Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-01-17 / 3. szám

76. §. A 74. szakaszban elsorolt tantárgyakra nézve a fiúgyermekek számára alkotott polgári iskolákban a tan­terv ugy állapítandó meg, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, habár kimerítőbben, ugyanazon tantár­gyak taníttassanak, a melyek a középtanoda (reálgymna­sium) négy alsó osztályában taníttatnak, a latin nyelv ki­vételével. A többi tantárgy a tanfolyam első négy évében legfölebb megkezdethetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adandó elő. 77. §. A polgári iskola tanterve, tekintettel a mege­lőző két szakasz rendeleteire, időnként a közoktatási mi­niszter által állapittatik meg. 78. §. A közoktatási miniszter állapítja meg azt is, hogy a léanyok számára alkotott polgári iskolákban a fentebb elsorolt tantárgyak közül melyek hagyassanak el s minő más tantárgyak vétessenek föl azok helyett. 79. §. Minden község legelőbb is azon kötelességé­nek tartozik eleget tenni, hogy azon népoktatási tanintéze­teket létesitse lehető legtökéletesebben, melyeket ezen tör­vény értelmében felállítani köteles; ha azonban ezen kö­telezettségének eleget tett, jogában áll a felsőbb népokta­tási tanintézeteket akár egészben felállítani, akár pedig azoknak csak egy vagy két évi folyamát hozni létre. VI. Fejezet. Az állam által állított népoktatási tanin­tézetek. 80. §. Azon népnevelési tanintézeteken kivül, melye­ket a törvény értelmében a községek kötelesek fentartani, a közoktatási miniszternek jogában és tisztében áll, bár­hol, ha szükségesnek látja, tisztán államköltségen, a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket ál­lítani, melyek a 23 — 78. §§-ban megszabott módon szerve­zendők s a vármegyei iskolatanács és tanfelügyelő ható­sága alatt állanak. VII. Fejezet. A tanitóképezdék. a) Tanitóképezdék. 81. §. Az állam az ország kü­lönböző vidékein 20 tanitóképezdét állit fel. 82. §. A képezdének egy gyakorló-iskolával kell ösz­szekötve lennie, melyben a növendék tanítók gyakorla­tilag képeztethessenek. 83. §. A tanintézethez legalább 2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékek a földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtenyésztésben gyakorlati oktatást is nyerjenek. 84. §. A tanári személyzet egy igazgató tanárból, két rendes s egy segédtanárból és a gyakorló-iskolában működő egy tanítóból áll. 85. §. A rendes tanárok fizetése 1000 frt és 100 frt szállásbér. Ezen felül az igazgató tanár az igazgatói teen­dőkért 200 frt tiszteletdijat kap. A segéd-tanár fizetése 450 frt, az iskola épületében lakás, fűtéssel és a köztartás asztalánál szabad étkezés, A mintaiskola tanítójának fize­tése lakáson kivül 700 frt. 86. §. A tanitóképozdében olyan ép testű vövendékok vétetnek fel, kik a 15-ik évet már meghaladták, s az anya­nyelv, számvetés és földrajz ismeretében, s a történelem­ben legalább annyi jártasságai bírnak, a mennyit a gym­nasium vagy reáliskola 4 első osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskolai bi­zonyítványát köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgának kell magát alávetnie. 87. §. A képezdei tanfolyam 3 év. 88. §. Kötelezett tantárgyak: a) hit- és erkölcstan, b) neveléstan, c) oktatási módszertan, d) földrajz és e) történet (általános és a hazai); f) anyanyelv, g) magyar­nyelv, h) németnyelv, i) természettudományok és azok­nak a földmivelésre és iparra való alkalmazása ; k) gaz­daságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal; 1) ha­zai alkotmánytan ; m) mennyiségtan és mértan 5 n) ének és zene (különösen hegedű és zongora); 0) szépírás és rajz; p) testgyakorlat tanítása; q) a gyakorló iskolában a tanítás gyakorlása. 89. §. A közoktatási miniszter által időnként kia­dandó tantervben határoztatik meg, hogy a tantárgyak közöl mindegyik osztályban, melyik s minő terjedelemben taníttatik, 90. §. E képezdék hitfelekezeti különbség nélkül ál­lami intézetek levén, a növendékek vallásos oktatása az illető hitfelekezetek tiszte. A hit- és. erkölcstan ezen kü­löntanitóinak tiszteletdiját az állam fizeti. 91. §. A tanítóképezde épületei a tanításhoz és a nö­vendékek élelmezéséhez megkívántató helyiségeket foglal­ják magokban. 92. §. Mindegyik képezdében köztartás állíttatik, melyben mérsékelt díjért minden növendék teljes élelmi ellátást nyer. A köztartási dijat évenkint a képezde-igaz­gató tanácsa határozza meg. A köztartáshoz szükséges fát és cselédséget az intézet fizeti. Egyébiránt a köztar­tásban való részvétel a tanuló tetszésére hagyatik. 93. §, Mindegyik képezdében több szegény szorgal­mas jó magaviseletű tanuló helyett a köztartásra az inté­zet fizeti be a kellő dijat. Szegény, szorgalmas és jó ma­gaviseletű növendékek közül többen ösztöndijban is része­sittetnek. 94. §. Az élelmezés és ösztöndijbeli jótéteményeket az igazgató-tanács osztja ki, a hozzá benyújtott bizonyít­ványok és a tanári kar ajánlata alapján. E jótétemények egyenlő jó magaviselet és szorgalom mellett szegény taní­tók gyermekeinek adandók, s a felekezeti iskolák tanítói­nak gyermekeire is kiterjesztetnek. 95. §. Az intézet épületében a rendet az igazgató tartja fenn és a tisztaságra felügyel. 96. §. Minden képezdo egy lehetőleg szakmunkák­ból álló, s a tanulók által is szabadon használható könyv­tárral látandó el. A könyvtár gyarapítására évenkint bi­zonyos összeg fordittatik. 97. §. Fegyelmi ügyekben, s a tanulók személyes vi­szonyában első fokon a tanári karból álló tanári szék in­tézkedik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom