Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-07-11 / 28. szám

lan papja és a kaputosok iránt — Minden fölvilágositás uj fegyvert nyújt kezébe, bizalmatlanságát takarni." — Ilyen nyilatkozattal akárhánynyal szolgálhatnék a „M. A." ból, de nem szükséges, mert minden olvasónk tapasztalhatta a maga körében. Midőn néhány hét előtt beszélgettem a „Prot. „Lap kérdéses cikksorozatáról egy nagy tekintélyű poétával, ki az „irányadó körökhez nagyon közel áll," azt erősité, hogy a miveltebb osztályban, hová a városi polgárság tartozik, nincs ugyan befolyása a clerusnak, de annál több a falusi plébánusoknak a földmivélő népre. Én nem tudtam elég számos adatot felhozni az ellenkező bebizonyitására, de áz autonomiai választásoknál a leírthoz hasonló nagy számú tények azt hiszem eléggé megcáfolhatják, ha van még benne akarat meggyőződni oly dologról, mely a clerusra nézve, kedvezőtlenül hangzik, — A „M. A."tói pedig bátor vagyok kérdeni, hogy mit tett a clerus ezer év alatt felekezeti iskoláiban, ha még annyira sem vitte a népet, hogy a papnak higyjen! S ha csak ennyire tudott menni, ugyan mit félt a közös iskoláktól, hiszen a római egyházra nézve nagyob baj már nem lehet a világon, mint ha a nép kezd nem hinni bírálat nélkül a papnak, mert ott igen igen sokat kell elhinni olyat, ami ha nincs is c o n t r a rationem, de mindenesetre saját vallomások szerint is supra rationem van, tehát csak hinni lehet de igazsága felől meggyőződni nem. * De már most csakugyau elvész a világ! Esztergom városa iskoláit községieknek nyilvánította! Én csak azt nem tudom, hogy nem röstelli a „M. A." szüntelen azt beszélni, hogy a kath. polgárok ellene vannak ugyan a közös iskoláknak, de a város vagy falu ezzel nem gondol. Hát mi az a város vagy falu, ha nem a polgárok egyeteme! Az ő értelmében az egyház, azaz a papok bizonynosan ellene vannak; de a nép már magát is kezdi érteni az „egyház" alatt, s ez nagy baj! * A „Religió" szerényen közli a pesti levelezőnk által szerkesztője rectori beszédére mondott dicséretet; de nagy bölcsen elhallgat valamit, amit nem jó mindenkinek tudni! * Korbélyi József Pozsonymegyébe másod tanfelügyelőnek neveztetett ki. * Egy örvendetes fenyegetés. Somhegyi Ferenc piarista provinciális bejelentette a budai városi hatóságnak, hogy ha a közös iskolák érdekében hozott határozata mellett megmarad, a várban lévő elemi iskolát oda hagyják a piarista tanárok. A városi tanácsban általános az öröm! * A vallás és közökt. miniszter a négy éves tanfolyamot végzett joghallgatók államvizsgálati tárgyai közé f. év oct. l-jén kezdve a magyar közjogot is felvétetni rendelte. * Az „Au t o n o mi a" m egh aí t, éljen a „Szabad egyház." Olvasóink tudják már, hogy néhány kitűnő állású kath. világi férfi Horváth Mihály püspök elnöklete alatt egy szabadelvű kath. egyházi napilap megindítását határozta el. Itt a munka gyorsabban haladt, mint az autonomia ügye a püspökök kezében. A kiküldött bizottság érintkezésbe tette magát Zoványi úrral, az „Aut." szerkesztőjével, s ez készséggel szüntette meg lapját, hogy helyet engedjen a világiak által inditandónak, melynek cime lesz „Szabad egyház." Az „Aut." jul. 6-iki száma közli a világiak által készített terjedelmes programmot, mely az 1848-iki püspöki kaimunkálatát veszi kiindulási pontul. A szerkesztők lesznek : Prileszky Tádé képviselő és H a t a 1 a Péter egyetemi theol. tanár, munkatársakul ajánlkoztak a jelesebb világi katholikusok közül többen, majdnem kivétel nélkül a józan szabadelvű haladás emberei. Miclőn a világiak érdeklődésének ezen első jelét őszintén üdvözöljük, eszünkbe jut a jó német barát Luther, ki nagyon hamar tisztába jött a felől, hogy az egyházat csak a világiak részvéte által lehet felemelni. Nála a gondolat gyorsan tetté vált, s szerencsés gondolatának eredménye a nyugoti protestáns civilizatio, az egyéni jog tudatának megerősödése és az ujabbkori tudomány. Mi jó reménységgel vagyunk a keletkező uj lap iránt, hisszük, hogy azt akarja valósággá tenni, mit címéül felvett. Abban sem kétkedünk, hogy felfogta jelszava jelentésének mindkét oldalát, mert a kath. egyházat két természetellenes hatalom alól kell felszabaditni. Az egyik az állam gyámkodása, melyet a „M. A." is óhajt lerázni, s ha talán az uj lap szabad egyháza is csak eddig terjedne, azon szerencsétlen laptól semmi lényeges dologban nem különböznék. De hisszük, hogy az egyént is szabaddá akarja tenni a lelki tútorok korlátlan zsarnoksága alól, mert a szabad egyház képzete ezen második vonást magában foglalja. Végül, ki a szabadságot irja saját zászlójára, az mások szabadságának sem lehet ellensége, s ki szabadságot akar, annak mindenek előtt az igazságot kell akarnia. A felekezetek egymáshoz való viszonyát értem. Mi az állammal szemben teljes szabadságot élveztink, s ezt megtartani akarjuk is, reméljük is; de nem élvezünk igazságot a római egyházzal szemben. Ki azt akarja, hogy az állam neki igazságot szolgálhasson, legelőször magának kell igazságosnak lenni testvére iránt. Szeretjük azon reményben ringatni magunkat, hogy az uj lap midőn szabadságot kiván a kath. egyháznak az államtól, ugyanakkor igazságot sürget a protestánsok részére a kath. egyházzal szemben. * Kassa kath. püspöki v áros közgyűlése jul. 6-én nagy többséggel iskoláit felekezet nélkülieknek nyilvánította. A „M. Á." azt irja jul. 7-iki számában, hogy a pápa „kinevezte" Kovács Zsigmondot pécsi püspökké. Talán csak tudomásul vette kineveztetését a magyar király által?! (K. F.) Mit hisz t. Pollák ur? Egy jámbor koldus minden este öszzekoldult pénzét a cecei Nepomuk János sipkájába szokta elrakni, ugy, hogy késő este felmászott hozzá.— Egykor — a már több időn keresztül