Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1869 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1869-04-11 / 15. szám

Az egyház fogalmából következik, hogy annak csak az tagja, a ki idvezülendö, és igy a ki hiszen a Megváltóban ; ha pedig e kellék hiányzik nála, még ha lelkész is, nemcsak bo,y birtokosa, ura vagy eféléje nem lehet az egyháznak, de még tagja sem. De miként is lehetne az egyház a lelkészé, holott ő az agenda szerint r

a Jézus Krisztusnak méltatlan, de hivatalos szolgája," s ránézve is legfölebb az állhat, amit Zsid. 3, 5—6. olvasunk: „jóllehet Mózes hív volt az ő egész házában, mint szolga, azoknak bizonyságtételekre, a melyeket azután kellene szólni- de a Krisztus, mint fiu, elől járó az ö házában, kinek háza mi vagyunk." Hogy az egyház az Istenen kivül másé pl. a főpapé is volna: ezt még a zsidók sem mondották, mert pl. Zsolt. 74, 2. szerint, az egyház az Istené. — Ezek szerint látnivaló, hogy az egyház, mely szerintünk hivők társulata, teljességgel nem a papoké. De továbbá, az egyes gyülekezetek sem, az előadott okon kivül, még azért is nem lehetnek a papokéi; mert e tény a) jogtalanságot szülne. Amily joggal nevezné egyik lelkész azon gyülekezetet, melyben hirdeti az evangyeliomot, magáénak: ép oly jogot követelhetne a másik is. De lehetséges, hogy egyiknek több „egyháza" lenne, másiknak kevesebb vagy épen egy, némelyiknek pedig, hol pl. 4—5 lelkész működik egy egységes gyülekezetben, egy se s ez utóbbihoz hasonló esetekben alig volna kevesebb, mint nevetséges, ha az egységes gyülekezet több lelkészei közül valamelyik azt mondaná: az én egyházam, vagy az én híveim stb. b) de annyiban képtelenség is, a mennyiben az egyes községek vagy gyülekezetek voltaképen nem egyházak, vagy legalább nem önálló egészet alkotó valamik, hanem kiegészítő részei az egyetemes egyháznak. Úgyde erről — a föntebbiek után — el kell ösmernünk, ho .y ez annak alapitójáé, és ha egyetemleg az, mivel ez egészet a részek alkotják : egyes részeiben is az : Végre egyház alatt értjük még az istenitisztelet hajlékát vagy a templomot; de ez sem lehet a lelkészé, mert vagy jóltevök, vagy magok a gyülekezetek tagjai építtették, — s már maga az istenháza elnevezés kijelöli annak birtokosát, tehát ez sem lehet a lelkészé. De a hívek sem lehetnek a lelkészéi: 1. Az egyetemes papság elvénél fogva az egyház minden tagja egyforma, Isten előtt egyenlő s a hívek Istennek sajátjai (1 Pét. 2, 9.); s mivel a lelkész is az egyháznak csak tagja lehet, (ha ugyan hívő): á többi tagok az ő hívei nem lehetnek ; mit pl. a mértan is tanít, midőn szabályul kimondja, hogy két egymással egyenlő mennyiség egymásközt csak egyenlő, de egyik a másiknál sem több, sem kevesebb nem lehet soha. A lelkészt a többi tagoktól tiszte csak megkülönbözteti, de nem emeli magasb fokra, tehát olyanra, melynél fogva a többi tagok alárendelt viszonyban, vagyis hívei legyenek; mert Róm. 10, 14. szerint tisztők prédikálni azt, a kiben hinni és akit segítségül hívni kell. E tiszt I Pét. 2, 5 versében igy iratik le : „legeltessétek az Isten seregét (tehát nem a magatokét), moly a. ti gondviseléstek alatt vagyon, gondot viselvén arról, nem kényszerítésből, hanem örömest; nem kívánván éktelenül a nyereséget, hanem kész indulattal ; sem pedig ugy, mint uralkodván az urna k örökségén, hanem ugy, mint kik az Isten seregének tüköréi legyetek. 2. Pál apostol csak két fokozatot ismer a hívekre nézve 1 Kor. 3, 23-ban, midőn ezt írja: „ti a Krisztuséi vagytok, a Krisztus pedig az Istené;" tehát nem említ egy harmadik fokot ily formán: ti ez vagy amaz apostolé vagy lelkészéi vagytok, az pedig a Krisztusé és a Krisztus az Istené stb., sőt igen keményen ki kél azok ellen, testieknek nevezvén őket, kik Pálénak vagy Apollósénak tartják magokat s nyilván mondja, hogy ők (és igy a lelkészek is ma) Isten mellett munkálódó szolgák ; a hívők pedig „Isten majorsága," ..Isten építése." (.1 Kor 3, 9.) 3. Nagy képtelenség is, hogy a lelkész a gyülekezet tagjait híveinek nevezze és tartsa, azért mert: a) e tény már magával a hívőség fogalmával merő ellentétben áll, annak lehetvén egyedül hívei, a kiben hisznek; hisznek pedig nem a papban, hanem a Jézus Krisztusban és az Istenben. b) ha a lelkész tulajdonai a hívek : mi marad akkor a Krisztusnak és az Istennek ? megfordítva pedig mi értelme van az ilyen beszédeknek'? ! 4. Valamint soha senki az apostolok közül, ugy a dicső emlékű reformátorok közül sem mondotta azt egyik sem: ez vagy amaz gyülekezet, melyet én alapitottam vagy reformáltam, az enyém; holott nekik több jogosultságuk lett volna erre, mint pl. a mai lelkészeknek, és még is egy se tette azt soha ! 5. Confessiók, cánonok csak „Ecclesia Dei" vagy „Ecclesia Christi" és „fideles Dei" vagy „Christi" kifejezést ismernek, mást nem! E sorok célja nem más, mint óvástétel a nevezett visszaélés ellen, nehogy azt hallgatás által helybenhagyni látszassunk. Háv Károly. ref. s.-lelkész. ISKOLA l! fi Y. Felhívás Balaton-Füred és vidélséuek polgáraihoz egy Balaton-Füreden feláilitandó szölömivolési- és felsőbb népiskola tárgyában. A tapasztalás által is sokszorosan bebizonyított igazság az, hogy bármely nemzet szellemi és anyagi jóllétének legbiztosabb alapja, s legfőbb tényezője, a nép műveltsége. Oly alkotmányos szabad országban, minő hazánk is — hol a nép nagy tömege befolyást gyakorol a közdolgok intézésébe, és a hol (az ősiség, úrbéri terhek megszüntettetvén) minden polgár szabadon rendelkezik birtokával, -— a szabadság mennyire áldás, ez attól függ, hogy a nép mennyire müveit annak élvezésére, vagyis hogy mennyire tudja a szabadságot okosan, saját javára felhasználni. Társadalmi viszonyaink gyökeresen megváltoztak. Ma már