Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1869-01-17 / 3. szám
76. §. A 74. szakaszban elsorolt tantárgyakra nézve a fiúgyermekek számára alkotott polgári iskolákban a tanterv ugy állapítandó meg, hogy a polgári iskola első négy évi folyama alatt, habár kimerítőbben, ugyanazon tantárgyak taníttassanak, a melyek a középtanoda (reálgymnasium) négy alsó osztályában taníttatnak, a latin nyelv kivételével. A többi tantárgy a tanfolyam első négy évében legfölebb megkezdethetik, s főleg a polgári iskola két utolsó évi folyamában adandó elő. 77. §. A polgári iskola tanterve, tekintettel a megelőző két szakasz rendeleteire, időnként a közoktatási miniszter által állapittatik meg. 78. §. A közoktatási miniszter állapítja meg azt is, hogy a léanyok számára alkotott polgári iskolákban a fentebb elsorolt tantárgyak közül melyek hagyassanak el s minő más tantárgyak vétessenek föl azok helyett. 79. §. Minden község legelőbb is azon kötelességének tartozik eleget tenni, hogy azon népoktatási tanintézeteket létesitse lehető legtökéletesebben, melyeket ezen törvény értelmében felállítani köteles; ha azonban ezen kötelezettségének eleget tett, jogában áll a felsőbb népoktatási tanintézeteket akár egészben felállítani, akár pedig azoknak csak egy vagy két évi folyamát hozni létre. VI. Fejezet. Az állam által állított népoktatási tanintézetek. 80. §. Azon népnevelési tanintézeteken kivül, melyeket a törvény értelmében a községek kötelesek fentartani, a közoktatási miniszternek jogában és tisztében áll, bárhol, ha szükségesnek látja, tisztán államköltségen, a helyi körülmények által igényelt népoktatási tanintézeteket állítani, melyek a 23 — 78. §§-ban megszabott módon szervezendők s a vármegyei iskolatanács és tanfelügyelő hatósága alatt állanak. VII. Fejezet. A tanitóképezdék. a) Tanitóképezdék. 81. §. Az állam az ország különböző vidékein 20 tanitóképezdét állit fel. 82. §. A képezdének egy gyakorló-iskolával kell öszszekötve lennie, melyben a növendék tanítók gyakorlatilag képeztethessenek. 83. §. A tanintézethez legalább 2 holdnyi kertnek kell csatoltatni, hogy a növendékek a földmivelésben, a gyümölcs- és szőlőtenyésztésben gyakorlati oktatást is nyerjenek. 84. §. A tanári személyzet egy igazgató tanárból, két rendes s egy segédtanárból és a gyakorló-iskolában működő egy tanítóból áll. 85. §. A rendes tanárok fizetése 1000 frt és 100 frt szállásbér. Ezen felül az igazgató tanár az igazgatói teendőkért 200 frt tiszteletdijat kap. A segéd-tanár fizetése 450 frt, az iskola épületében lakás, fűtéssel és a köztartás asztalánál szabad étkezés, A mintaiskola tanítójának fizetése lakáson kivül 700 frt. 86. §. A tanitóképozdében olyan ép testű vövendékok vétetnek fel, kik a 15-ik évet már meghaladták, s az anyanyelv, számvetés és földrajz ismeretében, s a történelemben legalább annyi jártasságai bírnak, a mennyit a gymnasium vagy reáliskola 4 első osztályában tanítanak. A belépni kívánó növendék erről vagy nyilvános iskolai bizonyítványát köteles előmutatni, vagy felvételi vizsgának kell magát alávetnie. 87. §. A képezdei tanfolyam 3 év. 88. §. Kötelezett tantárgyak: a) hit- és erkölcstan, b) neveléstan, c) oktatási módszertan, d) földrajz és e) történet (általános és a hazai); f) anyanyelv, g) magyarnyelv, h) németnyelv, i) természettudományok és azoknak a földmivelésre és iparra való alkalmazása ; k) gazdaságtan, gazdasági és kertészeti gyakorlatokkal; 1) hazai alkotmánytan ; m) mennyiségtan és mértan 5 n) ének és zene (különösen hegedű és zongora); 0) szépírás és rajz; p) testgyakorlat tanítása; q) a gyakorló iskolában a tanítás gyakorlása. 89. §. A közoktatási miniszter által időnként kiadandó tantervben határoztatik meg, hogy a tantárgyak közöl mindegyik osztályban, melyik s minő terjedelemben taníttatik, 90. §. E képezdék hitfelekezeti különbség nélkül állami intézetek levén, a növendékek vallásos oktatása az illető hitfelekezetek tiszte. A hit- és. erkölcstan ezen különtanitóinak tiszteletdiját az állam fizeti. 91. §. A tanítóképezde épületei a tanításhoz és a növendékek élelmezéséhez megkívántató helyiségeket foglalják magokban. 92. §. Mindegyik képezdében köztartás állíttatik, melyben mérsékelt díjért minden növendék teljes élelmi ellátást nyer. A köztartási dijat évenkint a képezde-igazgató tanácsa határozza meg. A köztartáshoz szükséges fát és cselédséget az intézet fizeti. Egyébiránt a köztartásban való részvétel a tanuló tetszésére hagyatik. 93. §, Mindegyik képezdében több szegény szorgalmas jó magaviseletű tanuló helyett a köztartásra az intézet fizeti be a kellő dijat. Szegény, szorgalmas és jó magaviseletű növendékek közül többen ösztöndijban is részesittetnek. 94. §. Az élelmezés és ösztöndijbeli jótéteményeket az igazgató-tanács osztja ki, a hozzá benyújtott bizonyítványok és a tanári kar ajánlata alapján. E jótétemények egyenlő jó magaviselet és szorgalom mellett szegény tanítók gyermekeinek adandók, s a felekezeti iskolák tanítóinak gyermekeire is kiterjesztetnek. 95. §. Az intézet épületében a rendet az igazgató tartja fenn és a tisztaságra felügyel. 96. §. Minden képezdo egy lehetőleg szakmunkákból álló, s a tanulók által is szabadon használható könyvtárral látandó el. A könyvtár gyarapítására évenkint bizonyos összeg fordittatik. 97. §. Fegyelmi ügyekben, s a tanulók személyes viszonyában első fokon a tanári karból álló tanári szék intézkedik.