Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-05-16 / 20. szám

kozhatnak, a hogy nekik tetszik, de azért a köztörvénynek engedelmeskedni kötelesek; ha ekötelességüket teljesiteni nem akarják, az állam kényszereszközökhöz nyul, és ha sikerül ez utón a közbiztonságot megóvni, az állam elérte célját. Nem igy van a dolog az egyház, különösen az evangyeliomi szabadság alapján álló egyház terén. Itt épen az a kérdés veleje, hogy Péter és Pál lelkére, gondolkodására mikép lehessen legsikeresebb hatást gyakorolni, az egyház minden intézkedése tehát céljának csak akkor felel meg, ha sikerül azt minden egyháztag előtt tiszteltté tenni, meggyőződéseivel összhangzásba hozni; e nélkül engedelmességet eszközölni sem áll hatalmunkban, mert a mely percben valamely egyházi tag magát kötelezettnek nem érzi az egyháznak engedelmeskedni, módjában is áll a köteléket fölbontani, mely őt az egyházhoz kapcsolja, Ebből önként következik, hogy az egyház terén rendtartás tekintetéből is belső megnjulás a fő dolog, mely felé kell, hogy szünet nélkül forduljon minden igaz keresztyén emelkedése, s ezért minden ami az egyházközönséget üdvös mozgásba hozza, a törvény eszközölte hideg rendtartásnál sokkal elébb való; mert amaz az egyházba uj életet leheli, a tagokat a keresztyén közösség érzetével tölti el és köztök és az egész között szorosabb kapcsolatot eredményeztet, mig megforditva, külső szabályzat belső megujulás nélkül a közömbösöket még közömbösebbekké teszi, a hidegeket pedig alig ha végkép el nem idegeníti. Hogy eddig ezen igazságokat tekintetbe nem vettük, okozta azt, hogy több mint 50 évi rendezési vajúdásainkkal mai nap is a kezdet nehézségein alig vagyunk túl. Ugy vagyunk az egyház rendezéssel, mint ama gazdasszonynyal, kinek házában az örökös tisztogatás és súrolás miatt az ember soha egy zugot nem talál, a hová becsületesen leülhetne; mindég rendeztünk, mindég szervezkedtünk — papiroson, s épen azért soha igazán rendezett egyházunk e hazában még nem volt. Az az egy haszna azonban mégis meg volt ama sok rendezési tervezgetésnek, hogy elődolgozat egy jóravaló egyházszervezetre feles mennyiségben van meg, csak rendbe kell a sok anyagot szedni. S valóban ha külső rendezés, egyházalkotmányozás által dolgunkon gyökeresen segitve volna, bátran megkezdhetnők a zsinatolást annyival inkább, miután az egyház már nem egy rendszeres munkálat birtokában is van, melyek csak ujabb tüzetes megvitatást és a \ áltozott viszonyok szerint történendő módosításokat igényelnek. Hogy e tekintetben a magyarországi protestáns két testvérfelekezet közül az ágostai hito vallásúak jóval előbbre vannak, azt különösen annak köszönhetik, hogy egyházszerkezetük az egyetemes convent által be lévén tetőzve, nem annyira „kötetlen kévék" mint a helvét hitvallásuak, svan egy testületük, mely által valahányszor az egyház egyetemét illető kérdés merül föl, a kellő kezdeményezést azonnal megtehetik és nem kénytelenek hosszasan keresgetni, hogy az első megindítás mi uton módon történjék. A szőnyegen levő ügyre nézve is, a magyarhoni ág. hitvallású evangelicusok négy egyházkerületének egyetemes közgyűlése már 1860-ban küldött ki egy, mind a négy kerület választottaiból álló bizottságot „azon utasítással, hogy a református atyafiak részéről e tárgyban kiküldendő választmány nyal tegye magát érintkezésbe, s azzal értekezve és tanácskozva, legjobb belátása szerint készitsen egy rendszeres és részletes dolgozatot, s az egyházakkal leendő közlés végett terjessze azt az egyetemes gyűlés elibe." E bizottság miután azon tárgyak programmját megállapította, melyek a jövő zsinati gyűlésen tanácskozás alá veendők lennének, ennek folytán szakértő albizottságok által következő öt tárgyról készíttetett rendszeres munkálatokat, u. m. a) az evang. egyházi alkotmányról, b) a házassági ügyről, c) az egyház beléletére és a lelkészi hivatalra vonatkozó canonokról, d) az evangélikusok pénzügyéről és e) az egyházi perrendtartásról, mely dolgozatok kinyomatván, 1868. év oktoberi egyetemes gyűlésen bemutattatván, elfogadtattak. Ugyanezen bizottság az összehívandó zsinat szerkezelére vonatkozó szabályzatot is dolgozott ki, s ez a nevezett egyetemes gyűlésen elfogadtatván jegyzőkönyvileg kinyomathatott. Nem lehet ez úttal célom ama jeles munkálatok tüzetes vizsgálatába bocsájtkozni, s azokat véleményi föltételekre alapított okoskodással bi'rálgatni. De nem szabad hallgatással mellőznöm,