Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-15 / 33. szám

Tizenkettedik évfolyam. 33. Fest, aug. 15. 1869. PROTESTÁNS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP SZERKESZTŐ- és KIADÓHIVATAL : A lipót- és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ: Helyben házbozhordással és Vidékre postai leül- : HIRDETÉSEK DIJA: neiyuen uTM^TM-f

l T 4 hasábos petit sor többszöri beiktaiir SSl

4^-tásánál 5 kr., egyszeriért 7 k, sórja. hetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Bélyegdij külön 30 kr. A Celder-ügy. (Vége.) 1866 első fele a legnagyobb zavarok közt telt el a missióban. Ausztria és Poroszország épen akkor háborúra készült, s végül hadat is folytatott egymás ellen. Oláhország trónjára egy porosz királyig herceg emeltetett, az oláhországi csapatok fegyverben állottak a magyar határ közelében, hogy azt Poroszország legelső intésére, átlépjék. De a mai világban legalább szinből kell egy kis casus belli, Ausztria pedig soha nem bántotta Oláhországot, amiért ez haddal támadhatta volna meg határát. Jobb híjában, ugylátszik a mi missiónk mutatkozott alkalmas kisegítőnek. Alig szervezkedett a főconsistorium által kinevezett bizottság, s készítette a missio vezetésére nézve azon tervet, mely látható a Prot. 1. 1866. év. 639. s köv. lapjain: azonnal megtámadtatott az oláh kormány és országgyűlés részéről. 1866. máj. 24. és jun. 5-én Lases román képviselő interpellálta érte a cultusminisztert, *) ugy tüntetvén fel, mint veszélyes magyar propagandát. A miniszter azonnal felelt, mondván, hogy e tárgyban váltott iratai épen nála vannak, — amiből az tűnik ki, hogy a miniszter önmaga interpelláltatta magát. Elismeri, hogy ez ügyben „a vallás kezelése körül politikai kérdés kezd csoportosulni," s kijelenti, hogy megfogja akadályozni. A miniszter bekérte a bizottság tervezetét Koóstól, s oly hangon szól hozzáintézett levelében a bizottság államveszélyes törekvéseiről, hogy az ember nem tndja nevessen, vagy boszankodjék fölötte. Épen mint a Phaedrus farkasa a vizet zavaró bárányhoz. Majd az egyes miniszterek közt keletkezett jegj^zékváltás e tárgyban, **) rettenetes nagy zajjal kérve egymást, hogy tegyenek meg mindent oly gyülekezés *) L. ezt a Prot. 1. 1866. év. 857. s köv, lapjain, K. A. **) L. Prot, 1. 1867. év. 893. 1. K. A-feloszlatására, „melynek, mint ennek is egyházi bizottmány név alatt, idegen politikai, s a hazától elidegenítő céljai volnának." Végül, a bizottság feloszlattatok. Midőn a bizottság Ploesten megjelent, Celder elakarta fogatni mint magyar propagandát, Vincének egy 1865. dec. 26-án kelt levele van nálam, melyben irja, hogy C. román kokárdát tűzött mellére. Midőn az interpellatio történt, C. épen akkor aratta az elismerés babérait Tiszáninnen és Dunántúl. Egy ekkorról (1866. jun. 21) Ballagihoz intézett magán levele van nálam Koósnak, melyben irja: „Jelen körülmények közt a Horzsához irt hires levelet közölni reánk nézve volna kellemetlen. E nélkül is elég bajt szerzett ő nekünk, mert ha püspökségét el nem kezdi vala, éveken át nyugodtan maradhattunk volna; de igy most csak isten tudja mi sorsa leszen egyházainknak, midőn oda jutottunk, hogy a nem-román nevelést nemmorálisnak nevezi a cultusminiszter, s mindezt neki köszönhetjük!". — Midőn Celder visszatért magyarországi útjából, az oláh policia erővel akarta Ploestre behelyezni, s midőn Vince a prefecturán a végrehajtás elhalasztását kérte, a prefect kijelentette, hogy Celder román lett.*) Koós és Vince felkeresték ez ügyben a cultusminisztert, de látva fáradozások sikertelenségét, jelentést tettek az európai nagyhatalmak consulainál. Rozetti cultusügyér nem végezhette be müvét, mert tárcáját Sztráti urnák kellett átengednie. Ugyanis, a porosz-osztrák háború aként folyt le, hogy még a legvérmesebb burkusokat is meglepte. Nem volt szükség az oláhországi segéd-csapatokra, sem oláh-magyar casus bellire. A háboru-párt minisztériumának lekellett köszönni, s az uj minisztérium igyekezett a felkorbácsolt hullámokat lesimitni. Az *) L. Prot. 1, 1866. év. 955, 1. Történt julius 7-én. 65 K. A.