Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1868 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1868-11-22 / 47. szám

kezet dogmáját, de nem engednék meg, hogy vallásának azon szabálya szerint éljen. Hiában hivatkoznának az illetők a szabad egyház és szabad állam eszméjére, hiában mutogatnák, hogy akinek nem tetszik, ne éljen azon szabály szerint, az önként vállalkozón pedig nem esik méltatlanság, mert az állam az erkölcsiség egyetemes érdekét érvényesitné ellenökben. Igy állván a dolog, lehetetlen többé azt állitni, hogy a római egyház azon vallási szabálya, mely szerint a házasságok érvényé fölött az egyházi bíróság Ítéljen, nem ellenkezik az állam céljaival. Igenis ellenkezik, és pedig több okból, és nagyon ellenkezik, mert először a házasság — mint fennebb kimutattam — nem egyházi, hanem polgári ügy, s mint ilyenben csak az állam lehet illetékes biró. Az állam pedig mindnyájunknak közös sajátja lévén, ha csak polgárai egy részének érdekét szándékosan sérteni nem akarja, nem engedheti át valamely közös jogunkat egyik felekezetnek, habár az legszámosabb a hazában. Es másodszor ellenkezik azért, mert kevesbíti a nősüléseket, szerencsétlenné tesz egész családokat, s terjeszti az erkölcstelenséget, nemcsak azok közt, kiket az intézmény súlya közvetlenül nyom, hanem azok körében is, kik a kath. egyházon kivül állanak, de annak életét a közelség miatt szemlélni kénytelenek. Még csak egy rövid észrevételt, aztán pihenni engedem a szives olvasó figyelmét — egy hétig. A fennebbiekből azt hiszem elég világosan kitűnik, hogy az egész nemzet érdeke, s első sorban épen a világi róm. kath. hivők érdeke azt kívánja, hogy a szentszékek bíráskodása minél előbb, még ez ülésszak alatt, még ma megszűnjék. S ha ez igy van, lehetetlen, hogy ezen—jólfelfogott érdekökkel ellenkező viszony megszüntetése felzavarná nyugalmokat és vallási meggyőződésöket. Zavart és nyugtalanságot alkalmasint idézne elő, de nem azon millióknál, kiket minden józan eszű ember a kath. egyházhoz számit, hanem csak azon ezereknél, kik az egyház alatt csak magokat értik, de a népet nem. Ezeknek nem ugyan vallási, de financiai és hierarchiai érdeke azt kívánja, hogy továbbra is hatalmokban maradjon a családi élet; de ezek érdekére annyival kevésbé lehet tekintettel a törvényhozás, yiiy'el magok rendes családi életet nem folytatnak, tehát a házassági kérdés eldöntésében szavazatot sem adhatnak, s különben is a társadalomnak inproductiv tagjai és jelentékeny kisebbségben vannak. Midőn tehát Deák Ferenc a szabad egyház cime alatt a clerus bírói joga mellett szót emel, nem látszik figyelembe venni, hogy nem a nyolc millió róm. kath. hivő érdekét, hanem csak a papok s főként néhány püspök és kanonok kiváltságát és gazdag jövedelemforrásának továbbra is nyitvahagyását védelmezi. Midőn a hivés szabadságát hangsúlyozza, ugyanakkor voltaképen a népet magában nem foglaló egyháznak, mint külső institutiónak és mint hierarchiának szabadalmát akarja megtartani, — pedig a szabad egyház eszméje azt nem kívánhatja, hogy egy önzőkászt uralkodjék tovább is a népek milliói fölött. Pest, nov. l-jén. 1868. Kor ács Albert. Vissahang Kenessey kálinán Bit. levelére.*) A Schulze-Deiitzsch népbankok ügyét régóta figyelemmel kisérem én is. Legyen szabad kisded tárházamból előadni, a mit ama bankok 1865-ik évi állásáról alapitójuknak azon évről szóló jelentéséből meritve, magamnak följegyeztem Az 1865-ik év végén Németországban Schulze-Deiitzsch elvei szerint működött: 1. 961 kölcsönző és hitelegyesület, 2. 199 nyersanyag, — raktár- és közösen termelő egyesület, és 3. 157 élelemszerzö vagyis olyan egyesület, melynek tagjai a szükséges élelmi cikkeket az egyesület táraiból kapják, tehát: jó minőségben, jó mértékkel és jutányos áron. Tehát összesen: 1317 egyesület. Ezekhez azonban napról-napra ujabbak csatlakoznak, ugy hogy 1866-nak végén a létező és áldásosán működő ilyen egyesületek számát már 15 —16 százra becsülték, tagjaik számát pedig 400,000 fejre. Az egyesületek üzletei 80 — 90 millió tallérra emelkedtek, összes pénzforgalmuk még egyszer annyira rúgott. E számok összehasonlítása azokkal, melyeket a népnek épen oly hű mint a hő barátja e lapok t. szerkesztőjéhez irt III. levele elején mint 1860 ra szólókat följegyzett, eléggé mutatja, mily korszerű gondolat volt a népbankok eszméje s mily népszerűvé lett épen szép sikere által az életbeléptetett eszme rövid idő alatt Németországban. *) t, a „Prot. Egyh. és Isk. Lap," 1868. 46. számát.