Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

állit egyetemeire oly tanszékeket is, melyeknek alig akad egy pár hallgatója, j:>1. a tatár, perzsa, ind nyelvre stb. melyeknek közvetlen gyakorlati haszna sem oly szembetűnő? Jól van; igen helyesen cselekszik. De mit mond már azon polgárainak, kik az embert mint tvallásos lényt akarnák ismerni, mint valamely felekezet symbolikus tanrendszere, de egy szabad,független vallástudomány kutatásai folytán és Ítélete szerint? Hova utasítja ezeket? Pedig hogy ilyenek vannak, nemcsak az exprofesso theologusok, hanem más pályára készülők között is, az tagadhatatlan. Mindezeket megengedve, azon kérdés támadhat, ha lehetséges-e ily felekezetiességtol független vallástudományi facultas felállítása? Hogy ily tudomány lehetséges, azt láttuk; a nehézségek legfenebb a kivitelnél támadhatnak; pl. minő mértéket használna az állam ily fakultás tanárai kinevezésénél? azt hiszem mást nem, mint minőt a többi facultásoknál használ vagy kellene használnia: tudomány tanítási képesség és erkölcsiség, és semmi más, pl. felekezeti érdekre ne ügyelne. Miért ne hallgathatná pl. (exempla non semper sunt odiosa) — az ószövetségi vallás történetét egy Ballagitól, a ker. egyház történetét Révésztől bármily felekezetű, a katholikus is. ? És mi protestánsok nem szívesen hallgathatnók-e az uj Testamentomi theologiát oly kath. theologustól, mint volt Hug, az egyház történetét Hefelétől vagy Döllingertől ? De — mondhatják — a kath. theologus nem szabad a tudományban, jól van, de — kérdem én — hát a prot. theologus szabad-e mindig? nem megkötheti ezt is ép ugy a confessio, mint a másikat Róma? Hengstenberg prot., Renan katholikus; — nyereség az universitásnál az, hogy ott sem a confessio, sem Róma szolgálatában nem áll a tanár, hanem a szabad tudományéban, s ez utóbbi is hatalom, mely engedelmességet követel. — Második ellenvetés lehet, hogy ily facultás nem r akadna hallgatókra. Es miért? Oly kevés szabad tudomány iránti érdeket képzelünk-e a mai ifjú nemzedékben? Sőt én megvagyok győződve róla, hogy ezáltal még a nem ex professo theologusok közül is sokban felkelne a vágy a hallgatók sorába lépni. A mi pedig az egyházak magatartását illeti e facultással szemben, azaz ő dolgok, nem az államé. En hiszem, hogy azon 20 — 25 magyar prot. theologus, ki évenkint tőlünk külföldre jön, keresni mit otthon nem találhat fel, jobb szívvel maradna a hazában, s hányan vannak, kik külföldre nem jöhetnek, de otthon tudnának módot találni arra, hogy egy-két évig ily egyetemen hallgassanak? hiszem azt is (hogy csak rólunk magyar protestánsokról szóljak) hogy a magyar protestáns egyházak vonakodás nélkül bocsátnák egyházi vizsga alá azokat, kik az egész cursust ily egyetemen végezve, a facultásnál már candidatusi vagy doctori rangot nyertek. A felhozott nehézségek csak a kivitelre vonatkoznak; lehetnek mélyebbre ható ellenvetések is; melyek pl. az eredményben nem biznak. Ily okokat hoz fel a Holland miniszter memoireja is. „Ily hitfelekezetességen felül emelkedett facultás — mondja — vagy egymással ellenkező, sőt egymást megsemmisítő irányok harctere lenne, vagy jelentéktelen tengéletet élne, sőt a skepticismus és materialismus veszélyes növeldéjévé válhatnék." Alig hinné el az ember, hogy ily ellenvetések komoly számításból eredhettek. Illő méltatlankodással utasítja vissza őket a lejdai facultás memoranduma is; kimutatva hogy itt független tudományos vizsgálatról van szó, melyre a dolog természete szerint hit vagy hitetlenség befolyást nem gyakorolhat, hogy különböző irányok a tudomány minden ágában vannak, s távol attól hogy azt megsemmisítenék, ép az igazság megtalálására vezetnek; az állitást, hogy ily facultás materialismusra vezetne, méltán nevezi „boszantónak— Valóban furcsa is az, ha valaki azáltal véli a materialismustól megóvhatni az emberiséget, ha elhallgattatja azon tudományt, mely az ember szellemi életével és erkölcsi tulajdonaival foglalkozik! A lejdai memorandum ép az ellenkező tételt állítja fel: „Ha a materialismusnak egyeduralmat akarsz biztositani és a szellem minden magasb fejlődését meggátolni, ugy üzd el a szellemi tudományokat, erkölcstant, vallásphilosophiát, az emberiség fejlődésének történetét stb. „Szegény theologia (vallástudomány), mely eddig azt hivéd, hogy elősegíted a társadalomban a szellemi életet, de most csalódásodból felserkentetel azon állítással, hogy tanszékeid növeldéi annak mi ellen — hittük — küzdeni szoktál! Egy más tudománytól sem jöhet az államra