Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-12-13 / 50. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ- ES KIADÓ­HIVATAL : A lipót és szerb-utca szögletén földszint. ELŐFIZETÉSI DIJ : Helyben házhozhordással és Vidékre postai küldés­sel félévre 4 frt., egész évre 8 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. IIIKDETESEK DIJA: • 4 hasábos petit sor többszöri beikta­tásánál 5 ujkr., egyszeriért 7 ujkr. sorja. Bélyegdij külön 30 ujkr. s Kell-e nekünk szent szék? ii. (Vége.) Nagyon messze kellene kezdenem, s az egész történelmen átvezetnem olvasóimat, lia egész né­met alapossággal akarnám tárgyamat megvilágo­sitni. De minden hosszadalmas mutogatásnak végeredménye azon tény bebizonyítása volna, hogy az emberiség egész történelmén végig hú­zódik két ellentétnek, a conservativismus és re­form törekvések ellentétének küzdelme. Es ez természetes is, mert nem lehet oly fennálló viszony, mely az emberek egy részének kedvező, a másik­nak kedvezőtlen ne volna. A józan reformtörek­vések már oda irányulnak, hogy oly társadalmi viszonyokat teremtsenek, melyeket legfennebb a zavarosban halászni és mások fölött jogtalanul uralkodni szeretők tarthassanak helyteleneknek. Minden jól megfontolt módositás egy lépés ezen cél felé, melytől még az államok legnagyobb ré­sze jó távol áll. A reformtörekvések a 15-ik, 16-ik században a pápai, s általában papi hatalom kor­látozására irányultak, mert akkor ez a hatalom nyomta leginkább az emberek túlnyomó nagy többségét. A reform párt miután általános javu­lást nem idézhetett elő, legalább a maganyakáról lerázta az igát. A francia forradalman innen e törekvések inkább a társadalmi téren mozognak, — sok előnyt is nyertek, de még sok a teendő. Mindenik országban kifejlődött ezen ellentét, de sehol sem oly sajátságos módon mint nálunk. Franciaországban felvilágosult katholikusok küz­denek obscurus katholikusok ellen, Angliában, Poroszországban szabadelvű protestánsok harcol­nak conservativ protestánsokká!; Magyarországon e két párt annyira a prot. és kath. egyházak ha­tárai szerint alakult, hogy néha a felekezetek ne­vét viselte. Nálunk a reformatió óta a protestan­tismus képvisel minden elohaladást, reform és szabadsági törekvést, sőt sajátságos helyzetünknél fogva még a nemzeti érdekeket is. Bocskai, Beth­len és a Rákóciak hadait történészeink vallási háborúknak szokták nevezni, pedig csak egyik oldalról tekintve azok, másfelől pedig egyszers­mind nemzeti küzdelmek voltak a bécsi kormány beolvasztatási kisérletei ellen. Minden törekvése a bécsi kormánynak, melyet nemzetünk ellen irányzott, kezdettől egész a Bach korszakig leg­inkább a protestantismuson tört meg, s ez az oka inkább, mint vallási meggyőződések, hogy oly kitartólag üldözte a protestánsokat mind a leg­újabb időkig: Távol vagyok attól, hogy félre ismerjem azon derék világi katholikusaink érdemét, kik együtt küzdöttek velünk a Bethlenek és Rákóciak zászlói alatt ugy, mint a Bach huszárok ellen; de lehetetlen nem látnom azt is, hogy a Metternich és Bach ellen folytatott harc egyik oldaláról tekintve ép ugy protestáns jellemű volt, mint az erdélyi fejedelmeké, és tehát szabadelvű katholikusaink nemcsak nemzeti, hanem egyszersmind protestáns zászló alatt harcoltak. Erezték ezt saját magok is, belátták, hogy a reform és nemzeti törekvések fő támasza a protestantismus, s épen azért buzgón fáradoztak mindnyájan a protestantismus emelé­sén. Az 1791-iki, 1843-iki, 1848-iki vallási tör­vények az ő műveik. Mi is méltók voltunk még eddig mindenkor részvétökre, a szabadelviiség zászlójához még soha hűtlenek nem lettünk. A protestantismus és liberalismus ép ugy összeforrt e hazában, mint a hierarchia és absolutismus. 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom