövid, gyermekkedélyre ható beszédecskében, parabolákban az anyaszentegyház ez ártatlan ezredét, oly hatással, hogy a szív a vett benyomást el nem feledheti. Jelen volt egy áfrikai hitjáró is bemutatva egy csinos néger prot. fiút, onnan a jóremény foka körüli tájról, helyette a missionarius tolmácsolta az afrikai vasárnapi iskolások izenetét, viszont az 5000 francia fiu keresztyéni üdvözletét honosaihoz küldés végett levélben megírni, a