Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

Ugyanezen §. második bekezdésében pedig a 4-ik és 5-ik sorban, levő ezen szavak helyett: „saját egyház­községének lelkésze előtt jelenti" ez tétessék: „azon egyházközség lelkésze előtt, a melybe állani akar, jelenti." Horváth Döme a 3-ik §. után következő sza­kaszokat a 8 dikig együttesen óhajtja tárgyalni. Papp Zzigmund Tisza módositványát elvből nem pártolja. Kurz György elfogadja azt, mert az a cél el­érését könnyíti. Halász Boldizsár azt hiszi, hogy szükségte­len több pontot együtt tárgyalni. Pártolja Tisza módosit­ványát. Bobory Károlynak nincs ellenvetése a módo­sitványra; de felhoz egy esetet, melyben a módositas al­kalmazásba nem vehető. Lelkészsége alatt ugyanis egy országosan ismert férfiú is jelent meg előtte, kijelentendő szándékát, hogy át akar térni, s midőn szóló kérdé tőle, melyik vallásra, azt mondá, hogy még nem tudja. Horváth Döme Tisza Kálmán módositványá­nak elfogadása által a vallást piaci árucikké látná leala­csonyítva s azért azt nem fogadhatja el. Besze János minden felekezetű papság iránti bizodalmatlanságot lát a módositványban, s azért pár­tolja az eredeti szerkezetet. Nagy Péter attól tart, hogy a módositvány el­fogadása által az ország népe legnagyobb részénél a val­lási tisztelet tetemesen meggyengül, (élénk ellenmondá­sok). Sokszor tapasztalta, hogy a csekély miveltségü ember meggyőződés nélkül dobja oda vallását. Ha ahoz megy, ki eddig vallási tanácsadója volt: attól egy pár barátságos felvilágosítást nyer (zaj; ellenmondások !)• Ha feltesszük azt, hogy a vallásos ember és lelkésze közt van kegyeletes viszony, megkivánhatjuk tőle azt is, hogy ha más vallásra akar áttérni: egy pár búcsúszót mond­jon. Azt hiszi, hogy az egyházi község tagjai és a lel­kész közti viszony oly fontos legalább is, mint a kor­mány és hivatalnok közti viszony, és ha a hivatalnok ál­lásáról lemondani akar, azt be kell jelentenie. Pártolja a szerkezetet. Hrabovszky Zsigmond szerint a törvény jelen szerkezete sok botrányra adna alkalmat s azért pártolja Tisza Kálmán indítványát. SziládyAron az egyenlőség és viszonosság el­véből indul ki, midőn Tisza módositványát pártolja. Eötvös József b. azt hiszi, hogy e t.javaslat a vallási szabadság és egyenlőség elvének megfelel. A kér­dés — szerinte — csak az, célszerü-e e törvény azon dis­positiója, hogy az áttérő saját lelkészének is jelentse ma­gát vagy csak a felveendő vallás lelkészének. Mindenkinek vannak saját egyháza irányában nem­csak szellemi, de valóságos tettleges kötelességei is, a melyeket senki sem bonthat fel anélkül, hogy saját lel­készének arról tudomása ne legyen. Szóló a t.javaslat által ajánlott módot célszerűbbnek látja. — Megengedi, hogy arra, hogy valaki saját lelkésze előtt megjelenve, kinyilatkoztassa, hogy ő az egyházat elhagyja és másra tér át: egy bizonyos morális bátorság kell; de a ki ez­zel nem bir, nem kár érte, ha az előbbi egyháznál marad. A módosítást nem pártolhatja, mert azáltal könnyűvé té­tetnék az áttérés ; pedig a törvényhozásnak ezt — ha nem is akadályozni, de közönyösnek decretálni nem hi­vatása. (Helyeslés.). Ivacskovics György és Sipog Ferenc a szerkezet mellett szólnak. Lónyay Gábor pártolja a módositványt. Tisza Kálmán szerint, módositványa s az ere­deti szerkezet közt csak az a különbség, hogy amaz al­kalmat ad a súrlódásokra, az övé nem. (Igaz!) Horváth Dömének szavait, hogy ő a vallást árucikké akarja alja­sitani — visszautasítja. Elnök szavazás alá bocsátván a kérdést: a több­ség a szerkezetet elfogadja. A 4 ik S. t. Bernáth Zsigmond kihagyatni kívánja A többség elfogadja a szerkezetet. Az 5-ik §-t Bernáth Zsigmond kihagyatni indítványozza. Kurcz György e §-t igy óhajtaná módosítani: „ha a lelkész a kívánt bizonyítványt bármelyik esetben bármely okból ki nem adná, a jelenvolt tanuk mindkét izben tett nyilatkozatra külön adnak bélyegmentes bizo­nyítványt." Bánó Miklós ily szerkezetet ajánl: „Ha az il­lető ieikész az áttérni akarót vagy meghallgatni nem akarná vagy a kivánt bizonyítványt bármely esetben kiadni nem akarná." A §. Csengerylmre következő módosításá­val: — „külön-külön a jelenvolt tanuk adnak bélyeg­mentes bizonyítványt" — elfogadtatik. A 6-ik §-hoz NyáryPál ad be következő mó­dosítást : „Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akarók azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akarnak térni, bemutatván, o tény által az illető vallásra való áttérés be van végleg fejezve." Eötvös József b. megjegyzi, hogy az áttérés bevégzését meghatározni, nem a törvényhozásnak, illető­leg hatóságnak feladata. Nyáry Pál ujabban ajánlja módositványa elfo­gadását. A szerkezet meghagyatik. A 7 ik §. elfogadtatik; a 8-ik §-t Bezerédj László ki-, ellenben Székács József mint kimond­hatatlanul szükségest meghagyatni kívánja. A szerkezet marad. A 9-ik §-ban Simonyi Ernő véleménye szerint e bíróságot ki kellene jelölni, oda téve, hogy sommás eljá­rás utján a szolgabíró, vagy az illető városbiróság határoz. Csengery Imre szerint erről nem e §-ban, ha­nem az általános törvényben kell intézkedni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom