Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

tekintettel lenni) elmondhatni, hogy az legnagyobb mer­tekben figyelmet érdemlő, mert nem is jelent meg nem­zeti irodalmunkban hozzá hasonló terjedelmű s ily lelke­sültséggel és készültséggel irt mü e szakban. Ha szerző némely nézetei (péld. az ösztöndiják, iskolai felszerelések, iskolai földek, tanitói fizetések stb. tekintetében) mostani annyagi helyzetünkkel s a természetes fejlődés lassú menetével össze egyeztethetőknek nem látszanak is, de átalában mutatják a célt, mely felé törekednünk kell; ha minden javaslatai életbe nem léptethetők is, de kivétel nélkül megfontolásra érdemesek ; ha következtetései itt ott hibáztathatok is, de az a gazdag történelmi és statisztikai ismerettár, melybe olvasóit bevezeti, az az őszinteség és lelkesültség, mely munkájában folyvást kiséri, alkalmat és alapot szolgáltathat helyesebb következtetésre is. — Rólunk protestánsokról s a mi tanügyeink állapotáról, mindenütt igen kedvezően és elismerőleg nyilatkozik szerző, s helyzetünket és felekezeti elvcinket átalában helyesen és talpra esett módon ítéli meg, habár egyházi statisztikánk nemléte vagy rendezetlen volta miatt könnyű lett volna nagy mértékben eltévelyednie. De Schwarcz urnák épen az a legfőbb érdeme, hogy ő párat­lan felfedezői buzgalmánál és lankadatlanságánál fogva nyomot lát és ösvényt tör ott is, hol mások a nagy sö­tétség miatt egy lépést sem tudnának haladni. Szeremlei Samu. B ELFŐ L D. Uiigbol Válasz Felföldi Urnák. Ha a drótos tót elordítja magát ablakom alatt, az lehet kedélyderitö dolog is, — de mindenesetre kifogás­talan. Ellenben ha éjjel ablakom alá ülve szokott modo­rában kínálgatná becses művészetét, én bizony nem tűr­nék neki, s meglehet, hogy Felföldi ur is megugrasztaná. Pedig a modor — melyben F. ur, a „Prot. Egyh. és Isk. Lap" f. évi 42. sz. a 1352 — 1353 lapjain az ungi egyh. megyéről beszél — az éjjel ablak alatt kiabáló drótos tót modora. — Láttatva hogy nincsen szándéka — szűr alul csipdes, sötétben az álnév palástja alól kiabál Gyanithatólag van néki valami takargatni valója, ez: vagy nem ismeri a dolgot körülyményesen azért nem irja le ugy, vagy igen jól ismeri, s azért nem eléggé őszinte az előadásban. — A mi fő: szerette volna, ha b. e. Hor­váth Mária nem Ungban (nem is a Ganges pártjain, mert ezt az absurdumot maga sem hiszi), hanem valahol tul a Laborcon született volna. — Legalább indus szagú éledé­séből élesen kitetszik e sóvár oldalpillantás, ebből meg az, hogy az irigység beszéltet vele. Lássuk csak a dolgot körülményesen. Az 1867-ik év májuü 7-én Miskolcon tartott egyh, ker. gyiilés Jegyzőkönyve 71. sz. a. az ungi e.megye az iránt tesz felterjesztést, hogy jövőre az egyh. kerületet ér­deklő ügyeket — minő a superintendensi hivatalra sza. vazás is — mindenkor az egyh.kerületi gyűlés rendelje meg; — valamint az egyh. kerületi dékán választás is mindenkor a kebelbeli egyházak szavazata által esz­közöltessék. Felterjesztésének első része, mely a superinten­densválasztásra vonatkozik — azon alapon vettetik el — mert a superintendenti hivatal betöltésérc a szava­zást megrendelni kánonon alapuló kizárólagos joga az egyh. kerületi főgondnoknak. Tiszta igazság. E végzés mellett kánon beszél. A mi az ungi e. megye felterjesztésében foglalt má­sik tárgyát, a dékán választást illeti, arra nézve az idézett jegyzőkönyvi szám alatt az mondatik, hogy a Dékánnak az e.ker. gyűlés által választása ususon épül, meg hogy célszerűnek tapasztaltatott, hogy a Dékán a központból és a központban legyen t. i. Miskolcon lakjék. — A mi az usust illeti, legyen szabad megjegyezni: hogy ez az usus lehet abusus is. — De abusus mindenesetre jelen kép­viseleti alapon szervezett cgyliázkorraányzatunkban már csak azért is, mert azon korból származott az, mely­ben egyházkormányzatunk hierarchikus színezettel bírt, mikor assessor és esperes uraimék az egész publikumot kizárták a gyülésteremből, mikor „sic volo sic jubco" féle eljárásokat hasonlag zártkörű felsőbb testületi ható­ság superrevideálta oly hatóság, mely megszokta az usust a törvény felett tisztelni; de ezen megszokás a ha­azi közvéleménynek az usus iránt megrögzött hódolatá­ban megfejtést talált. — Mai nap azonban az usus többé semmi jogalap. Ez jól van igy, mert a százféle usus csak a törvény erejét rontja meg ;. szabadosságra, egyéni ér­dekek győzedelme're a törvényes igazság ellen nyit utat; az egyesnek kedvez, a többséget megkárosítja. Ha már korunk közvéleménye az usust minden te­kintélyéből kivetközteté, vájjon összahangzatban áll-e a prot. egyh. szabadelvüségével kormányzata gépezetében azt tovabbra is szabályozóul tartani meg? Képviseleti alapon szervezett Önkormányzatához nem jobban illenék­e — ha mint egyéb — ugy a dékáni hivatal is az egyhá­zak szavazata által töltetnék be ? Hogy a dékán a központból és a központban le­gyen, az ellen is lehet kifogást tenni, a mennyiben min­den néven nevezett szabadságnak ellensége, nyomor­gatja. Megjegyzendő, hogy e körültekintésnek célja: az ungi e. megyének a Dékán-választásra vonatkozó felter­jesztéssét a közönség előtt igazolni. — Mert ha joga van minden prot. embernek egyh. megyén mint e. kerületen az egyházi ügykezelést érdeklő indítványokat tenni, re­ménylem, hogy e jogot az ungi e. megyétől Felföldi ur nem fogja eldisputálni akarni. — Ezen jogával élt az ungi e. megye, midőn fennérintett kétrendbeli visszauta­sított indítványát megujitá az 1868-ik évben Május hó­ban Miskolcon tartott egyh. kerületi közgyűlésen, mint ezen gyűlés jegyzőkönyvének 38. sz. a. látható. E megújított felterjesztésre a főt. e.kerület követ­kezőleg határozott e.kerületünk tavaszi közgyüléséne k

Next

/
Oldalképek
Tartalom