Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-08-08 / 32. szám

1015 1016 — Bizony, bizony megint felhozhatnék erre egy ismert „mesét" ama kőszoborcsoportról — de az én tisztelt paptársaim ismét félre értenének, pedig nem tudom mely érdek vezethetne engem oda. hogy épen a pilisi, irsai stb. testvérekről gúnyolódjam. Satis. Laukó, Egy kis számtani kérdés. T. Silling ur a „Protestáns Lap" 23. számában irt cikkében rám vonatkozólag ezt irja: „A cservenkai elöl­járóság emancipálni akarja magát a 10 — 20 percig tartó canon. visitatiókért venni szokott 2 frt 10 kr. diurnum alól is." Oly férfiutói, ki folytonosan az igazságszevetetet. közjó iránti buzgóságot stb. lebegteti ajkán, el lehetne várni, hogy a közpéldabeszéd szerint, a súlyokat nagyon messze, vagy inkább nagyon rövidre ne vesse; s el le­hetne várni, hugy kissé utána járjon, vájjon a tractusban másutt is ily rövid ideig tart-e a canonica visitatió ? s ha az eredmény az volna, hogy másutt fél napig is el­tart, kissé gondolkoznék a felett, vájjon mi lehet annak az oka, hogy másutt fél napig is eltart, Cservenkán pe­dig szerinte, csak 10 — 20 percig tart a can. visitátió?! Egyébiránt a 10—20 percig tartó can. visitá­tióra vonatkozólag megjegyzem: igaz. hogy Cservenkán rövid ideig szokott a can. visitátió tartani, mert a visitátorok épen azon oknál fogva sietnek el Cservenká­ról, mely oknál fogva más lelkészek és nem lelkészek is a cservenkai paplakot kerülni szokták; azonban, hogy 10 — 20 perc alatt mikép lehet csak a szokott kérdé­seket is feltenni, az adott feleleteket jegyzékbe tenni, egy egész évi gondnoki számadást megvizsgálni, az ere­deti számadást a másolattal összehasonlitani, a netaláni hibákat kiigazitani, a mint hogy ez évben is egy szám­adási hibát találtam, s azt a gondnokkal kiigazittattam: hogy mind ezt mikép lehet 10 — 20 perc alatt elvé­gezni? ezen számtani kérdés vagy rejtvény megfejtését a t. cikkiróra bizom. Részemről a cservenkai can. visi­tatió alkalmával az óra perceire nem voltam figyelemmel 5 azonban, ha mindazon munkálatot képes volnék 10 — 20 perc alatt végezni, ez esetben kénytelen volnék ma­gamnak valami csudaszeril bűverőt tulajdonitni, — minő büverőre igényt egyáltalában nem tartok. A mi a panaszos 2 frt 10 krajcárnyi diurnumot il­leti: elnézve attól, hogy ebből fizettetik a fuvarpénz és utazási költség, mert a visitátorok talán csak nem tar­toznak maguk költségén utazni, s ha e költséget felszá­mítjuk, gondolja-e a t. cikkiró, hogy valami félre tenni való is maradna?; elnézve attól, hogy midőn ezelőtt mint­egy száz évvel az esperesi diurnum 2 frtra határoztatott. e 2 frt a mostani pénzérték szerint sokkal többet tenne, s korunkban 2 frt diurnum van a falusi jegyzőknek is; elnézve ezektől, mihelyt a cservenkai egyház erre vonat­kozó kivánatát tudtomra adja, azon évekről, melyekben a, can. visitátiót én végeztem, szivesen vissza fogom szol­gáltatni, a nekem .kiszolgált diurnumokat. Végül legyen szabad még azon megjegyzést tennem, hogy a cikkíró ur azon okoskodását, melyre alapítja a körlel­kész urnák, a cservenkai egyház általi megrovásának s a vizsgátóli eltiltásának jogosultságát, — a logikában „petitio principii"-nek nevezik, t. i. felteszi azt mint igaz­ságot vagy jogot, mit be kell bizonyítania; mert azon sokféle idézetek, melyekkel cikkét megtömte, legfeljebb csak azt bizonyítják, hogy ha a körlelkész intézkedésével nem volt megelégedve, joga lett volna az ügyet főespe­res urnák feljelenteni, s ez uton orvoslást keresni, nem pedig a körlelkészt jegyzőkönyvileg megróni, s őt a vizsga­tartástól eltiltani, vagyis a körlelkészt hivatalából ki­csapni. S erre vonatkozólag kérdésbe lehet tenni: ha a cservenkai lelkész és presbyterium magukat feljogosítva érezték, a körlelkészt j.könyvileg megróni, s a körlelkész­ségből kicsapni: e praecedens után nem fogják-e magu­kat később feljogosítva érezhetni, ugyanazon j o g a­lapon, a főgondnokot és püspököt, vagy legalább a se­gédgondnokot, espereseket és egyéb traktuális hivatalno­kokat j.könyvileg megróni, s hivatalokból kicsapni?! S ha a gyülekezetnek aztán bármikor kedve jönne ug yan­azon jogalapon ez elvet saját mesterén érvényesíteni: vájjon a mester saját bajában, hol fogna orvoslást ke­resni és találni?! Erre vonatkozólag mondja egy nagy államférfiú: „Annak mulatsága, ki az alkotmányos felső­ségtől az engedelmességet megtagadja, hasonlít annak or­giájához, ki meggyújtja saját lakát, s a mindenét eltemető lángokat vad örömmel táncolja körül." Isten velünk ! Kármán Pál, alesperes. KÜLFÖLDI EGYHÁZ és ISKOLA. * A porosz interconfessiónalis törvény, mely julius 3-án nyerte meg a királyi szentesítést, csak egy czikkből áll és igy hangzik: „A polgári és állampol­gári jogok mindazon még fenálló korlátozásai, melyek a hitvallás különbségéből folytak, ezennel megszüntetnek. Jelesen, a községi és országos képviseletben való részvé­tel és a nyilvános hivatalviselés képessége a hitvallástól fii gg etl en." * A krakkói apáca története oly nagy zajt támasztott egész Európában, aminőt csak a legnagyobb­szerii események szoktak. Hazai és külföldi lapok min­dennap terjedelmes közlést hoznak felőle. Mi bevárjuk az egésznek végét, s akkor, hogy lapunkban is emléke maradjon, leírjuk az igaz tényeket. Különben sem vol­nánk képesek hetilapban mind azt a sok hírt registrálni, ami ilyenkor forgalomba jő, s néha valótlannak bizonyul. Hanem a felkeltett mozgalom nagy kiterjedésének illus­trálására megemlítjük, hogy Pesten még uj lapok is in­dultak, melyek csak e tárgygyal foglalkoznak. Minden utcasarkon árulják, a nép nagyban veszi, s átalában igen érdeklődik miatta. Naponként ujabb botrányok jő­nek nyilvánosságra, melyeknek, — mint ilyenkor szokott I

Next

/
Oldalképek
Tartalom