Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-08-08 / 32. szám
11013 1014 gfcebb szellemű prófétáiuak modora szerint, kik az elemi ;ís országos csapásokat az emberi vétkek büntetései gyauánt tüntették fel: de kétségbe vonom azok összhangwását általában az evangyéliommal s különösen Jézus adományával, ki a szentháromságot soha egy igével sem ;.:anitotta, ellenben azt világosan értésünkre adta. hogy az elemi csapások nem a vallástalanság büntetései, mondván: „Isten az ő napját feltámasztja mind a goinoszokr a, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak iraind a hamisaknak"); azt pedig határozottan tagadom, miintha a kor szellemének eféle állitmányok által, minődet az idézetek magokban foglalnak, megfelelnének, mert fazokat a „kor" régen és menthetetlenül elitéíte s túlhaladta ! Mindazáltal ha tetszik bárkinek is az orthodotfrismus és bigottismus álláspontjáról hirdetni az Urnák ligéjét: teheti, szabadsága van rá. annyival inkább, mert az igehirdetésnek ez a legszokottabb, leglegalisabb módja, de különben is mindenféle meggyőződésnek jogosultságát elismerjük; az ily felfogással készült egyházi beszéidek közrebocsátása ellen sincs semmi kifogásunk: azon-Iban a kor nevében óvást teszünk, az eféle beszédek korszerűek"nek nevezése ellen, mint óvást szoktak "tenni a más nevének és cégjének jogositatlan eltulajdoinitása ellen! Diószegen, 1869. jul. Szeremlei Samu. it i: i, v ö l i). Kecskemét, 1869. Jul. 15. E lapok f. é. 28-ik .-számában „Viszonzás Laukó Károly „Életjelek" cimü levelére" homlokirattal Pilisről hét i. t. paptársam tiltakozik az ezen lapok 27. számában közlött levelem tartalma ellen. Felettébb csodálom és sajnálom ! Hát miért tiltakoznak névaláírásaikkal épen ők? Vagy talán, mint a magyar ember mondani szokta: csakugyan ők volnának a ludasok?! Én ezt nem állítottam, de nem is hiszem, söt, — főként a pilisi — kiválóan szeretett és tisztelt ev. lelkész urat, midőn főesperesünknek megnyertük, ugyhiszem, épen én valék szerencsés e lapok t. olvasói előtt mint tiszteletre méltó, ev. szellemű, példás prot. papot jellemezni! Ki szólott a pilisi, irsai — vagy Pestm. nem tudom melyik papjáról ? Avagy ha valaki véleményét valamely állapot felett elmondja, s talán egy pár névtelen példával is világosit: ugy szokás az ellen fellépni, hogy én sem — én sem vagyok olyan?! Azt elismerem, hogy ha a pilisi t. nyilatkozók csakugyan magukra vehették volna szavaimat: tőlük, — kiket valóban ismerek, sőt egyiket — másikat felettébb is tisztelem, mint talán vélné — tőlük az esetben helyén lett volna a tiltakozás s el kellene fogadnom. De igy csak elolvastam és sajnálom, s velők ugy mint ők kezdették, nem vitázhatok, sőt mint olyanoktól, kikről méltatlanul jött a válasz: még csak bocsánatot sem kérhetek. Az egész ügyre nézve pedig általán kijelentem, hogy — noha sok meztelen valót lehetne e keserű tárgyról szólani — senkivel feleselni nem fogok, hanem fent hivatolt hét paptársamnak és mindazoknak, kik netalán ép ugy félreértettek, és szeretnék a dolgot speeificálni, ezennel teljes tisztelettel nyilatkozom: 1. „100 pap közül 99-et tévedezonek s önmagamat egy igaznak lenni" nem állítottam, ily balgaságot nem is állíthattam. A .talán 9 9 /1 0 „-ada" — másról volt mondva. Tessék jól megolvasni, és tessék meggyőződést szerezni e lapok n. é. szerkesztőjénél, hogy a csaknem egyetlenegy inagy. prot. egyházi lapot is ugyan hány prot. pap járatja és hányan is vagyunk öszszesen prot. papok?! Hiszen a földinivelő és iparos beszerzi eszközeit, s megadja hivatásának természetes adóját, hogy haladhasson vagy legalább el ne maradjon! Hát az egyházi közlönyök (melyek hányszor voltak már deficittel szerkesztve) kiknek szolgáljanak segédeszközül hivatásukban? — — Erről, és nem az „igaz"- és „t év ed ezők"-ről szólott a „9 9 /10 0 -ada." - Bizouy atyámfiai, ha van (pedig van ára) csak egy u. n. „világi", a ki egyházi lapokat járat, már akkor papnak csak egynek is nem járatni szégyen. 2. Én is tiltakozom ! és tagadom hogy szerintök „újonc" (mióta töltik be a prot. papi hivatalokat újoncokkal ?) pap létemre csupán esperességeranek — ugyhiszem ez ideig mindig illően tisztelt — papjait isme rh e t n é m! 3. Tiltakozom, hogy a régi kátétanitást én nevezném „butitó rendszernek." Ez nagy vád ! Sőt állítom, hogy igen is pap szájából hallottam így. 4. Tiltakozom, hogy minden falusi papot öregbéresnek neveztem volna; de állítom, hogy igenis láttam (de ez már nem 9 9 /lü 0 -ada ám!) egész pongyolára vetkezett papot trágyát hányni, de azért nem állítom, hogy mindennemű, talán mellőzhetlen papi rustikálás is papi bűn. 5. Tiltakozom, hogy a papok nejeit mesébe foglaltam volna; már annál csakugyan műveltebbnek érzem magam, hogysem a papnékat bántsam! Az ide vonatkozó passust is jobban tessék elolvasni, s ha ki a maga esperességén kivül is megfordult és sohasem hal-1 tta az idézett élcet: az a zárjegyek közé tett „nagy igazán" kifejezésemet csakugyan képes szórói-szóra magyarázni ; pedig nem szórói-szóra úgy, hanem bizony mégis sok valóság van abban az élcben. Mindazáltal én is és más ifjú pap is használunk ám tekintélyes forrásokat prédikátióinkhoz, sőt Révész sem titkolja el Robertsont. És ez így nemcsak helyes, hanem szükséges is ! 6. Végre tiltakozom s tagadom, hogy „magunkviseletével" is igen tisztelt főesperesemet ... etc. akartam sújtani, hanem azért állítom, hogy amit felemiitettem, azt úgy adtam, amint saját füleimmel vettem. S kérdezem, nem szabad-e egyes jelenségeket ügyszeretetből jelezni, söt általánosságban helyteleníteni is?! Ki mondotta, hogy a jelzett épen a pilisi, irsai stb. ev. pap?l 64 *
