Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-15 / 33. szám

2. §. Az eskü minden egyéb vallási kifejezések mellőzésével, egyszerűen ezen szóval teendő le: Esküszöm. Ha pedig ezen szót is saját vallási elveibe ütközőnek állítaná az illető, ez oly szó által lesz pótolandó, mely az illetőnek hite szerint az esküvel egyerejü. 3. §. A gyermekek vallási nevelése a szülők s illetőleg helyetteseiktől függ, s abba ezeknek akarata ellen senki sem avatkozhatik. 4. §. Minden hitvallások és egyházak jogok és kötelességekre nézve egymás között egyenlők. 5. §. Minden egyház szabadon választhatja a maga lelki-és világi-elöljáróit, és intézheti a maga beldolgait az önkormányzat alapján; addig, mig a róm. és gör. kath. egyház ez alapon szervezve lenne, e részben az eddigi gyakorlat fönmaradván. 6. §. A törvény előtt bizonyító erővel bíró anyakönyveket, u. m. születések, házasságok és halálozások jegyzékét szabad kir. és rendezett tánúcbC~al biró városokban a jegyző, — megyék, kerületek, székekben és vidékeken pedig az illető járási- vagy kerületi szolgabíró, s illetőleg ennek megfelelő közigazgatási tisztviselő viszi, azon sorrendben, de külön hitelesített könyvekbe irva a születéseket, házasságokat és halálozásokat. 7. §. A szülők vagy egyéb családtagok s ezek hiányában más jelenvolt vagy arról legelőbb értesült személyek tartoznak a gyermek születését legfeljebb három nap, a halálozást pedig legfeljebb 12 óra alatt 5 frttól 1000 frtig terjedhető birság terhe alatt bejelenteni. A bejelentés sz. kir. és rendezett tanácscsal biró városokban magánál az anyakönyvek vezetésével megbízott jegyzőnél, más községekben pedig, ha az illető közigazgatási tisztviselő helyben lakik, ennél, különben a község birája vagy helyettesénél történik, ki arról 10 frttól 200 frtig terjedhető pénzbeli büntetés terhe alatt, az anyakönyvek vitelével megbízott tisztviselőt 48 óra alatt tudósítani köteles. 8. §. A házasság polgári szerződésnek nyilvánittatik, s kötésénekmódja és elválasztásáról külön törvény rendelkezik. 9. §. Az eddig az egyházi törvényszékek előtt folytatott perek, jelen törvény kihirdetése után az illető polgári bíróság előtt lesznek inclitandók s illetőleg és a mennyiben még eldöntve nem lennének, folytatandók. A hozott^ ítéletek végrehajtása és az ebből eredő további peres kérdések eldöntése szintén a polgári törvényszéket illetvén. 10. §. A temetők a községek felügyelete alatt állanak, s azokban senkitől, fki a községhatáraiban meghalt, az eltemetést megtagadni nem lehet. Ha a felszólított lelkész az egyházi szertartást megtagadná, az eltakarítás a községi előljáró vagy megbizottja jelenlétében s tisztességes módon és helyen, és mindenesetre a temetőben fog történni. Külön temetőt bármely vallásfelekezetnek joga van a maga földjén nyitni és tartani, a község felügyeleti joga azonban rendőri és egészségi tekintetből az ilyen temetőkre is kiterjed. 11. §. Minden, a vallásszabadság és hitfelekezetek közötti egyenlőséggel ellenkező törvények ezennel eltöröltetvén, a római és görög katholikus és görög-keleti főpapok közjogi kiváltságai is megszüntettetnek. 12. §. Ezen törvény végrehajtásával s illetőleg a végrehajtásra szükséges utasítások elkészítése és kiadásával a vallás és közoktatási, továbbá az igazság, a belügyi és honvédelmi miniszterek bízatnak meg. Pesten, jul. 10-én. T. olvásóink méltán csodálkozhatnak azon, hogy e törvényjavaslattal csak most, ily későn találkoznak lapunkban, melynek hivatása első sorban épen az ilynemű kérdések megvitatása volna. Még nagyobb lesz csodálkozásuk, ha megmondjuk őszintén, hogy készakarva halogattuk a derék okmány közzétételét. Mi semmi okot nem láttunk, melynélfogva lapunk rendes oeconomiáját megbontva, sietnünk kellett volna helyet szorítani e dolgozatnak; mert miután a politicánkban uralkodó mai irány mellett, évek kellenek, mig ily gyökeres reformra rá kerül a sor, bátran mondhatjuk még ma is idő előttinek a közzétételt, mindenesetre lesz módunk magunkat a türelmes várakozásban gyakorolni, mig annak tárgyaltatását megérjük. Most is tehát csak azért történik a közlés, hogy lássa a t. közönség, mily egyszerű az, a mit az igazság követel és hogy a bonyodalmak mindig onnan származnak, hogy a nagy politikusok az egyszerű igazságot nem szeretik. Az általános vallásszabadság mai nap a társadalmi rendnek elutasithatlan követelménye, melynek jogosultságát csak azok képesek kétségbe vonni, kik, hogy testületi kiváltságaikat biztosítsák, azon önzés szülte képzeleti világon kivül, melynek előjogaikat köszönhetik, más világrendet elismerni nem képesek, s ezért a kényszerítő igazságnak egy ördögi „non possumus"t tesznek ellenébe. A világ minden szabad országában belátták, hogy a szabadság és amaz emberek közt nincs helye az egyezkedésnek, — hogy nem lehetség az egyenlőségen alapuló modern államot megalkotni és benne az egyházi hierarchiát mint az emberiségi szabadság ellenlábasát szerepeltetni; de a mi politícusaink nagyobb bölcsek : ők ugy akarnak Istennek szolgálni, hogy az ördögnek se legyen ellenök kifogása ; nem tartják bűnnek a szabadság ügyének megcsorbítását eltűrni, csakhogy a hierarchiának megmutassák, miszerint érdekeik nem forognak veszedelemben. 66*