Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1868-12-20 / 51. szám
azért a tudomány nem tizi el köréből a szem és fültant. — A jelenség mutatkozik — legyen az igazság vagy tévedés — s a tudománynak kötelessége e jelenséget kutatása tárgyává tenni, alapját, eredetét, alakjait és törvényeit vizsgálni, kitanulni; szóval kötelessége az embert mint erkölcsi és vállásos lényt ismerni törekedni. — A tudomány mely e törekvésből származik, igaz, nem a theologia régi értelmében; annál kevésbé ez vagy amaz egyház symbolikus tana, e tudomány a vallástudomány. Miben különbözik az ily értelemben vett vallástudomány a régi értele mben vett theologiától? s mégis miként és miért foglalhatnak helyet a vallástudományban azon tárgyak, melyek a theologiának is tárgyai voltak?? e kérdésre felelni nem tartozik ide, más helyen fogom röviden kimutatni —Itt csak anynyit kellett constatalnunk, hogy a vallástudo| mány az emberi ismeretnek kiegészítő része, következőleg universitásról nem hiányozhatik, ha ugyan az universitas universitásnak akar maradni. De talán ezt megengedve, valami egyéb, pl. az állam érdeke vagy a polgárok jólléte és nyugalma iránti kötelessége kivánná meg a vallástudomány eltávolítását az egyetemről? Ellenkezőleg ép saját és polgárai érdekében rendkivül fontos kötelessége az államnak gondoskodni róla. Es itt nem akarok azzal argumentálni, hogy mily nélkíilözlietlen feltétele vallásosság és erkölcsiség a társadalmi együttlétnek, az állam fenállásának ; hogy félrevezetett vallásos és erkölcsi nézetek mily szomorú képeket iratának a történelem múzsája könyvébe; nem akarom rajzolni azon képet, melyet az emberi társadalom nyújtana, ha teljes uralomra jutna a nazarethi „e m b e r fiának" valláserkölcsi elve: isten szeretet, mely gyakorlatilag- egy a legfőbb ideálra való törekvéssel, és az emberek szeretete; szóval azt, mi a dolog vallásos oldalát illeti hagyjuk, s csak azon kérdést tesszük, ha tisztán államtani szempontból tanácsos-e kirekeszteni ? Mi történik ha az állam ezt teszi ? Az, mi eddig is legtöbbször történt, a vallástudoi^^mány tanitása kizárólag az egyházak seminariy^Vmára szorul. Ennek káros következménye ma•; : J«ára a tudomány irányára és fejlődésére ij^ls könnyen belátható, történetileg kimutatható. Ez még magában sokak véleménye szerint nem érdekli az államot; de érdekli már közelről az, hogy a semineriumi rendszer mellett kisebb nagyobb mértékben kifejlik a tanulókban a clericalis szellem, ki a felekezeti türelmetlenség. Csak a neveket nevezem, a képet képzelje hozzá ki ki, képzelje hozzá következményeit is. — Tudom hogy korunk szeret beszélni az emberi szellem oly vivmányairól, melyeket többé sem vallásos fanatizmus, sem felekezeti szűkkeblűség elnyomni nem képes, s e vivmányok között első helyen emliti a vallásos türelmességet, a lelkiismeret és a gondolkodás szabadsága sérthetlenségét; csak hogy e vivmányok legtöbbnyire az egyházak hozzájárulta nélkül, sőt gyakran azok ellenére szereztettek, ne feledjük hogy volt idő, midőn protestánsok és a római kúria versenyeztek Copernicus rendszere elitélésében, a romai egyház az „eretnektől" megtagadta az emberi jogokat, alattvalóit felmenté az irántok való kötelesség alól, mig a protestánsok viszonzásul a pápában és követőiben csak az antikrisztust és satelleseit láták. Ne ámítsuk magunkat, hogy némely egyháznak nem jöhetne kedve újra ez elveket csepegtetni szolgái keblébe. Vegyük tekintetbe, hogy most is nagy hatalom a társadalomban a vallásos erő, hogy ez erőnek irányzása még most is nagy mértékben a papoktól függ; nem adhatnának-e egyszer oly irányt, mely aggasztó lehetne államra és polgárokra egyiránt? „Nézzétek a történetet, s mondjátok képzelődöm" mondja Arany. Igen, nézzük korunk jelenségeit, azt pl. mi Ausztriában történik, s ne tartsuk rémképektől félő gyerekeknek azokat, kik azt állítják, hogy a mivelt államoknak még egy komoly harcot kell küzdeniök bizonyos egyházzal, mielőtt a modern állam eszméjét megvalósíthatnák! Ha már az államnak van oka efelétől tartani, ha érdekében áll ellene működni, ugy ragadja meg az egyetlen kínálkozó eszközt, mely erkölcsi visszahatás a szabad tudomány és felvilágosodás fegyverével. Nós? E fegyvert csak saját, a felekezeti szellem befolyásától független egyetemei által biztosithatja magának. Ezen kivül kötelessége is az államnak alkalmat nyújtani polgárainak, hogy az emberi ismeret minden ágában kiképezhessék magokat. Ezért
