Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-12-27 / 52. szám
ki. így például „A volt jobbágyság hármas könyvét" az ujabb politikai fordulatnál; „Magyarország közjogát" a közös ügyi viták alkalmával; „Politikai kis kátéját," midőn a Deákpolitika diadalt ült s „Házi ügyvédét," midőn az igazságszolgáltatás kérdése forog szőnyegen. Dicséretet érdemel, hogy a fenforgó ügyeket egyszerű, kedves modorban ismerteti népünkkel s annak felvilágosításáért szellemi fegyverével önzéstelenül küzd. A kérdéses kis munkát, ha körülményesen akarnám ismertetni, le kellene egészen irnom. Elég legyen azért annyit mondanom, hogy biztos Kalauz az élet mindennemű törvénykezési viszonyaiban; bölcs tanácsokat ad a népnek, hogy tévútra ne vezettessék, meg ne károsittassék s csalattassék, ha szerez, átvesz, kölcsönöz, örököl stb. Ajánlom e kedves kis munfcát minden becsületes magyar polgárnak. Egy népbarát. II E L F 0 I, I). (Sz. Somlyó dec. 12-én) A szabatosság hiánya társalgásban ugy, mint Írásban egyaránt hiba, — de sehol sem oly nagy hiba, mint a törvényhozásban, mert egyéb rosz következéseitől eltekintve „balmagyarázat"-ra s abból folyó kellemetlen súrlódásra ad alkalmat. Lássuk az esetet: Az erdélyi ev. ref. anyaszentegyház megyéinek szervezetéről van szó. Az alapszabályok (lásd „Prot. Egyh. és Isk. Lap" 46. sz.) 3-ik fejezetének b.) pontja igy szól: „Az egyházmegyei hatóság alatt álló minden egyház presbyteriuma választ annyi képviselőt, a hány szolgálattevő rendes pap van abban az egyházban, és a hány az egyházmegyébe bekeblezett felszentelt tanár lakik az egyház megyében." E §. szoros Iogicai értelme a volna, hogy ha — teszem fel —- Rátonnak van egy papja s az egyházmegyében lakik három felszentelt tanár — Ráton választ négy képviselőt et sic porro. Ámde ezen magyarázat nonsens — s ki igy volna képes értelmezni eo ipso kiadná magáról a szellemi szegénység bizonyítványát; mert ily magyarázat mellett páritásról beszélni absurdum. A köz szent zsinaton, midőn e fejezet alkotása volt szőnyegen, a felszentelt tanárok számának megfelelő világi képviselők választására nézve két nézet merült fel. Az egyik rész ugy vélekedett, hogy a felszentelt tanároknak megfelelő számú világi képviviselőt válassza meg azon egyház, a mely oly szerencsés, hogy kebelében felsőbb tanoda van s a mellett felszentelt tanárok működnek. A másik rész ugy okoskodott, hogy már az magában nagy szellemi és anyagi nyeremény, ha valamelyik egyházközségben felsőbb tanintézet van — s miután magok a felszentelt tanárok is a dolog természete szerint — azon egyház érdekét képviselik, melyben laknak — ergo ennél nagyobb túlsúlyt adni egy egyháznak a többiek felett nem csak az osztó igazsággal ellenkezik, de veszedelmes is. Pl. Enyednek van két papja, lakik ez egyházközségben négy felszentelt tanár — tehát Enyed választ 6—hat képviselőt vagy Í3 Enyednek van 12—tizenkét votuma, még pedig oly votuma,mely nem csak numerái, de ugyancsak ponderal. Ez elvekből kiindulva a felszentelt tanároknak megfelelő számú képviselő választására — e nézet férfiai nem voltak hajlandók egy egyházat feljogosítani, hanem 3—4 stb. világi képviselő válásztására biztosítani akarták az egész egyházmegye minden egyház községének befolyását. E két nézet bármelyike fogadtassék el — hajszálnyira sem veszélyezteti a paritas elvét, — mert hiszen csekély értelem kell ahoz, hogy valaki belássa, miszerint 3 felszentelt tanárnak megfelelő 3 világi képviselő 3-nak marad akkor is, ha egyetlenegy egyház presbyteriuma választja — de 3 marad akkor is, ha 70 egyház presbyteriuma szavazatának többsége után nyeri a képviselői mandatumot. Hogy a közzsinat e két nézet melyikét fogadta el, azt a hivatalt §-böl kimagyarázni nem lehet. Egyházmegyénk kebelében is lakik Zilahon 3 felszentelt tanár és az ezeknek megfelelő 3 világi képviselő megválasztására nézve r.zsinatunk az egyházmegye minden egyházközségének befolyásával eszközlendő válasz tási módozatot fogadta el. Tette pedig azt a fennebb elésorolt indokokon kivül, már csak azon szempontból is, hogy eltekintve attól, miszerint az egyházmegye 1865-ben tápintézetet alapított a zilahi iskola mellé, az egyes egyházak, lelkészek és tanitók évenkénti önmagokra kirótt összeggel járulnak a tanárok fizetésének pótlására. Es igy ha kötelesség vau az oskolával szemben, — legyen meg ezen csekély jog is. Hogy pedig r.zsinatunk ezt s nem valami más egyházfelforgató határozatot hozott, a következő felhivásból kitűnik. *) 35G-1868. r. zs. szám. Tisztolt ur ! Tisztelt egyházi tanács ! Az erdélyi ref. anyaszentegyház megyeinek képviseleti alapon leendő szervezetének alapszabályai megküldetvén, márcsak alkalmazása van hátra. — Meghallgatta tehát az erdélyi superintendentia a kor intő szavát. — Megnyílt tehát a tér hol egyházunk világi tagjai is jogosan működhetnek ; — diadalt nyert tehát a képviseleti rendszer elve, melyért egyházmegyénk közel 30 év óta küzd s mind ez ideig küzdött hasztalan. — Ámde a diadal csak akkor hoz biztos sikert s gazdag gyümölcsöt — ha felhasználni tudjuk. — Az egyházközségek kezébe van letéve (3. §. a) az egyházmegyék jövője s tekintélye. — A presbyteriumok választásainak eredményétől függ, vájjon a kor intő szavára emelkedő uj épület, a képviseleti rendszer, lesz-e a protostans önkormányzatnak erős védvára, — a népnevelésnek hatalmas emeltyűje!? — Ha akarjuk, hogy e.megyénk jövőre is *) Ezen felhivást az alapszabályok érteimébon a h. esperes urnák kellett volna megtenni, de saját kérésére a r.zsinat ez első' felhívásra rányomta firmáját.