Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-07-11 / 28. szám
hogy a mennyországban pápával vagy anélkül könnyebb bejutni; de azt látom, hogy a földön pápa nélkül könynyebb, sőt épen csak anélkül lehet boldogulni. * II ei delbergben az összes házas polgárok szavazatával elfogadták a közös iskolát. Az ultramontánok minden erőfeszitésök dacára alig tudtak néhány szavazatot megnyerni a felekezeti iskolák mellett. * Vájjon mit ért a pápa „azon fölötte súlyos bajok és károk" alatt, „melyek legszentebb vallását jelenleg a magyar királyságban siralmas módon zaklatják?" Én már nem tehetek róla, de azt hiszem, hogy azon törekvést, melyszerint a világiak is befolyjanak az egyház némely ügyeinek igazgatásába, és az 1868. LIII. törvénycikket. — A német püspökök sept. közepén conferenciát tartanak Fuldában, melynek tárgya az általános zsinat lesz. * Zsidó gyűlést tartottak közelebbről Lipcsében, melyen számosan jelentek meg a szabadelvűek közül Németországból és Ausztriából. A gyűlés több szabadelvű határozatai közt kedvezőleg nyilatkozott a közös iskolák mellett, mely intézményben a vallásra nézve semmi veszélyt nem lát. * A világegyháznak csakugyan nehéz napjai lehetnek, mert a „M. Á." maga irja jul. 8-án, hogy „Róma Európának egyetlen városa, ahol nyugodtan élvezhetni a magasztos (egyházi) szertartásokat, anélkül, hogy akár a kormányok szeszélyei, akár utcai lázongás által zavartatnának," Mégsem áll pedig oly setét színben a dolog, mert van még egy város, Pest, hol reggel három órától este nyolcig harangoznak a szerencsétlen szomszédok füle nyomoritására, s majd minden héten processióra hajthatják a tanuló ifjúságot a tanulásnak nem igen nagy előnyére, * L i p p e hercegségben az iskolatanitók felvigyázását illetőleg a következő tizenkét pontot kell figyelembe venni: 1. Olvas-e a tanitó hírlapot és melyet? 2. Kiknek társaságában olvas? 3. Mik ezenkívül olvasmányai? 4. Visel-e bajuszt? 5. Miként öltözködik? 6. Látogatja-e a vendéglőket és melyeket. 7. Tagja-e valamely egyesületnek és melynek? 8. Miként választ? 9. Látogatja-e szorgalmasan a templomot ? 10. Kuglizik-e vasárnaponkint ? 11. Látogatja-e a missioi, mérsékletességi, bibliai és más innepélyeket ? 12. Iszik sört, pálinkát ? Arról persze szó sincs, hogy miként tanítja a gyermekeket, ily bagatellával a hatalmas Lippe hercegségben nem törődnek. @ WilsonPhiladelph iából közelebbről igen érdekes statistikai adatokat tett közzé az egyesült államok vallásos életéből. Pár részletet helyén látjuk közölni. Az egyesült államokban különböző vallásos társulatok által birt templomhelyek értéke 857.500,000 frank. E tekintélyes összeg kegyes adományokból gyűlt be, oly országban, mely lakóit az öreg Európa legszegényebb osztályaiból nyeri. 31.500,000 lakóra esik 19.023,751 hely a templomokban, de szükség esetére 100 ember is megférne 53-nak a helyén. Az amerikaiak vallásos szükségei tehát teljesen fedezve vannak. E tény annál nevezetesebb — jegyzi meg a Lien — minthogy Amerikában nincs sem egyházi adó, sem semminemű állami segély, minden község gondoskodik önmagáról. Bizony igy van az jól. Ha valamely társadalomban hiányzik a jó akarat, nem fognak használni a legjobb törvények sem ; ha valamely vallásos társulatból kihalt a buzgóság, nem menti azt meg a pusztulástól sem a krajcáros adó sem a kormányi subventio. @ Az evang eliumi alliance 6-ik nagygyűlése 1870 septemberében lesz New-Yorkban. A newyorkiak a küldötteket koszttal, szállással és útiköltséggel is elfogják látni. K Ü L Ö X V É L É Ií. * A katholikus papság nagy befolyása a népre. Midőn lapunk egy cikksorozatban, mely külön lenyomatban is megjelent, fejtegette és kézzel fogható tényekkel bebizonyította, hogy a clerusnak koránt sincs oly nagy befolyása a népre, mint sokan gondolták, néhány lap ezt felekezeti civódásnak s felekezeti érdekben ferdítésnek akarta feltüntetni, és nem vette figyelembe, hogy azon cikksorozat irója nem a maga személyében állított, hanem mind és kizárólag a clericalis lapok önvallomásait allitotta össze. Most a ki az önvallomásokban gyönyörködik, olvasgassa el a „M. A." vidéki leveleit, melyeket az autonomiai választások alkalmából közöl. Ezekből megláthatja, 1-ör mily nagy befolyása van a clerusnak híveire, 2-or a míveltség mily magas fokára emelte a papság a felekezeti iskolákban a népet. Jul. 8-án egy högyészi levél mondja: „A lelkészek községünkben, nem különben környékünkben, mit sem mulasztának, mi a népet felvilágositná az autonomiai ügyben ; s mi lön az eredmény ? Amint a helybeli prépost ur felhívta a népet a felvilágosítás után a feliratásra és szavazásra, az ugy megindult a beszédre, hogy a parasztság közül egyet kivéve egy sem maradt a teremben. A kerülétünkben levő községek több és kevesebb mérvben analóg esetet mutattak fel. Okát fürkészve a dolognak, valóban nevetséges, és a nép érettségére különös árnyat vető dolgokra bukkantunk. Egy rész nem íratta magát föl: "ha mindnyájan elválnak is hitöktől, én zsidó nem leszek" mondván. A másik: „amit a jobb oldal itt evett ivott, azt általunk akarják megfizettetni,, A harmadik: „Ezek most a királynak föliratot akarnak benyújtani, hogy megengedtessék, miszerint a nép pérbért fizessen a papoknak; jaj annnak, ki magát aláírja, azt agyonütjük!" Ezt szomszéd községünk kiáltá nagy patkóssal.... A nép fel van ingerelve, a szó legteljesebb értelmében bizalmat-