Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-27 / 52. szám

magasan lobogtassa a haladás zászlóját, s szavának nyomatéka legyen felsőbb egyházi testületeink előtt, s ha akarjuk végre, hogy a szervezés üdvös munkája kiterjedjen a felsőbb egyházi kormányzótestületekre is: oly egyének választandók képviselőknek, kiknek vallásos buzgósága, szivjósága, észvilága s jellemszilárdsága (3. §.) c) kezességül szolgál, hogy a jog, igazság és közügy lesz vezérviláguk. Minden egyház presbyteriuma választ egyszer külön annyi képviselőt, a hány papja van (3. §. b) pont) s ez lesz saját egyházának képviselője, — ezenkívül ugyan ezen §. c. pontja értelmében a zilahi iskola 3. felszentelt tanárának megfelelöleg szavaz 3 világi egyénre. Ezen 3 egyénre külön beadott szavazatok a 3. § c. pontja alatt emiitett bizottság által összeszámittatva a 3. legtöbb szavazatot nyert nyilvánittatik képviselőnek. Választási határnapul folyó 1868-ik év december 20-ika tüzetett ki. A 3-ik §. d. pontja értelmében hivatalos kötelességévé tétetik minden egyház presbyteriumának, hogy az ott kitett határidő alatt a választási jegyzőkönyv hitelesített másolatát mulhatlanul küldjék bé h. esperes kafiához. A világosság szelleme vezérelje egyházunk presbyteriumait választásaik eszközlésében ! A sz. szolnoki ref. e. m. zsinatának sz. Somlyón 1868 november 11-én tartott üléséből. Dombi Laj OS. S. k. esp. helyettes. Nagy László, S. k. e.megyei aljegyző. íme eddig mindenek ékesen és jó rendben voltak egyházmegyénk mint dolgát jól berendezett házi gazda — az előzményeknek megfelelő jó eredmény reményében nyugodtan várta a választások keresztül vitelét. Ily előzmények után mint felhőtlen égből lecsapó, villám hatott reánk esp. helyettes nt. Dombi Lajos urnák következő hozzám intézett levele. Főtiszteletö püspök urat f. é. nov. 10 s 11-ik napjain tartatott r.zsinatunk nevezetesebb ügyeket tárgy&zó végzései felől értesítvén, ez értesítő felterjesztésemre, következő 1511. sz. a. főpásztori leirat érkezett tegnap postai uton hozzám : „Kétszer is elolvastam tiszteleted 736. számú levelét, mert egyszeri olvasásra nem akartam hinni, hogy a sz. szolnoki e.megye zsinata annyira ne értse az e megyei szervezet főbb elveit, hogy egy — alkalmasint nyomdahiba miatt, a paritas elvével annyira ellenkező határozatot hozhasson. Nem levén kezeim közt a szükséges adatok, tisztán meg nem mondhatom, hanem nagy hihetőséggel e helyett: „a hány az e.megyébe bekeblezett felszentelt tanár lakik az e. m e g y éb e n" igy igazítandó : egyházközségbe n." Ekkor aztán, világos, hogy a t. esperes ur értelmezése helyes. Különben ezt a többi e.vnegyék igen jól megértették csak a s z. szolnoki nem. Szívesen kérem tiszteletedet, intézkedjék az iránt, hogy a választások, nehogy a balmagyarázat szerint menjenek véghez, mert ekkor mind az egész szervezkedést, mind pedig az ekkép szervezett egyházi közgyűlés határozatait kénysze rülve volna megsemmisíteni a k. zsinat, ez pedig sok kellemetlenségekre adna okot. E szerint, ha Zilahon van két lelkész és három felszentelt tanár, Zilah küld öt képviselőt, a mely egyháznak pedig csak egy lelkésze van csak egy képviselőt küld. A sz. szolnoki zsinat határozata szerint: hol volna a paritás?" íme a főpásztori leirat maga egész terjedelmében. Ezen tisztelt leiratot a végből közlöm tiszteletes aljegy ző úrral, hogy a sz. somlyói olvasókörhöz tartozandóknak megjelölt egyházak t. lelkészeit a legsürgősebben értekezletre egybeszólitva, legyen szives t. aljegyző ur az alapszabályok Ill-ik fejezet b. pontjának püspök ő mlga által tett ekénti értelmezését tudatni a t. lelkész urakkal és k i fej e z t e t n i, miszerint a 356 r. zsinati végzés által elrendelt képviselőválasztás a már fenebb érintett püspöki értelmezés szellemében les zen végrehajtandó. A levél többi része a fenebbiek ismétlése lévén — közlése felesleges. Lássuk az előzmények után a tanulságokat. A sz. szolnoki ref. e.megye a képviseleti szervezet életbeléptetését eszközlendő rendkívüli zsinatot tart, A 3-ik fejezet b. pontja nem levén szabatosan körül irva véleménykülönbségre ád okot. Az elnöklő h. esperes ugy értelmezi e pontot, a mint fenebb közlött levelében is olvasható. — En — és ezt nem szégyenlem Isten és emberek előtt kimondani, a másik nézetnek adtam kifejezést. A r. zsinat nagy többsége, egyetlen egy pártolója volt az elnöki értelmezésnek, a második nézetet fogadja el. Az elnök ily értelemben kimondja a határozatot. A határozat értelmében készült jegyzőkönyv hitelesítése megtörténik. A választásra a felhívás elkészül és megküldetik az egyes egyházak presbytei'iumainak. S midőn mind ezek igy megtörténtek, jön a h. esp. fenebbi hivatalos levele, mely egyoldalulag megsemmisíti a r.zsinat határozatát, s a mi több engem is eszköznek akar felhasználni egy egyoldalú intézkedés keresztülvitelében. En az igaz, hogy mint e.megyei jegyző megesküdtem arra, hogy az e.megye határozatait híven vezetem j.könyvre, de arra, hogyr

a határozatok megsemmisitésére segédkezet nyújtsak, nem esküdtem meg s nem esküdhettem meg soha. Az is igaz, hogy felszenteltetésem alkalmával megesküdtem, hogy „püspökömnek, esperesemnek minden Isten szerint való törvényes dologban engedelmes leszek. De csekély értelmem világánál itt ily esetet nem látok. Az általam igen tisztelt elnöklő h. esperes ur vagy értette a mit a zsinat határozott, vagy nem. Ha értette s mégis oly szellemű határozatról értesítette a főpásztort, a mely értelmezést én fenebb absurdumnak neveztem,