Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-17 / 3. szám
don való használatára nézve, a gyülekezet szavazatképes tagjai egybehívatván, határoznak egyetemlegesen. 10. Lelkész- és segéd -1 e 1 készvá 1 as z tás. Valamint egyéb fontos ügyek tárgyalásánál, ugy a lelkész- és segédlelkész választása s meghivatását illetőleg a gyülekezet összes, szavazatképességgel biró tagjai meghivatnak, s megkérdeztetnek véleményökről, — mely tekintetben ismét szavazattöbbség dönt. 11. A templom k ü 1 d i s z i t é s e. Az egyház épülete áll magából a templomból. Vl-dik Frigyes Vilmos megkínálta a gyülekezetet harang-és toronyépités megajánlásával, de el nem fogadta. A templom belseje következőleg van berendezve: jobb és balóldalon férfiak — középen a nők ülő helyei; háttérben, szemben az ajtókkal emelkedik a szószék, mellette két felöl, földszintnél kissé magasabb helyen a bresbyterek székei ; a szószék átellenében van egy kar, hol az orgona van. Ha idegen megyen a templomba, a diakónus helyet mutat neki a szószék közelében. 12. A temető berendezése és a holtak eltakarítása. A temető helyisége egynégyszögőt képez egy kis hegy oldalban ; az utak fákkal és bokrokkal vannak díszítve ; az országút szélén, moly mellette megyen el, szép diszes fasor fut végig, és az egész hely körül van kerítve. A temető felső részén, hagyományozás utján bír a gyülekezet egy gyönyörű erdőültetvénynyel, mely épen oly kellemes benyomást tesz a látogatóra, mint a temető egyszerii berendezése. A halottak kivitele történik az ottani szokás szerint, nev. a testvivő kocsit kisérik a sirásó és hordárok, a halottas háztól fogva, ide csatlakoznak a rokonok és egyéb hozzátartozók fogataikkal. Ha felnőtt egyén a halott, a presbyterium a lelkészszel a temető bejáratnál vár agyászmenet megérkezésére és a holttestet gyászpadon (szent-Mihály-lova) viszik a lelkész előhnenése alatt a sírhoz, a gyászfelek kisérik. A koporsó letétele előtt a lelkész egy beszédet és imát mond, melyre egy ének következik. Alkalmatlan időben a gyászsereg egy e célra készült épületbe lép, a gyászpad a bejáratnál letétetik, míg a lelkész beszél. A temetőépületben van még egy szoba, hova a holttest vitetik a halottas háztól azon esetben, ha szük ott a helyiség vagy forró az évszak, minthogy a holttestnek a halottas háznál tartása alkalmatlan és ártalmas volna, mert a temetés csak akkor történik, ha háromszor 24 óra lefolyt. A temetőre felügyel a sirásó, ki ott lakik. A sir felett egy hosszas négyszögű kő terül el, melyen a sir száma, a meghalt neve, születése s halála ideje áll. A sírokat a rokonok körülveszik pázsittal. Eltéréseknek helye nincs. A sírok saját tulajdonok, melyek sem árukra nézve sem egyéb tekintetben nem különböznek egymástól. Házas felek temetésénél az életben maradott számára is kiméretik a hely. A gyülekezet tagjainak szabadságában áll, bizonyos mennyiségű, egy tagban fekvő sírhelyet megvenni, a mennyi családjának szükséges, ha pedig feleslegessé válik később, akár a tulajdonos, akár annak öröksei eladhatják, de csak gyülekezotbeli tagoknak. Rácz Károly, s. k. ref. s.-lelkész. ISKOLA ÍJ G Y. 1868. évi XXXVÍU. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában. (Vége.) C. Polgári iskolák. 67. §. Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje engedi, kötelesek felső népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára, felekezeti különbség nélkül. 68. §, Polgári iskolákban a tanfolyam fiuk számára 6 év, leánygyermekek számára 4 év. 69. §. Azon növendéknek, a ki polgári iskolába kíván fölvétetni, bizonyítványt kell fölmutatnia arról,, hogy a népiskola első négy évi folyamát elvégezte, vagy felvételi vizsgát kell letennie a polgári iskolába léphetésre megkívánt ismeretekből. 70. §, Egy tanitó 50 növendéknél többet rendesen nem taníthat, rendkívüli esetekben az illető iskolai folsőség adhat reá engedélyt. 71. §. A fiu- és leánynövendékek a polgári iskolákban teljesen elkülönitendők, 72. §. A polgári iskolákban, a községek anyagi erejéhez és a tanfolyamok számához (79. §.) képest négy—hat, de legalább három rendes és egy segédtanárnak kell lennie. 73. §. A polgári iskola egy-egy osztálya növendékeinek tanórája hetenként legalább 24, legfölebb 26 lehet, beleértve a hit- és erkölcstant is. 74. §. A polgári iskola tantárgyai: a) hit-és erkölcstan ; b) anyanyelv, irálytan és irodalom; c) a hol a tanítási nyelv nem a magyar, ott a magyar nyelv; d) a hol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; e) számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig ; f) mértan ; g) földrajz és h) történelem hazai és egyetemes; i) természetrajz, k) természettan, l) vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra; m) mezei gazdaság vagy ipartan, tekintettel a község és vidék szükségére ; n) statistika ; o) köz-, magán- és váltójog alapvonalai; p) könyvvitel; q) rajz, a mértannal öszhangzatba véve, és szépírás; r) ének; s) test- és fegyvergyakorlat. liendkivüli tantárgyak, a mint a község ereje engedi, és rendkívüli órákban: latin, francia sat. nyelvek és zene. 75 §. A tanítási nyelvre és a vallás tanitására nézve a polgári iskolákban a jelen törvény 57., 58. szakaszainak szabályai érvényesek.