Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-11 / 28. szám

hogy a mennyországban pápával vagy anélkül könnyebb bejutni; de azt látom, hogy a földön pápa nélkül köny­nyebb, sőt épen csak anélkül lehet boldogulni. * II ei delbergben az összes házas polgárok sza­vazatával elfogadták a közös iskolát. Az ultramontá­nok minden erőfeszitésök dacára alig tudtak néhány szavazatot megnyerni a felekezeti iskolák mellett. * Vájjon mit ért a pápa „azon fölötte súlyos bajok és károk" alatt, „melyek legszentebb vallását jelenleg a magyar királyságban siralmas módon zaklat­ják?" Én már nem tehetek róla, de azt hiszem, hogy azon törekvést, melyszerint a világiak is befolyjanak az egyház némely ügyeinek igazgatásába, és az 1868. LIII. törvénycikket. — A német püspökök sept. közepén confe­renciát tartanak Fuldában, melynek tárgya az általános zsinat lesz. * Zsidó gyűlést tartottak közelebbről Lipcsé­ben, melyen számosan jelentek meg a szabadelvűek kö­zül Németországból és Ausztriából. A gyűlés több sza­badelvű határozatai közt kedvezőleg nyilatkozott a közös iskolák mellett, mely intézményben a vallásra nézve semmi veszélyt nem lát. * A világegyháznak csakugyan nehéz nap­jai lehetnek, mert a „M. Á." maga irja jul. 8-án, hogy „Róma Európának egyetlen városa, ahol nyugodtan él­vezhetni a magasztos (egyházi) szertartásokat, anélkül, hogy akár a kormányok szeszélyei, akár utcai lázongás által zavartatnának," Mégsem áll pedig oly setét szín­ben a dolog, mert van még egy város, Pest, hol reg­gel három órától este nyolcig harangoznak a szerencsét­len szomszédok füle nyomoritására, s majd minden hé­ten processióra hajthatják a tanuló ifjúságot a tanulás­nak nem igen nagy előnyére, * L i p p e hercegségben az iskolatanitók fel­vigyázását illetőleg a következő tizenkét pontot kell figyelembe venni: 1. Olvas-e a tanitó hírlapot és me­lyet? 2. Kiknek társaságában olvas? 3. Mik ezenkívül olvasmányai? 4. Visel-e bajuszt? 5. Miként öltözködik? 6. Látogatja-e a vendéglőket és melyeket. 7. Tagja-e va­lamely egyesületnek és melynek? 8. Miként választ? 9. Látogatja-e szorgalmasan a templomot ? 10. Kuglizik-e vasárnaponkint ? 11. Látogatja-e a missioi, mérsékletes­ségi, bibliai és más innepélyeket ? 12. Iszik sört, pálin­kát ? Arról persze szó sincs, hogy miként tanítja a gyer­mekeket, ily bagatellával a hatalmas Lippe hercegség­ben nem törődnek. @ WilsonPhiladelph iából közelebbről igen érdekes statistikai adatokat tett közzé az egyesült álla­mok vallásos életéből. Pár részletet helyén látjuk kö­zölni. Az egyesült államokban különböző vallásos társu­latok által birt templomhelyek értéke 857.500,000 frank. E tekintélyes összeg kegyes adományokból gyűlt be, oly országban, mely lakóit az öreg Európa legszegényebb osztályaiból nyeri. 31.500,000 lakóra esik 19.023,751 hely a templomokban, de szükség esetére 100 ember is megférne 53-nak a helyén. Az amerikaiak vallásos szük­ségei tehát teljesen fedezve vannak. E tény annál neve­zetesebb — jegyzi meg a Lien — minthogy Amerikában nincs sem egyházi adó, sem semminemű állami segély, minden község gondoskodik önmagáról. Bizony igy van az jól. Ha valamely társadalomban hiányzik a jó akarat, nem fognak használni a legjobb törvények sem ; ha va­lamely vallásos társulatból kihalt a buzgóság, nem menti azt meg a pusztulástól sem a krajcáros adó sem a kor­mányi subventio. @ Az evang eliumi alliance 6-ik nagygyű­lése 1870 septemberében lesz New-Yorkban. A newyor­kiak a küldötteket koszttal, szállással és útiköltséggel is elfogják látni. K Ü L Ö X V É L É Ií. * A katholikus papság nagy befolyása a népre. Midőn lapunk egy cikksorozatban, mely kü­lön lenyomatban is megjelent, fejtegette és kézzel fog­ható tényekkel bebizonyította, hogy a clerusnak koránt sincs oly nagy befolyása a népre, mint sokan gondolták, néhány lap ezt felekezeti civódásnak s felekezeti érdek­ben ferdítésnek akarta feltüntetni, és nem vette figye­lembe, hogy azon cikksorozat irója nem a maga szemé­lyében állított, hanem mind és kizárólag a clericalis la­pok önvallomásait allitotta össze. Most a ki az önvallo­másokban gyönyörködik, olvasgassa el a „M. A." vidéki leveleit, melyeket az autonomiai választások alkalmából közöl. Ezekből megláthatja, 1-ör mily nagy befolyása van a clerusnak híveire, 2-or a míveltség mily magas fokára emelte a papság a felekezeti iskolákban a népet. Jul. 8-án egy högyészi levél mondja: „A lelkészek közsé­günkben, nem különben környékünkben, mit sem mu­lasztának, mi a népet felvilágositná az autonomiai ügy­ben ; s mi lön az eredmény ? Amint a helybeli prépost ur felhívta a népet a felvilágosítás után a feliratásra és szavazásra, az ugy megindult a beszédre, hogy a parasztság közül egyet kivéve egy sem maradt a teremben. A kerülétünkben levő községek több és kevesebb mérv­ben analóg esetet mutattak fel. Okát fürkészve a dolog­nak, valóban nevetséges, és a nép érettségére különös ár­nyat vető dolgokra bukkantunk. Egy rész nem íratta ma­gát föl: "ha mindnyájan elválnak is hitöktől, én zsidó nem leszek" mondván. A másik: „amit a jobb oldal itt evett ivott, azt általunk akarják megfizettetni,, A harmadik: „Ezek most a királynak föliratot akarnak benyújtani, hogy megengedtessék, miszerint a nép pérbért fizessen a pa­poknak; jaj annnak, ki magát aláírja, azt agyonütjük!" Ezt szomszéd községünk kiáltá nagy patkóssal.... A nép fel van ingerelve, a szó legteljesebb értelmében bizalmat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom