Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-09-05 / 36. szám

kis néger bízatott meg. Érzé az ember a lelkesedés áradatában, hogy már a kis fiuk szive távoli világ részben levő kortársaikért is dobog; érzé az evangelium világra szóló rendeltetését, érzé a testvércégnek mennyei villanyosságát, mely átrezgi az óceánt is. Nekünk ezentúl kevés az eddigi minden lélek emelést nélkülöző vallástanitási móddal iskoláikban megelégedni, szívre hatóbbá, építőbbé, ünnepélyesebbé kell azt varázsolni, s ha az egyház, mint egyház, vagyoni és szellemi erejét Öntudatosan és teljes mértékben a hitélet meggyökereztetésére szentelendi, lehetséges is leend. Nekünk ezentúl nem elég csak n é p i s k o-1 a i 1 a g működni, ele hatni kell a felnőttekre, nőkre családokra, mi veitekre,szegényekre éi elhagyatottakra is. Hiszen az uj dolgok rende iránt elég fogékony a mi népünk, s világiak által meg is előztetünk tevékenységben. Szinügy,- nő,- dalár,- torna stb. egyletek szemünk láttára szerveztetnek, csak mi protestánsok tétlenkedünk; pedig a külföldi testvéregyházak fényes példával világlanak előttünk. A számos egyházi célú jeles egyletek közöl csak a keresztyén olvasmányokat terjesztő társulatot említem még íel, milyen Franciaországban már 47 év óta létezik, s ker. népszerű irodalmat teremtett. Fenállása óta 1863-ik évig 26 millió kisebb nagyobb terjedelmű ker. olvasmáyt s könyvet bocsátott szét a nép között, mindenik ily mü egy-egy világosság sugár. A világiak nálunk is alakítottak már „Corvinát", szivünkből üdvözöljük ; de nekünk nem csak értelmi képzettséget, hanem hitmeleget is kell szétsugároztatnunk, lelkeket boldogitni, isten országába vezetni, különösen most, mikor mindenfelé ostromoltatik a vallás. Vacherot francia tudós hirdeti. „ A keresztyénség teljesen hanyatló félben van s a történelem színéről való eltűnése, legalább a polgárosult világban, csak idő kérdése." Saját magyar irodalmunk terén hangoztatik az anyagéiviség, egy napi lapban (A Hon. jul. 18. száma) nyíltan mondja a tekintélyes társadalmi tudós „ő nem képes a vallásos érzületben erkölcsi elemet és haladási közeget látni .... a transcendentalismus kegyes hazugság." Egy másik, különben jeles napilap úticikk irója megbotránkozását gúnyosan fejezi ki a felett, hogy Svájcban egy szálloda terem asztalán bibliát látott. Sőt vannak, kik hirdetik, hogy lélektani okoknál fogva nem is képes a magyar valódi kegyességre és vallásosságra. A hit melege hűlni s maga az evangelium nem érzetté kezd válni. Fordítsuk legnemesb tevékenységünket a külsőről a belsőre, ne csak politizáljunk mi egyháziak, de apostoloskodjunk is, mig nem késő. Ne feledjük, hogy a köz és szabad tevékenység, alkotmányos ezerkarú működés, szabad társulás ellenében a vis inertiae és passiva resistentia mit sem használ, absolutismus ellen fegyver az csak,de a közszabadság jótékony napja alatt elfalazás, börtönlét, síri tengéshezvezet. Isten óvja a magyar prot. Siont és inspirálja, azt kívánom! Balogli Ferenc. A magyar átokminta, tartalmilag igazolva. (Folytatás.) IV. V a 11 ás t te s z ü n k róla, hogy akármi ujat rendel a pápa, az ir ás szerint vagy azonkívül, sőt akármit parancsol i s, a z ig a z, i steji i és ijdv ezitö, és hogy ezért a világiaknak feljebb kell azokat becsülni az élő isten parancsainál. E cikkely tartalmának igazolása végett vesd össze a következőket: A „Corpus Canonum" 29, lapján ez áll: „a pápa fölmentvényt adhat az apóstól (tehát a szent lélek) ellenére is." — Suarez Ferenc, (Abhandlung tiber die göttliche Liebe nach der Grundsatzen unseres Ordens. 1821. I. Rész. 2. szak. 21. sz. és V. Rész. 4. szak. 8. sz.); — továbbá Vasquez Gábor (Drei Bücher über den Cultus der Gotesverehrung 1614) azt monják: „Istent szeretni nem szükség: elég, ha az ember csak halála órája előtt szereti." — VIII. Bonifacius (megh. 1303) szép Fülöp francia király elleni tusakodásában „Unam sanctam" bullájában, mely költ 1302-ben, azt mondja: „hogy állítjuk, mondjuk, határozzuk és nyilvánítjuk, miszerint a római pápának minden emberi teremtmény tökéletesen alá van vetve, az üdvözülhetés tekintetéből." — Bfu senbaum Herm a n (Morál-Theologie) azt mondja : „elég istent csak az innep napokon szeretni." — Hasonló értelemben szól Filluitius Vince (Moralische Fragen. 1622): „átalában igen szorosan nem köteleztethetik senki, hogy szeresse az istent." — Továbbá A 1 a g o n P é t e r azt mondja. (Auszug des theologischen Lehrbegriffes des heiligen Thomas von Aquina. 1620. 244. 1.): „Isten parancsa szerint meg van engedve az ártatlant megölni, lopni, paráználkodni, mert isten ur élet és halál felett, és parancsait teljesíteni kötelesség." EscobaryMendoz a Antal viszont azt mondja: (Auseinandersetzung der unwiclerleglichen Gedankenüber dieganze Moraltheologie. 1652. I. Rész. 28. k.): „eretnek szüléit táplálni, ha legvégső nyomorban vannak is, egy fiúnak sem kötelessége." — Ugyanez és Fagundez István (Ab-