Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-16 / 20. szám

tezett oly idő is, melyben a föld még jelen nem volt, hanem az az egész száraz föld ép oly kopár sziklákból állott, mint még jelenleg magas hegységeink csúcsaik." Hogy mi baja van ezeu mondatnak, azt nem szükség magyaráznom. Véleményemet a következőkben foglalhatom össze röviden : Szerző teljesen hatalmában birja azon tanokat, melyeket tárgyalt, nagy szorgalmat és gondot forditott a tárgyak kiválasztására és egybeállítására ugy, hogy a rnü csekélyek lévén az emiitett hibák, absolut becscsel bir és óhajtandó volna, hogy minden magát míveltnek tartó vagy az lenni akaró főldmivelö ember birtokában legyen. Mauritli Rezső. b E mi 1.1). Pest, 1869. május 12-én. Nt. szerkesztő ur! Ugylátszik praedestinálva van már, hogy e lapok hasábjain minden kezdő irónak, még ha oly picike is, mint Nagytiszteletiiséged újonnan szerződött pesti levelezője, el kell viselni egy pár polémiát, s ha győztes marad, azután több támadástól nincs oka tartani. Mind a két dolog nagy calamitás, mert arra mutat., hogy mi a gondolkozás nehéz munkáját szivesen másra bizzuk. Ha egy kezdő fellép, annak nem lehet igaza, meg aztán a karmai sem nőhettek még ki, tehát megtámadjuk; a ki egy-két győzelmes csatát vívott, azt nem jó bántani, inkább elhisszük minden gondolkozás nélkül, hogy igaza van. Nt. urnák is megvolt a maga Filója, Szeremleije és Kis Jánossá, Farkasnak az ő Kolosa, Kovács Albertnek Gardája és Szász Gerője, — most pedig már senki sem bántja őket, ami nem kisebb baj, mint az, hogy minden kis tractualis tudósitó ellen harc és háború keletkezik. Igy jártamén is legelső kísérletemmel. Tek. tauár Szakács Mózes ur helyreigazító nyilatkozatot tett közzé ellenében. Abból pedig egyszerűen kitűnik az, hogy az igen tisztelt tanitóképviselő urak, kiknek előliarcosa épen a t. t. tanár ur volt, oly alaki hiányért, moly épen a tanitó kar mulasztásából származott, elakarták ejteni a dolog lényegét. Szóval, a jótéteményt sem akarták, mig oratiókat nem tartanak fölötte. De beszéljünk egyébről. Közelebbről francia ref. hitszónokunk volt Pesten, Dubois genfi lelkész ur, ki a német reformátusok nádor-utcai imaházában tartott isteni tiszteletet. Megnyerő alak, — mindig szép közönsége volt. Ar

asárnap volt a magyar ref. templomban a confirmatio. Nem tehetem, hogy meg ne említsem, hogy derék püspökünk saját maga tanította hat hétig a növendékeket a vallásra, még pedig az illetők fejlettségi fokához képest több osztályban és a város különböző pontjain. Azon idő alatt mondhatni reggeltől estig el volt foglalva a vallástanitással. De meg is látszott növendékein fáradozásainak nyoma, mert soha nem hallottam még confirmation oly értelmes feleleteket, mint évenkint a pestin. S hát ha még az eltanulttak mennyiségét tekintjük! Hallottunk feleleteket a bibliaisméből, ó- és ujszöv. történetekből, a hitágazatokból, erkölcstanból és az egyház történetéből. Különösen ez utóbbiban meglepő tapintattal voltak kiválasztva, felvilágosítva és összefüggésbe hozva a legfontosabb események. — Ha ezt teheti a legnagyobb kiterjedésű ekklézsiával biró pesti pap, miért ne tehetné a vidéki ?. Ha tőlem azt kérdik, miként emelhette Török Pál a pesti gyülekezetet oly nagy virágzásra, holott roppant adóssággal vette át ? — azt szoktam rá felelni: a coúfirm atioi tanítás által. Itt készítette elő az egyház jövőjét, húsvéttól pünköstig hintette el azon magvakat, melyeknek termését pünkösttől húsvétig aratja és kévékbe kötözgetve behordja egyházi, vallásos és erkölcsi életünk csűrébe. Végül, egy kis ujabb mozgalomról is tudósítom nt. szerkesztő urat, mely a kath. autonomia terén történt Vasárnap mult egy hete neliány kath. vallású képviselő össze jött, s elhatározta küldöttség által felkérni az esztergomi érseket, hogy az autonomia létesítése ügyében minél előbb lépéseket tegyen; elhatározta továbbá egy nagyobb körű értekezlet tartását is. A közelebbi vasárnap ez is megtartatott, midőn a küldöttség jelentette, hogy a püspöki kar a már ismeretes választási szabályok alapján elrendelte a választást. Ekkor felállott Ghiczy Kálmán, s észrevételeket tett a választási szabályokra és indítványozta, hogy a püspökök kéressenek fel azok módosítására. Az értekezlet néhány „n y i 11 homlokú" által felidézett vita után elfogadta az indítványt, s egy memorandum átnyujtásában állapodott meg. Mi lesz már ebből? Engednek-e a püspökök, vagy a non possumus terére állanak? Ezt előre nem tudhatjuk, de egy hét alatt eldől a dolog. Bármelyik történjék, annyi igaz, hogy ez ügy a világiak kezdeményező fellépése által uj stadiumba lépett, s az is igaz, hogy oly mozgalom kezdődik a magyar kath. egyház kebelében, habár még eddig kis körben is, minőt a világ még nem látott. * * * Esperesi szemle-jelentés a helv. hitv. k.-somogyi egyházmegyéről 1869. (Vége.) Egyházmegyei pénztárt illető kegyadományokból bejött: tavaly 252 frt 42 kr, az idén 258 frt 53 kr, melyből leszámítva az idei kegyadomány jegyzékben az e.megyei gyűlési jegyzőkönyv kinyomatási költsége újonnan nyitott rovatában 36 —• minthogy kettő Kottse és Kereki semmit sem tudtak fizetni — egyház után jegyzett 18 frt, rendes kegyadomány Összesen csak 240 frt 53 kr; tehát 11 frt 89 krral kevesebb mint a tavalyi. Ily számtételek egyelőre ugy látatlanban is azon kérdést idézik fel a gondolkozó számvizsgáló előtt: vájjon az úgynevezett kegyadományok gyűjtésében meg van-e az illetőkben a kellő buzgóság milyenre e.kerületi határozat által is utasítva vannak, — más részről, hogy a kegyadomány gyüjtelékek az egyházak és az özvegyárva-gyámpénztári illetékek a hivatalnokok részéről, beadatnak-e a rendszabályok és határozatokban parancsolt pontossággal ? — Se kérdésekre valóban szemlénk alkalmával szerzett tapasztalataink nyomán, bajos volna igen-