Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

ügyeire meghagyattak, és mig ezek fennmaradnak, addig a nemkatholiknsokra nézve is legalább törvényben ki kell mondani azon szabadságot, hogy ök szintén állithatnak a maguk házassági ügyei elintézésére külön törvényszékeket. (Helyeslés.) Ebben imperative akarni fellépni, nemcsak célszerűtlen, de a törvényhozás jogkörén is kivül fekszik. A törvény ezen rendeletének megtartását szükségesnek tartja, mert az az 1848-ban kimondott egyenlőség és viszonosság elvének szükséges következése. (Helyeslés.^ Bobory Károly inconvenientiát lát a törvényjavaslatban s azért azt el nem fogadhatja. Csanády Sándor hasonló értelemben nyilatkozik s még megjegyzi, hogy a házasság nem vallási intézmény mert a keresztény vallás keletkezése előtt létezett. (Besze János : szentség !) Kéri a minisztériumot oda utasítani, hogy uj törvényjavaslatot terjesszen elő. Szász Károly, tekintve az ideiglenességet és az idő rövidségét, melyre a kath. szent székek felállíttatnak , — ha protestáns közgyűlésben szólalna fel, azt mondaná, hogy a protestánsok részére felállítandó consistoriumok felállítási jogát az államnak tisztelettel vissza kell adni; de a törv. hozás termében azt kell kívánnia, hogy a 48. XX. t.cikknek elve e részben is keresztülvitessék. Csanády vádját, hogy a miniszter a t.javaslattal retrográd lépést tett — visszautasítja. Bónis Sámuel nem oszthatja Csanády vádját a cultusminiszter ellenéb* n. A szent székeket nem e t.javaslat, hanem a polgári perrendtartás tartotta fenn. Pártolja Nyáry indítványát. Tisza Kálmán meg van győződve, hogy a miniszter azután, hogy a ház a szent székeket a polgári perrendtartásban fentartotta : nem tehetett egyebet, mint a mit e t.javaslatban indítványozott. A t.javaslatot ideiglenesen elfogadja. Csiky Sándor részletes vita alapjául nem fogadja el a t.javaslatot. Altalánosságban a t.javaslat elfogadtatván, az 1-sö §. Vadnay Lajos indítványára az utolsó előtti sorban levő „és" szó kihagyásával elfogadtatik. A 2-ik §-hoz Nyáry előbbi indidtványán kivül Édes Albert ad be következő módosítást: Házassági ügyekben s váló perekben, a romai s görög keleti vallásuakra, valamint az erdély két evangelicus hitfelekezet híveire nézve, az unitáriusokra, nemkülönben a magyar korona alatti izraelitákra nézve a jelenleg fenálló egyházi törvényszékek, a magyarországi mindkét evangelicus hitvallásuakra nézve pedig, ha azok saját egyetemes zsinatjaik szabad rendelkezése szerint egyházi széket állítani nem akarnának, illetékes bíráik az illető világi törvényszékek. Melyek azonban az evangelicus felek hitelvei szerint kötelesek Ítélni, a vegyes házasságban is a protestáns félre nézve. Beadja : Édes Albert, s. k. borsodmegyei csáti kerület képviselője. Halász Boldizsár és Tisza László Nyáry indítványát, Székács József a szerkezetet pártolja. Szilády Áron e §-t nemcsak hiánoyosnak nem, de sőt túlbőnek találja, a miből következőleg Nyáry indítványát pártolja. Szontagh Pál (nógrádi), Vadnay Lajos hasolag az indítvány mellett szólnak. Elnök foltevén e kérdést: Nyári Pál módositványa elfogadtatik. Édes Albert módositványa mellett senki sem áll fel. A vegyes házassági váló perekről szóló törvényjavaslat általtánosságban és részleteiben az itt jelzett s a központi bizottság következő módosításaival: Az l ső §. sorában előforduló „perek" ezó elébe beiktandó ez a szó : „váló". Ugyanezen §. hatodik sorában ezen szavak után: „a per," pótlólag bevezetendő ez a záradék : „legfőlebb harminc nap alatt." S ismét ezen §. nyolcadik sorában „csupán csak" szavak ezekkel cserélendők fel: „egyedül saját." II. A törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek viszonosságáról szóló törvényjavaslatra nézve a központi bizottság arra kéri a házat, miszerint határozat folytán hivassék fel a minisztérium: hogy meg nem állapodván a jelen törvényjavaslatnál, a legközelebbi országgyűlés elé oly t.javaslatot terjeszszen, mely a vallásfelekezetek általános egyenjogúságát állapítsa meg, s mindazt, a mi ennek útjában áll, törvény áital hárítsa el. A bizottság e véleménye elfogadtatván : a ház áttér a részletes tárgyalásra. A cimben lévő „keresztény" szót Halász Boldizsár kihagyatni kívánja. Marad az eredeti. A bevezetést Greduly Lajos igy óhajtaná szerkeszteni : „Addig is, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján általánosan szabályoztatnék, az 1848. évi 20. törvénycikkben a keresztény vallásfelekezetekre nézve kimondott viszonosság az alább elősorolt tárgyakra vonatkozólag következőleg részleteztetik" : Csengeri Imre előadó következő szerkezete : „Addig stb. az 1848-ik évi 20 t. c. alapján a keresztyén vallásfelekezetek viszonyosságát illetőleg rendeltetik," elfogadtatik. Az 1-sö és 2-ik §. változatlanul hagyatik. Az 3-ik §-t Tisza Kálmán igy óhajtja módosítani : „a 3-ik §. harmadik sorában levő ezen szó után „jelenlétében" az első bekezdés többi részének kihagyásával ez tétessék : „az egyházközségnek lelkésze előtt, melybe áttérni akar, nyilatkoztatja 'ki."