Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-20 / 51. szám

vegyen róluk. Dacára ennek, vonakodással ülök ez ujabb tudósitás Írására, félvén, hogy lehetnek kik a hollandi tudósításokat általában arányta­lanul soknak tartván, azon véleményben vannak hogy irói jobban leköteleznék a közönséget „h a azokat megtartanák magokna k," én pedig sem az olvasót untatni nem akarnám, sem e lap hírnevének ártani. Azonban a tárgy, melyről irni akarok, biztat, hogy most az egy­szer megnyerem a „méltatlankodók" kegyes el­nézését, — lévén e tárgy valamivel practicusabb mint a ,,Bibliatanulmány fejlődése,u ezen felül a mi magyar viszonyainkkal is nagyon ana­lóg. E tárgy a theologiai facultások kér­dése a Holland universitásokon. Ismeretes dolog, hogy Hollandban a ref. egyház a francia forradalomig uralkodó egyház volt. Az uj eszmék befolyása alatt e jogtalan helyzet elvileg megszüntettetett, s gyakorlatilag is lassanként minden előjogok eltöröltettek. Azon­ban egy előjog nemcsak hogy megmaradt, de ujabb törvények által is biztosittatott (1815.). Ez előjog bizonyos szerződés az állam és ref. egy­ház között, mely szerint „az állam továbbra is megtartja egyetemein a theol. facultást a ref. egyház papjai nevelésére, és az egyház kö­telezi magát papjait csak ez egyetemek növendé­kei közül választani." Hogy e szerződés előjo­got biztosit a ref. egyháznak az tagadhatatlan, bár hist. alapon nyugszik is, bár egy különös kötelezettséghez van is kötve, azért a többi fele­kezetekre méltánytalan, s e méltánytalanságot nem szünteti meg az állam azon Ígérete sem, hogy a többi felekezetek seminariumait is segé­lyezni fogja, mely segélyt a legtöbben igénybe is vettek; ellenkezik e felett az egyetem el­vével, melynek feladata az emberi ismeret össze­ségét felölelni, de ép ez egyetemes — univer­salis — jelleme megtiltja, hogy egyes felekezetek szolgálatába lépjen. Belátta és bevallotta ezt mindenki, elismer­ték hogy ez anomalia, melyen okvetetlen változ­tatni kell. — De hogy? Ezt már nehezebb fela­dat volt kitalálni. A kérdésre: hogyan lehet va­lamely előjogot megszüntetni? csaknem önként támad azon felelet: el kell törölni. Ez két­ségbevonhatatlan igaz, de a kérdést nem dönti el, sőt még előbb sem viszi, mert e felelet után is fenmarad a kérdés: mit kell megszüntetni, a jo­got-e általában, vagy csak az előjogot? Más sza­vakkal: az előjogok kétfélék, vagy olyanok, me­lyekkel a társadalom egyetlen tagja sem bírhat, mert a mit ad, ellenkezik a jog fogalmával; vagy olyanok; melyek ép a jog és egyenlőség elvéből kifolyólag a társadalom miuden tagját megille­tik, de melyeket tényleg csak némelyek bír­nak, mások ellenben kizárvák belőle. Az első osztályba tartozókat egyszerűen el kell törölni, a második csoportba esőket pedig az állam min­den polgárára kiterjeszteni. — Alkalmazva ez el­méletet a kéz alatti kérdésre, a ref. egyház elő­joga kétképen lett volna megszüntethető; vagy ugy, hogy a ref. egyház is elveszítené e jogot; vagy ugy, hogy mindenik egyház egyformán ré­szesittessék benne. — Melyik itt az észszerű ? Mielőtt e kérdésre felelnénk, lássuk melyiket vá­laszták, vagy — az ujabb fordulat szerint — akarták választani Hollandban? 1849-ben bizottság neveztetett ki véleményt adni a felsőbb oktatás ujjászervezete felől általá­ban, a theol. facultások kérdéséről különösen. A többség véleménye az volt, hogy maradjon meg az egyetemen a ref. theol. facultás is, de egy­szersmind állittassék a többi felekezetek számára is vagy külön facultás vagy legalább egy-két tanszék. Külön véleményt nyújtott beOpzoomer, mely szerint az egyetemi oktatás az összes em­beri ismeret rendszerét átfogja e négy facultá­son: 1. Bölcsészettan, történelem és irodalom, 2. Szám- és természettudomány; 3. jog- és állam­tudomány; végre 4. orvostan. E külön vélemény szerint a theologia nem tartozott az emberi isme­ret összes rendszeréhez. Vélemény és külön véle­mény eredménytelen maradt; mig végre ezen év elején benyujtá a belügyminiszter a második kamarához a régóta várt törvényjavaslatot az egyetemi tanitás újjászervezéséről, egy felvilá­gosító memoire kíséretében. Levelem tárgyán kivül esik e sok tekintetben remek munkálatot ismertetni. Ránk most csak a theologiára vonat­kozó rész tartozik; azt pedig pár szóban ki lehe­tett fejezni. — E kor általában megszünteti a fa­cultás-rendszert; nem állit elkülönített fa­cultásokat, csak tanszékeket. Melyik he­lyesb? azt újra nem vizsgáljuk; mind kettőnek vannak barátai, és ellenségei, valamint árny és

Next

/
Oldalképek
Tartalom